Orvosi Hetilap, 1964. november (105. évfolyam, 44-48. szám)

1964-11-01 / 44. szám - HORUS - Réthi Aurél 80. születésnapjára

ORVOSI HETILAP és Henri Barbusse baráti köréhez tartozónak érezte magát és így érthető, hogy a teljesen német csat­lóssá züllött Antonescu diktatúra még azt is vállal­ta, hogy a legismertebb román tudóst elkergesse a katedráról. Ezzel megvonták tőle a lehetőséget, hogy a román ifjúságot taníthassa, nagy tudásával és tekintélyével felnyissa a „nagy-román” eszmék­kel mételyezett román ifjúság szemét, hogy megta­lálja a kiutat a vérgőzös vasgárdista eszmékből. A reakció minden mesterkedése sem akadá­lyozhatta azonban meg, hogy a nemzetközi tekin­télynek örvendő, elsősorban Franciaországban is­mert Parkon már a „királyi” Román Tudományos Akadémiának ne legyen a tagja. A felszabadult Románia politikai életében is élénk szerepet vállalt, ő volt a királyság megszűn­tekor alakult ideiglenes Elnöki Tanács elnöke. A következő évben a román Nemzetgyűlés elnökévé választották. A román-szovjet barátság lelkes apos­tola. Hazája a Szocialista Munka Hőse megtisztelő címmel ruházta fel. A Román Népköztársaság Akadémiájának lét­rehozásában kimagasló szerepet játszott és annak tiszteletbeli elnöke lett. Levelező tagja a Szovjet­unió, az NDK, a Csehszlovák és a Magyar Tudo­mányos Akadémiának, levelező vagy rendes tagja számos bel és külföldi tudós társaságnak. Parkon professzornak minden tisztelője még hosszú életet kíván, hogy tovább harcolhasson né­pe felemelkedéséért és a szocialista humanizmusért. Kenéz János dr. Réthi Aurél 80. születésnapjára A magyar fül- orr- és gégegyógyászat doyenje, Réthi Aurél a napokban töltötte be a 80. születés­napját. Ez alkalommal nemcsak a magyar orvosok üdvözölték az Európaszerte ismert és jelenleg is aktív tudományos és gyógyító munkát végző kiváló kartársunkat, hanem Zeitschrift für Laryngologie augusztusi számában a mainzi professzor, H. Let­cher hosszabb közleményben méltatta Réthi Aurél tudományos érdemeit. Úgy gondoljuk, hogy a köz­lemény részletes ismertetésével méltó módon adunk Réthi Aurél ünneplésének is kifejezést, de ezen túlmenően a magyar orvostudomány is újabb elis­merést nyert a német lapban megjelent közlemény­nyel. Leicher professzor többek között a következő­ket írja: „A Nyolcvanéves, akinek most a mi kü­lönleges tiszteletünk szól, sokkal szerényebb ahhoz, semhogy elfoglalja azt a helyet, ami őt, mint kli­nikust és kiváló orvost az európai fül- orr- és gégé­szet területén megilleti. Aki azonban olyan készsé­gesen és önzetlenül szolgálta a közösséget, aki olyan szenvedéllyel és eredménnyel gondoskodott betegeinek jólétéről, mint Réthi Aurél, annak joga van ahhoz, hogy fáradhatatlan munkásságát kellő­en méltassuk. Réthi Aurél 1884. augusztus 4-én született Ka­posváron, ahol atyja 50 évig praktizált, mint elis­mert gyakorló orvos. Már medikus évei alatt a sze­mészetből egyetemi pályadíjat nyert és ezért a Szemklinikára kapott kinevezést. A Budapesti Tu­dományegyetemen 1907-ben avatták orvosdoktorrá kitüntetéssel. Két évig dolgozott a pesti egyetemi Sebészeti Klinikán. 1911-től Gerber professzor kö­­nigsbergi gégészeti klinikáján tanársegéd. 1914- től részt vett az első világháborúban és itt nem­csak sebészeti, hanem gégészeti és plasztikai mű­ködést fejtett ki mint hadikórházi orvos. A háború után kórházi főorvosi kinevezést kapott, 1945-ben kiváló tudományos munkásságát a címzetes rend­kívüli egyetemi tanári címmel, majd az orvostu­dományok doktora kinevezéssel ismerték el. A má­sodik világháború befejezése óta a jelenlegi Sem­­melweis-kórház osztályvezető főorvosa. Ha áttekintjük Réthi Aurél tudományos mun­káinak jegyzékét, akkor nemcsak a közlemények nagy száma tűnik fel — 119 dolgozata jelent meg német, francia, angol és olasz nyelven, valamint 65 munkája magyarul — hanem azoknak tárgyköre és tartalma is a hivatott klinikust igazolja. Különösen kiemelendő a Thieme Verlagnál 1959-ben megjelent nagy monográfiája: „Chirurgie der Verengungen der oberen Luftwege”. Voltaképpen csak az képes a munka jelentőségét megítélni, aki maga is gyakor­latilag foglalkozott a felső légutak szűkületeinek oly nehéz kérdésével. Számos zseniálisan elgondolt él­ 2097

Next