Orvosi Hetilap, 1977. december (118. évfolyam, 49-52. szám)
1977-12-18 / 51. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Szelier András - Hrabovszky Tamás - Csontos Ferenc: Kúszó lárva (Larva migrans cutanea); diagnosztikai és terápiás problémák
KLINIKAI TANULMÁNYOK Pécsi Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klinika (igazgató: Gróf Pál dr.) Kúszó lárva (Larva migrans cutanea), diagnosztikai és terápiás problémák Szelier András dr., Hrabovszky Tamás dr. és Csontos Ferenc dr. Bizonyos Nematoda (fonalféreg), illetve Diptera (kétszárnyúak — légy) lárvák okozta bőrelváltozásokat kúszó lárva, larva migrans, creeping eruption, creeping disease, dermatomyiasis linearis migrans, larva currens, myiasis megközelítően synonym fogalmakkal jelölik. A bőrben aktívan mozgó lárvák többé-kevésbé egységes klinikai képet idéznek elő. A trópuson a betegség endémiás. Habár a kórképpel viszonylag ritkán találkozunk, a kórokozók zöme nálunk is előfordul. Éghajlatunkon a fonalférgek közül elsősorban Strongyloides stercoralis, Ancylostoma duodenale, A. caninum, Uncinaria stenocephala, Eunostomum phlebotomum, valamint Gnathostoma spinigerum lárvái, míg a kétszárnyúak (legyek) közül Gastrophylus intestinalis sequi, G. haemorrhoidalis, G. nasalis (lóbagócsok) és Hypoderma bovis, valamint H. lineatum (bőrbagócsok, vargalegyek) lárvái kelthetnek kúszó lárva betegséget. Az utóbbi 31 év magyar dermatológiai és parazitológiai irodalmában Vígh és Fazekas közleménye (38), Kapa betegbemutatása (16), továbbá Szodoray MDT-s ülésen elhangzott hozzászólása (36) ismert. Mindhárom esetben három évesnél fiatalabb gyermeken észlelték a betegséget, amit Vígh és Fazekas Gastrophylus equi, Kapa Strongyloides stercoralis eredetűnek tartott, Szodoray pedig említést tesz, hogy a betegnek hosszabb ideje helminthiasisa volt. Korábbról Melczer közlése ismert (25). Bár az eset felismerése a gyakorlatban általában nem okoz nehézséget, a kórkép számos diagnosztikai és terápiás problémát vet fel. Ezekre kívánjuk felhívni a figyelmet. Esetismertetés H. E., 2 év 3 hónapos leánygyermeket három alkalommal vettük fel klinikánkra. Orvosi Hetilap 1977. 118. évfolyam, 51. szám Első észlelés (60 napon át): Kórelőzmény: a gyermeket 1975. május 19-én lárva migrans diagnosissal szakrendelés — eredménytelen helyi kezelés után (chloraethyl fagyasztás) — irányította ambulanciánkra. A szülők elmondása szerint a klinikai felvétel előtt 13 nappal a gyermek bal combján piros csík keletkezett, amely gyorsan terjedt. Otthonában rendszeresen játszott kutyával. Felvételi állapot: a bal mamilla körül, ill. az elülső hónaljvonal mentén szabálytalan lefutású, helyenként többszörös hurkot alkotó, 2—3 mm széles, a bőr szintjéből mérsékelten kiemelkedő hyperaemiásoedemás csík (1. ábra). Egyéb lelet a kornak megfelelő. A vizsgálati eredmények közül a magasabb fvs.számot (9500), eosinophiliát (9—16%) és lymphocytosist (49—60%) emeljük ki. A hasi tapintási lelet negatív. Széklet: naponta, normális színű és konzisztenciájú. Általában friss széklet, tíz alkalommal végzett parazitológiai vizsgálata negatív eredményű volt. Egyéb lelet: egy-egy hónapos időközben 1—1 napig tartó száraz köhögés, 38 ° C láz kíséretében. Terápia: három ízben Thiabendazole (Mintezol) kúra (2 X 25 mg/tskg/die, p. o., három egymást követő napon). Ez a kezelés hatástalan volt: a lárva változatlanul tovább vándorolt. Ekkor helyi kezelésre tértünk át: a lárva gyanított tartózkodási helyén Mintezol 10%-os vizes suspensióját zárókötésben alkalmaztuk 18 napon át. A lárva mozgása megszűnt, a kísérő gyulladásos tünetek visszafejlődtek. Betegünket 7 napos tünetmentesség után hazabocsátottuk. Második észlelés (52 napos): már egy nappal az elbocsátás után, az előzőhöz hasonló, gyorsan terjedő csík jelent meg, de ezúttal a végbélnyílás mellett. Felvételi állapot: az anustól a jobb oldali glutealis tájra 15—17 cm hosszú, kanyarulatos, 2—3 mm széles, mérsékelten kiemelkedő csík húzódik, amely a későbbiekben a vulva hátsó commissuráját érintve az ellenoldali glutealis tájra terjedt rá (2. ábra). Vizsgálati eredmények: 22%-os eosinophilia; 6 napos időközzel 1—1 napig tartó, 38 ° C feletti lázzal kísért, száraz köhögés. Ezek egyike során végzett belgyógyászati, fül-orr-gégészeti és mellkasütg-vizsgálat negatív eredményű volt. Friss széklet kilenc ízben végzett vizsgálatakor féregpetét, lárvát kimutatni nem tudtunk, de két alkalommal protozoont (Giardia lamblia) találtunk. Terápia: 1. A giardiasist, ismételten, Kitónnal kezeltük (2 X 12 tbl./die, 7—7 napig), melynek eredményességét a székletvizsgálatok negatív eredménye igazolt. — 2. A lárva gyanított helyére ezúttal Mintezol 3085 1. ábra. Lárvajárat a bal mellkasfélen