Orvosi Hetilap, 1977. december (118. évfolyam, 49-52. szám)

1977-12-18 / 51. szám - KLINIKAI TANULMÁNYOK - Szelier András - Hrabovszky Tamás - Csontos Ferenc: Kúszó lárva (Larva migrans cutanea); diagnosztikai és terápiás problémák

KLINIKAI TANULMÁNYOK Pécsi Orvostudományi Egyetem Bőrgyógyászati Klinika (igazgató: Gróf Pál dr.) Kúszó lárva (Larva migrans cutanea), diagnosztikai és terápiás problémák Szelier András dr., Hrabovszky Tamás dr. és Csontos Ferenc dr. Bizonyos Nematoda (fonalféreg), illetve Diptera (kétszárnyúak — légy) lárvák okozta bőrelválto­­­­zásokat kúszó lárva, larva migrans, creeping erup­tion, creeping disease, dermatomyiasis linearis mig­rans, larva currens, myiasis megközelítően syno­nym fogalmakkal jelölik. A bőrben aktívan moz­gó lárvák többé-kevésbé egységes klinikai képet idéznek elő. A trópuson a betegség endémiás. Habár a kórképpel viszonylag ritkán találkozunk, a kór­okozók zöme nálunk is előfordul. Éghajlatunkon a fonalférgek közül elsősorban Strongyloides ster­­coralis, Ancylostoma duodenale, A. caninum, Un­­cinaria stenocephala, Eunostomum phlebotomum, valamint Gnathostoma spinigerum lárvái, míg a kétszárnyúak (legyek) közül Gastrophylus intesti­nalis s­­equi, G. haemorrhoidalis, G. nasalis (lóba­­gócsok) és Hypoderma bovis, valamint H. linea­tum (bőrbagócsok, vargalegyek) lárvái kelthetnek kúszó lárva betegséget. Az utóbbi 31 év magyar dermatológiai és pa­­razitológiai irodalmában Vígh és Fazekas közle­ménye (38), Kapa betegbemutatása (16), továbbá Szodoray MDT-s ülésen elhangzott hozzászólása (36) ismert. Mindhárom esetben három évesnél fiatalabb gyermeken észlelték a betegséget, amit Vígh és Fazekas Gastrophylus equi, Kapa Stron­gyloides stercoralis eredetűnek tartott, Szodoray pedig említést tesz, hogy a betegnek hosszabb ideje helminthiasisa volt. Korábbról Melczer köz­lése ismert (25). Bár az eset felismerése a gyakorlatban álta­lában nem okoz nehézséget, a kórkép számos diagnosztikai és terápiás problémát vet fel. Ezek­re kívánjuk felhívni a figyelmet. Esetismertetés H. E., 2 év 3 hónapos leánygyermeket három al­kalommal vettük fel klinikánkra. Orvosi Hetilap 1977. 118. évfolyam, 51. szám Első észlelés (60 napon át): Kórelőzmény: a gyermeket 1975. május 19-én lárva migrans diagnosissal szakrendelés — eredmény­telen helyi kezelés után (chloraethyl fagyasztás) — irányította ambulanciánkra. A szülők elmondása sze­rint a klinikai felvétel előtt 13 nappal a gyermek bal combján piros csík keletkezett, amely gyorsan ter­jedt. Otthonában rendszeresen játszott kutyával. Felvételi állapot: a bal mamilla körül, ill. az elülső hónaljvonal mentén szabálytalan lefutású, he­lyenként többszörös hurkot alkotó, 2—3 mm széles, a bőr szintjéből mérsékelten kiemelkedő hyperaemiás­­oedemás csík (1. ábra). Egyéb lelet a kornak megfe­lelő. A vizsgálati eredmények közül a magasabb fvs.­­számot (9500), eosinophiliát (9—16%) és lymphocyto­­sist (49—60%) emeljük ki. A hasi tapintási lelet ne­gatív. Széklet: naponta, normális színű és konziszten­­ciájú. Általában friss széklet, tíz alkalommal végzett parazitológiai vizsgálata negatív eredményű volt. Egyéb lelet: egy-egy hónapos időközben 1—1 napig tartó száraz köhögés, 38 ° C láz kíséretében. Terápia: három ízben Thiabendazole (Mintezol) kúra (2 X 25 mg/tskg/die, p. o., három egymást kö­vető napon). Ez a kezelés hatástalan volt: a lárva vál­tozatlanul tovább vándorolt. Ekkor helyi kezelésre tértünk át: a lárva gyanított tartózkodási helyén Mintezol 10%-os vizes suspensióját zárókötésben al­kalmaztuk 18 napon át. A lárva mozgása megszűnt, a kísérő gyulladásos tünetek visszafejlődtek. Betegün­ket 7 napos tünetmentesség után hazabocsátottuk. Második észlelés (52 napos): már egy nappal az elbocsátás után, az előzőhöz hasonló, gyorsan terjedő csík jelent meg, de ezúttal a végbélnyílás mellett. Felvételi állapot: az anustól a jobb oldali glutea­lis tájra 15—17 cm hosszú, kanyarulatos, 2—3 mm szé­les, mérsékelten kiemelkedő csík húzódik, amely a későbbiekben a vulva hátsó commissuráját érintve az ellenoldali glutealis tájra terjedt rá (2. ábra). Vizsgálati eredmények: 22%-os eosinophilia; 6 napos időközzel 1—1 napig tartó, 38 ° C feletti lázzal kísért, száraz köhögés. Ezek egyike során végzett bel­gyógyászati, fül-orr-gégészeti és mellkas­ütg-vizsgálat negatív eredményű volt. Friss széklet kilenc ízben végzett vizsgálatakor féregpetét, lárvát kimutatni nem tudtunk, de két alkalommal protozoont (Giardia lamblia) találtunk. Terápia: 1. A giardiasist, ismételten, Kit­ónnal ke­zeltük (2 X 12 tbl./die, 7—7 napig), melynek eredmé­nyességét a székletvizsgálatok negatív eredménye iga­zolt. — 2. A lárva gyanított helyére ezúttal Mintezol 3085 1. ábra. Lárvajárat a bal mellkasfélen

Next