Orvosi Hetilap, 1987. július (128. évfolyam, 27-30. szám)
1987-07-26 / 30. szám - FOLYÓIRATREFERÁTUMOK
nezett nyűvek használatát a versenyeknél. Hollandiában az eltiltás váratott magára. A 730 000 édesvízi horgász évente átlag 26-szor jár ki a vizekre és 20%-uk használ nyűcsalit, csak akkor kaptak figyelmeztetést, amikor az angolnák vörösre festéséhez használt Szudán festékről — mely a nyűfestéshez használt chrysoidinhez rokon összetételű diazovegyület — kiderült, hogy cancerogén. A hatóság betiltotta a festék használatát. A bútor-papír-faipari dolgozók között az orr és melléküregi cég gyakoribb előfordulására angol kutatók már a hatvanas években felhívták a figyelmet. Ezt megerősítették holland kutatók, akik 1971- ben közölték, hogy 16 nasalis adenocc közül 11 a bútoriparból került ki, míg egyéb histologiai nasalis rákos között csak 3 volt asztalos. Legújabban Hüttner és Makek zürichi pathológusok közölték 1975—1984 között diagnosztizált 80 nasalis cc. esetük elemzését. Laphámrák az 54 férfi és 26 nő között egyenlő számban (14—14) fordult elő, de adenoce a nőknél csak 3, férfiaknál 23 esetben fordult elő, és ezek fele dolgozott a bútoriparban, de cipészek előfordulása (4) is feltűnt. A carcinogenitást nem a faanyagban, hanem a használt vegyszerekben találták, főleg a formaldehydet okolták. Ez patkányoknál orr-melléküregi laphámrákot okoz. A préselt farostlemezek iránt egy időben valóságos „panasz epidémia” aggasztotta a közvéleményt, az újonnan épült lakóházak, iskolák-irodák intenzív formaldehydszaga miatt. A pánik megszűnt, amikor a hatóság 120 ,ug/m3 alatti formaldehydkoncentrációnál a veszélyt elhanyagolhatónak véleményezte. A rotterdami egyetemről Hayes mtsaival 1978—1981 között 144 nasalis rákos betegnél meghatározták a foglalkozási és kórelőzményeket, dohányzási szokásokat és összehasonlították az adatokat a nem rákosokéval. Histológiailag 56% volt a squamosus laphámrák, 22% az adenocc, 19% a differenciálatlan, 2% az adenoid cystikus cc. és 1% a basalioma (kikerekített számokban). A laphámráknál a dohányzás szerepe bizonyult szignifikánsnak, az adenocc-nál a papír-bútoriparral való összefüggés. Az 1955 óta épült házakban lakóknál nem találtak gyakoribb cc. előfordulást. A formaldehyd genotoxikus, kísérleti állatokon cc.-t okoz, embernél sem zárható ki a cancerogenitása. A nasalis cc. előfordulása ritka, 8-9 a 10-óra, pl. Dániában évente 2 eset. A foglalkozás-rák összefüggés a legpregnánsabb a mesotheliománál, a betegek 80%-ánál az azbeszt bizonyos formáival (crocidolit vagy amosit) való kontaktus bizonyított. Ribiczey Sándor droszokon 6%, francia földműveseken 2%, erdőmunkásokon 8,7%. Az USA-ban jelenleg kb. 1,2 millió ember dolgozik vibrációs expozícióban; ott 1979-ben 39 esetben regisztráltak vibrációs szindrómát (VS). Finn, angol, kanadai erdőmunkások között folyamatos motorfűrészmunkában 50—90%-ban van VS. sűrített levegős kalapáccsal dolgozók között 56%-ban, a cipőgyári „Anklopfmaschine” mellett 50—74%-ban. A panaszok átlagban 7-8 évi munka után jelentkeznek, a latenciaidő 1—18 év között van. Erdőmunkások közt 3—5 évi munka után 42%-nak van ilyen tünete. Ha a munkát nem hagyják abba, 70% gyakorisággal kell számolni. Leírja az ismert tünettant, hangsúlyozva a trikolór-fenomént, intermittáló elfehéredést követő kipirulás és cianózis, főleg a hosszú ujjakon, csökkenő gyakorisággal a 3., 4., 2., 5. ujjon, és a digitus mortuus-jelenséget. 30%-ban perifériás neuropátia tünetei észlelhetők. Előrehaladott állapotban a panaszok nemcsak munka közben, de lehűlésre is jelentkeznek a VS-betegek 87%-ában. 40%-ban észleltek bevérzést a köröm alatt, rosszul gyógyuló fekélyeket, behúzott hegeket az ujjak hegyén. A motorfűrész-kezelők 78%-ának van hosszabb munka után hallászavara. Sokirányú általános tünetek (fejfájás, idegesség, labilis hipertónia) gyakoriak. Közli Taylor táblázatát a VS súlyossági fokozatairól. A VS létrejöttében nehezen differenciálható szerepe van a frekvenciaspektrumnak, a gyorsulásnak, az energiaátvitelnek a szerszámot tartó kézre. Keletkezése krónikus károsodás következménye: az erekben a reaktív ritmikus kontrakció a sima izmok hipertófiáját, ezzel a lumen beszűkülését idézi elő, ami azután már hideg hatására is teljes átmeneti elzáródáshoz vezet (fehér ujjak). A krónikusan ható károsító tényezők: a vibráció + a zaj (80—120 dB) + a hideg. Mindez a központi idegrendszer túlterheléséhez („overload”) vezet, fokozódik a szimpatikus tónus. A klinikai és műszeres vizsgálat: lehűtési próba: a kezet 15 °C-os vízben tartva fellép a RS, ami a kórismét igazolja, de elmaradása nem zárja ki a VS-t. Utána VS-ben a keringés normalizálódása elhúzódó, ,A old-pressure recovery index”. Az egésztest-lehűtést csekély értékűnek tartja. A VS provokálható vibrációs szerszámmal. A pletizmográfia nem kóros esetekben is túl nagy ingadozásokat mutat, ezért nem értékelhető. Viszont megbízható, jól reprodukálható, egyszerű, igen érzékeny vizsgálati módszernek tartja a „local cooling test”-et. Egyetlen ujj keringését hiperszisztolés nyomással elzárják, az ujjat hiltőmanzsettával három percen át 10 °C-ra hűtik le, ezután a szisztolés nyomást a vénás elfolyás gátlásával pletizmográfiával mérik; összehasonlításul a másik kéz megfelelő ujja lehűtés nélkül szolgál. Ha a lehűtés következtében a szisztolés nyomás nem esik, az kizárja a RS vazospazmust. Skandináv szerzők valamennyi vizsgált betege esetében csökkent az ujjartériák nyomása, 60% esetében 0 Hgmm-re. Hogy az érelváltozás milyen súlyos, azt az alkar angiográfiája mutatja ki. A szerző saját vizsgálataiban 29 angiográfia mutatott ki jellegzetes korrelációt a panaszokkal: szűkületet, megtöréses szűkületet, a digitális artériák elzáródását rövid szakaszokon, főként a 2. ujjon (a radialis digitalis artéria) és a 3. ujjon. A biopsziás lelet megfelel az angiográfiás képnek: az artériák simaizomzatának hipertrófiája és fibrózisa, elasztózis; trombocitatrombusok a vénákban és az artériákban (másodlagos elváltozások?). A megelőzés módja: vibrációcsökkentő fogantyú a motorfűrészen, a napi munkaidő rövidítése, 10 perces munkaszünetek beiktatása, meleg ruházat, jól bélelt kesztyű, a kezek szárazontartása, az „Anklopfmaschine” mellett automata tartószerszám. A munkahigiénés intézkedések az erdészeti dolgozók között 37%-ban csökkentették a panaszokat, de a tünetek a vibrációs munka abbahagyása után 10 évvel a betegek 30%-ában még fennállottak. Orvosi megelőzés: vibrációs munkára alkalmatlanok a leptoszómok magas szimpatikus tónussal. A rendszeres ellenőrző vizsgálatok a VS kimutatására irányulnak. VS esetén a vibrációval járó rmunkát el kell tiltani. A VS felismerését nehezíti a dolgozók közömbössége, a disszimuláció: a tüneteket a munka velejárójának tartják, amit el kell viselni panasz nélkül. A vibrációs munka tilalma anyagi veszteséggel jár, ami magyarázza a disszimulációt. (Az irodalomjegyzék 63 címet tartalmaz.) Rózsahegyi István dr. A citosztatikumok alkalmazása fekvőbeteg-intézetekben. Schultz, M.: Pharm. Prax. 1986, 41, 216. A citosztatikus gyógyszerek növekvő felhasználása és azok az ismeretek, amelyek ezeknek a veszélyeiről egyre nagyobb számban nyilvánosságra kerülnek, nagy figyelmet igényelnek mind az elkészítés, mind az adagolás terén, hiszen mutagén, teratogén és karcinogén tulajdonságaik a velük dolgozókat is érintik. Le nem mondhatunk róluk, mert életmentőek. Kimutatták, hogy olyan ápolónők, akik 4 napos expozíciós időnek voltak kitéve, háromszoros mutagénaktivitást felmutató vizeletet ürítettek, mint a kontrollok. A szerző néhány hiányosságra, óvintézkedés hiányára is utal: nincs külön védőöltözet, pedig e szerek felhasználása időigényes (tehát hosszú az expozíciós idő). Az oldat a kezelő kezére is juthat. Szükség van tehát elkülönített munkahelyre, mely laminar-flow (függőlegesen működő) készülékkel van ellátva. A munkaasztalokon szűrőpapírt kell kiteregetni, hogy felszívja a kicsepegett oldatot. A bútorzat, a helyiség sima felületeit benzines alkohollal kell leterölni és ezzel fertőtleníteni. A bőrt és a nyálkahártyákat a kontakt érintkezés lehetőségétől óvni kell. Csak egyszer használatos szerelék alkalmazható. A hulladékot is veszélyesként kell kezelni. Az infúziós palackokat külön, feltűnően meg kell jelölni. A dolgozókról dokumentációt kell vezetni, amelyből kitűnik, hogy mennyi ideig voltak kitéve a citosztatikumok hatásának. Terhesek e téren való foglalkoztatása tilos, az egyidejű röntgensugár-terhelés szintén. Kempler Kurt dr. Másodlagos Raynaud-szindróma vibrációs szindrómában. Leyhe, A. (Zentrum Innere Medizin, Medizinische Poliklinik der Universität Marburg): Dtsch. med. Wschr. 1986, 111, 871. A közlemény áttekinti az irodalom vonatkozó adatait. Az elsődleges Raynaudszindróma (RS) gyakorisága az átlagnépességben 0,5—1% (90%-ban nőkön), vibrációs expozíció nélkül angol bánya