Orvosi Hetilap, 1956. április (97. évfolyam, 14-18. szám)
1956-04-01 / 14. szám - Simonovits István: 1956. április 4.
AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. XCVII. ÉVFOLYAM 14. SZÁM. 1956. ÁPRILIS 1. ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. 1. Telefon: 121-804 Kiadóhivatal: Művelt Nép Tudományos és Ismeretterjesztő Kiadó, Budapest VII. Lenin körút 5. sz. Telefon : 223-896-tól 899-ig — M. N. B. egyszámlaszám : 91.915.263-53 1956. ÁPRILIS 4. 1945. április 4. új korszakot nyitott meg hazánk életében. A Szovjetunió felszabadító harcainak eredményeképpen valóra válhatott, amit legjobbjaink 1848-ban nem tudtak megvalósítani: a magyar szabadság és függetlenség. Valóra vált s magasabb színvonalon épül tovább, amit a dicsőséges Magyar Tanácsköztársaság nem tudott megvalósítani, amiért súlyos harcokat vívott pártunk vezetésével munkásosztályunk: szocialista hazát épít dolgozó népünk. Valóra váltak azok a célok, amikért legjobbjaink életüket áldozták, azok a célok, amelyekre életüket tették forradalmár orvosaink: Weil Emil, Schönstein Sándor, Jáhn Ferenc elvtársak. A Szovjetunió győzelmei tették hazánkat szabaddá. 1945. április 4. új korszakot nyitott meg a magyar orvostudomány, a magyar egészségügy, a magyar egészségügyi dolgozók életében is. A magyar orvostudomány, amelyet hazánk határain túl is ismertté tettek Semmelweis, Balassa, Markusovszky, Bokay, Fodor, Hőgyes, a Korányiak és a többiek tudományos munkássága, a felszabadulással új fellendülésnek indult. Kutatóink az orvostudomány majdnem minden ágában kiemelkedő eredményeket érnek el. A felszabadulás óta eltelt tizenegy esztendő alatt igen nagy fejlődést tett meg egészségügyi hálózatunk. Jelentős ez a fejlődés akár az egészségügyi hálózat növekedését nézzük, akár azt az utat, amelyet egészségügyünk szocialista átszervezésében megtettünk. Lényegesen szélesebb és magasabb színvonalú hálózatunk munkája, ha az utolsó békeévekhez hasonlítjuk. Még nagyobb azonban a megtett út, ha az 1945-ös évvel mérjük össze. Jelentős az a fejlődés is, amit egészségügyi dolgozóink történelmünknek ebben a nagy évtizedében megtettek. Hazánk egész fejlődése, ezen belül egészségügyünk fejlődése eredményeképpen sokat javult népünk egészségügyi helyzete. Az általános halandóság 10 ezrelékre csökkent. Ez nemzetközi viszonylatban is kiemelkedően jó eredmény. A tuberkulózis halandóság 3,3 tízezred. Kereken egynegyede az 1938-as értéknek. A csecsemőhalandóságunk pedig 6%-ra csökkent. Az 1938-as érték fele alá. Elért eredményeink további feladatok megoldására kell, hogy serkentsenek. A XX. Kongreszszus fényében világosabban rajzolódnak ki a mi feladataink is. Hogy egész munkánk jobbá váljék, tovább kell fejlesztenünk a tudományos munkát. Pártunk Központi Vezetősége múlt év novemberi határozatában rámutatott arra, hogy iparunk fejlődésének egyik kulcskérdése az ipar technikai fejlettsége és az, hogy hogyan segíti az ipart ebben a harcban a tudomány. Ebből a határozatból nekünk is sok tanulnivalónk van. A mi munkánk, eredményessége, további fejlődése, akár a közegészségügyijárványügyi, akár a gyógyító-megelőző hálózatot nézzük, nagyban attól függ, hogyan támogatja munkánkat az orvostudomány. Tudományos munkánk fejlődésének egyik kulcskérdése intézeteink technikai, műszeres felszereltsége. Ha azt akarjuk, hogy a hazai orvostudománytól minél több segítséget kapjunk, intézeteink támogatásában igen sok tennivalónk van. A tudomány eredményei, a gyakorlatot csak akkor tudják támogatni, ha munkánkban, elsősorban orvosképzésünkben s továbbképzésünkben az elméletet s a gyakorlatot összekapcsoljuk. Az átfogó, szervezett orvostovábbképzés, mint ismeretes, hazánkban ebben az évben indul meg. De hogy az orvosi munka jó legyen, fontos, hogy az orvos segítőtársai, az egészségügyi középkáderek minél több segítséget tudjanak adni. Ezért van nagy jelentősége a középkáderképzésnek. Legfontosabb feladatunk népünk egészségügyi ellátásának állandó javítása. A második ötéves terv 27 16 365