Orvosi Hetilap, 1991. január (132. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-27 / 4. szám - Kiss László: Eduard Albert - az antiszepszis cseh apostola
oldal. A szerzők magyar nyelven közölték cikkeiket és román nyelvű összefoglalóval látták el, két dolgozat kivételével, melyek román nyelven íródtak és magyar nyelvű összefoglalóval jelentek meg. Az Értesítő a következő állandó rovatokat tartalmazta: összefoglaló referátumok, eredeti közlemények, gyógyszerészeti technológia, referátumok, középkáderek továbbképzése, egészségügyi nevelés, szakmai kérdések, újítási kérdések, új gyógyszerek, tudományos életünk hírei és könyvismertetés. Az első három rovat keretében 57 szakdolgozat jelent meg. A cikkek szerzői közül 22 gyógyszerész, 24 orvos, 7 vegyész, 3 fizikus és 1 biológus. Ez a tény a közlemények sokoldalúságát bizonyítja. Elemezve az Értesítő valamennyi számát, meggyőződhetünk, hogy az indulásakor megjelölt célkitűzéseinek eleget tett. A Tájékoztató és az Értesítő című folyóiratok (melyeknek minden száma megtalálható a mv.-i OGYI könyvtárában) eredményesen egészítették ki az Orvosi Szemlét. Mindkét kiadvány, a közlemények igényessége, változatossága és a gazdag információtartalom miatt, népszerűségnek örvendett. Csak sajnálni tudjuk, hogy az élettartamukat a körülmények oly rövidre szabták. IRODALOM: 1. Batári Gyula: Gyógyászati folyóiratok Erdélyben a két világháború között. Az Orvosi Könyvtáros, 1980, 3, 293—304. — 2. Batári Gyula: Orvosi és egészségügyi folyóiratok Erdélyben. Az Orvosi Könyvtáros, 1980, 4, 406—413. — 3. Monoki István: Magyar Könyvtermelés a román uralom alatt (1919—1940) II. kötet, Hírlapok és folyóiratok. Budapest, 1941. Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára. — 4. Péter Mihály: Szakirodalom anyanyelven. Adatok a romániai magyar orvosi és gyógyszerészeti irodalom első évtizedéről. A Hét (Bukarest) 1990,14, 9. — 5. Rácz Gábor, Péter H. Mária: Történeti áttekintés a magyar nyelvű gyógyszerészeti irodalomról Erdélyben. Gyógyszerészet, 1987. augusztus, 305—308. — 6. Schmidt Béla: Erdély orvosi folyóiratai 1919-től napjainkig. Orv. Hetil. 1930, 29, 747—748. — 7. Spielmann József: Orvostudomány és gyógyszerészet. In: A romániai magyar nemzetiség. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 239-255. Péter Mihály dr. Péter Zoltán dr. V. MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYA, A MAROSVÁSÁRHELY GYÓGYSZERÉSZETI KAR, CENTROFARM ÉS ORVOSTUDOMÁNYI TÁRSASÁG GYÓGYSZERÉSZETI SZAKOSZTÁLYA * ;írna ÉRTESÍTŐ ív. Kiadó: a Magyar Autonóm Tartomány Egészségügyi Nevelési Háza Marosvásárhely, Bartók Béla utca 1- szám Belső használatra » Eduard Albert — az antiszepszis cseh apostola Orvosi lexikonunk az Albert — Haglund — Swediaurbetegség, Albert-műtét, ill. Albert-varrat címszavainak személynevéhez az alábbi magyarázatot fűzi a Névmutatóban: Albert, Eduard (1841—1900), osztrák sebész. A cseh orvoskollégák hevesen tiltakoznának e meghatározás láttán — jogosan! Albert professzor ugyanis csak úgy volt „osztrák”, ahogy egyes külföldi lexikonok szerint „osztrák” a mi Semmelweisünk is. Jellegzetesen tizenkilencedik századi közép-európai életpálya az Alberté: kezdős végpontja a cseh földhöz kötődik, a köztük eltelt évtizedek életműve viszont osztrák földön született meg. Születésének 150. évfordulója megfelelő alkalom lexikonunk szűkszavúságának s tévedésének kompenzálására. Eduard Albert 1841. január 20-án született egy keletcsehországi kisvárosban, Zamberkben, nem messze Hradec Královétól. Itt, az akkor még Königgratzként ismert városban végezte középiskolai tanulmányait. Az orvosi oklevelet 1867-ben Bécsben szerezte meg, majd ugyanott, az I. Sebészeti Klinikán J. H. Dumreicher (1815—1880) professzor asszisztense lesz. Hat év múlva, 32 éves korában, kinevezést nyer az innsbrucki sebészeti klinika élére. 1874-ben a belgiumi Lüttich (Liege) hívja őt meg sebészprofesszornak — Albert udvariasan visszautasítja e megtiszteltetést. Nem távoli vidékre, hanem hazai tájra, Prágába vágyik. Vágyának teljesülésére 1881-ben nyílik alkalom. J. E. Purkyné, B. Eiselt és társaik évtizedes küzdelme eredményeképpen a patinás prágai alma materben megindulhat a cseh nyelvű oktatás. Albert a sebészeti katedrát pályázza meg. Máig rejtély, hogy a 16 szavazat közül miért csupán egy támogatta az akkor már Európa-hírű.