Orvosi Hetilap, 1958. november (99. évfolyam, 44-48. szám)

1958-11-02 / 44. szám - Bakács Tibor: Gondolatok az évfordulón

ALAPÍTOTTA: MARKUSOVSZKY LAJOS 1­857 -BEN AZ ORVOS-EGÉSZSÉGÜGYI SZAKSZERVEZET HIVATALOS SZAKLAPJA Felelős szerkesztő: TRENCSÉNI TIBOR DR. Szerkesztő: BRAUN PÁL DR. XCIX. ÉVFOLYAM 44. SZÁM 1958. NOVEMBER 2. ORVOSI HETILAP Szerkesztőség: Budapest V. Nádor u. 32. I. Telefon : 121—804, ha nem felel : 122—765. Kiadóhivatal: Medicina Egészségügyi Könyvkiadó, Budapest V. Beloiannisz u. 8. — Telefon 122—650. M. N. B. egyszámlaszám : 69.915,272—46. gondolatok az évfordulón a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 41. évfordulóján Negyvenegy esztendő múlt el azóta, hogy győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Ez az idő még egy emberéletben is csak az élet derekát jelenti, a legalkotóképesebb korba való belépést. És mégis — több történt ez alatt a rövid idő alatt, az egykori cári birodalom, a népek bör­tönének helyén, a népek felszabadításáért, a szebb, az emberibb, a humanista világ felé, mint eddig az emberiség történelme folyamán együttvéve. Az emberiség kultúrtörténete: a forradalmak története. Évezredek óta, a haladás erői minden népben és nemzetben, állandóan és állandóan, új­ból és újból, forradalmi rohamra indultak az igazságtalanság, az elnyomás, az embertelenség ellen. Az egymást váltó forradalmak zászlóin a jel­szavak változhattak, de a cél, amelyért harcba szálltak, amire törekedtek, lényegében egy volt: a szabadság, egy jobb, egy igazságosabb társada­lom elérése és megteremtése. Ezért küzdött Spartakus rabszolgalázadása, a középkor parasztforradalmai, a francia jakobinu­sok. Ezekért a célokért haltak meg a történelem folyamán ezrek, tízezrek és milliók ... Ha a múltban győzött, is egy-egy hanyatló társadalom romjain a forradalom és a győztes for­radalmat alapvető társadalmi változások követték is, a végső célt, a nagy, a dolgozó tömegek teljes felszabadítását nem tudták meghozni. A vajúdó társadalmi kérdések végleges és alapvető megol­dásához csak a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom vezetett. Spartakus lázadó rabszolga hadserege hősies harca, Cromwell angliai forradalma, a német­­alföldi forradalom és az 1789-es francia forrada­lom dicsőséges állomásai ennek a harcnak. Ezek a nagy és kis forradalmak csak átmeneti haladást hoztak: az egyik kizsákmányoló osztály helyett másikat ültették a nép nyakára. A szabadság egé­szének a kivívása, a hatalomnak a nép kezébe való helyezése még hátra volt. Az utat, melyen az emberiségnek ez az év­ezredes vágya elérhető és melyen a szabadság igazi világába, a szocializmus világába­ el lehet jutni, a szocializmus nagy klasszikusai: Marx és Engels, lángbetűkkel jelölték meg és írták le mű­veikben. Ma már klasszikussá vált írásaikban megvalósításra szinte kész állapotban rögzítették a szocialista forradalom, a munkásosztály, a nép felemelkedésének az útját. A marxista gondolat termékeny talajra talált a munkásosztály és a haladni akaró és haladni képes emberiség köré­ben. Az 1871-es dicsőséges párizsi kommün néhány hete volt az első olyan megmozdulás, mely ezen az úton az első eredményes, gyakorlati kísérletnek számított. Az 1905-ös oroszországi forradalom már több volt, mint kísérlet, ez már méhében, magában hordta az 1917-es, győztes, mindent elsöprő Nagy Októberi Szocialista Forradalmat. A történelemnek ebben a szakaszában, a né­pek szabadsága gondolatának nagy zászlóvivője, a Lenin-vezette orosz munkásosztály volt, mely első­nek törte szét a kapitalizmus bilincseit és tűzte ki az ember ötágú vörös csillagát a téli palota homlokzatára, a Kreml kupolái tetejére. A forradalom óta eltelt 41 év... A szocialista gondolat azóta a világ jelentős részein gondolat­ból testet öltött. A Szovjetunió mellett a 660 milliós Népi Kína, a népi demokratikus országok egész sora, kereken 1 milliárd ember, ma már a szocializmus útját járja. A szocialista népek családjában élünk mi is, kis magyar nép. Ezeréves történelmünk során ta­lán először vagyunk egy olyan szövetségen belül, mely sorsunkat nem a vesztesek szekeréhez lán­colja. Olyan népek családjának lettünk tagjai, amely korunk haladásának és a világ újjáterem­­tése eszméjének és gyakorlatának az élén jár. Minden évben, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulóján, egy pillanatra érdemes megállni és visszatekinteni a múltba, hogy a múlt eseményei gyors felidézésével a fejlődést áttekint­hessük. Egy ilyen lélekzetnyi szünet alkalmával olyan érzés fogja el az embert, mint amikor egy 123* 1517

Next