Orvosi Hetilap, 1957. szeptember (98. évfolyam, 35-39. szám)

1957-09-01 / 35. szám - Csapody István: A glaukomáról

Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR __________XCVIII. ÉVFOLYAM 35. SZÁM 1957. SZEPTEMBER 1.__________ Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon: 121—804, ha nem felel: 121—765 Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest V. Akadémia u. 10. Lapkiadás telefonja : 129—699. — M. N. B. egyszámlaszám : 91.915, 272—48. ORVOSI HETILAP ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1857-BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA A glaukomáról írta: CSAPODY ISTVÁN dr. Az Orvosi Hetilap alapításának 100-ik évfordulójára, a szerkesztőség felkérésére írt tanulmány Az idei esztendő jubiláris éve a szemészetnek is. Az évezredek óta ismert, mindig vaksággal járó szembajnak, a glaukomának­ gyógyítása 1857-től kezdve lehetséges. Graefe-nek Bruxellesben száz éve tartott előadásáról barátja, Bonders ezeket írta: „Mikor a glaukoma meggyógyításáról szóló sajátosan friss és festői, de mégis komoly és nyo­matékos formájú előadását befejezte, kitört a tet­szés és hamarosan Graefe nevétől visszhangzott az egész világ.” 29 éves volt akkor. Azóta a szem élet- és kórtanának át meg át­kutatása sokkal előbbre vitt, de ma sem tudjuk bizonyosan, mi is az a sokféle ok, amitől kemény lesz és látását vesztheti annyi szem. De az a fő, hogy gyógyításnak hozzáférhető betegség lett, amellyel most már nem állunk tehetetlenül szem­ben. Csak még többször szeretnénk segíteni. A glaukoma egyszersmind közegészségi fel­adat. Jókor kell megtalálniuk a betegeknek az or­vosokat, az orvosoknak a glaukomás betegeket. Megbízható számítások szerint világszerte a lakos­ság 2%-a szenved glaukomában. Minden ötvene­dik ember. Ennyien élnek köztünk is veszélyben, ilyen sok embernek kellene tudnia, hogy szeme orvoslásra szorul. Nagy szám ez az egész ország lakosságára számítva. De hol van ez a sok glau­­komás beteg? Akinek a szeme hevenyen, fájdalmak közt be­tegszik meg, legtöbbször orvos elé kerül. Itt a baj helyes felismerése a sorsdöntő, a kellő segítség megadható. Ez tehát főként az orvosképzés ügye. A glaukoma másik formája alattomos betegség. Észrevétlenül kezdődik, lassan halad. Itt csak az segíthet, ha időnként mindenkit szemorvos lát. Ez már az egészségügyi nevelés és szervezés kérdése. Valamikor a vásárban vették a szemüveget, ma a lakosság nagy részének szakorvosi ellátása bizto­sítva van. Negyven éves kora után a legtöbb em­ber olvasó szemüvegre szorul. A szemüvegrendelés el nem mulasztandó alkalom a szemtükörrel való vizsgálatra, jó alkalom lappangva kezdődő glau­koma felfedezésére. Dolgozatom főként a megelőzést, az idejében kezdett gyógyítást akarja szolgálni. De meg is akarja ismertetni a folyton tevékeny kórtani munka mai állásával az érdeklődő és folyton ta­nulni vágyó orvosokat. A szemészet különösen al­kalmas arra, hogy a szervezet titkaiba betekint­sünk. Főként mégis az a célom, hogy kiáltó szóval hívjam fel az orvosok figyelmét: Találjátok meg és mentsétek meg a glaukomásokat! Gondoljatok mindig glaukomára! A baj mibenléte. Hogy jól láthassunk, ahhoz tiszta közegek és egészséges látóhártya kell. Ennek egyik fontos feltétele a szem belső nyomásának állandósága. A szemteke sem puhább, sem kemé­nyebb nem lehet annál a normális értéknél, ami szöveteinek életét és működését biztosítja. A belső nyomás határértékeit a szervezet ép viszonyok közt éppenúgy megtartja, mint a vérnyomást. Ez szabá­lyozó berendezést tételez fel és az egész belső ház­tartás egyensúlyát. Változó külső és belső hatások között hozzá illeszkedés tartja meg az egyensúlyt. Kórosan magas szemfeszültség hátráltatja a látó­hártya vérrel ellátását, és annál inkább, minél ala­csonyabb a vérnyomás. A nyomásszabályozás hibá­jának sokféle oka lehet. Ha a szem belsejében daganat nő, ez nagysá­gánál fogva előbb-utóbb keményedést okoz s ez ha­marabb tönkreteheti a látást, mint a daganat. Tér­fogatszűkítő lehet a lencse megduzzadása, vagy ha a pupilla lenövése belső folyadékrekedést okoz.

Next