Orvosi Hetilap, 1991. január (132. évfolyam, 1-4. szám)

1991-01-27 / 4. szám - Kiss László: Eduard Albert - az antiszepszis cseh apostola

oldal. A szerzők magyar nyelven közölték cikkeiket és román nyelvű összefoglalóval látták el, két dolgozat kivételével, melyek román nyelven íródtak és magyar nyelvű összefoglalóval jelentek meg. Az Értesítő a következő állandó rovatokat tartalmazta: összefoglaló referátumok, eredeti közlemények, gyógyszerészeti technológia, referátumok, középkáderek továbbképzése, egész­ségügyi nevelés, szakmai kérdések, újítási kérdések, új gyógy­szerek, tudományos életünk hírei és könyvismertetés. Az első há­rom rovat keretében 57 szakdolgozat jelent meg. A cikkek szerzői közül 22 gyógyszerész, 24 orvos, 7 vegyész, 3 fizikus és 1 bioló­gus. Ez a tény a közlemények sokoldalúságát bizonyítja. Elemezve az Értesítő valamennyi számát, meggyő­ződhetünk, hogy az indulásakor megjelölt célkitűzéseinek eleget tett. A Tájékoztató és az Értesítő című folyóiratok (melyek­nek minden száma megtalálható a mv.-i OGYI könyvtárá­ban) eredményesen egészítették ki az Orvosi Szemlét. Mindkét kiadvány, a közlemények igényessége, változatos­sága és a gazdag információtartalom miatt, népszerűség­nek örvendett. Csak sajnálni tudjuk, hogy az élettartamu­kat a körülmények oly rövidre szabták. IRODALOM: 1. Batári Gyula: Gyógyászati folyóiratok Er­délyben a két világháború között. Az Orvosi Könyvtáros, 1980, 3, 293—304. — 2. Batári Gyula: Orvosi és egészségügyi folyóiratok Erdélyben. Az Orvosi Könyvtáros, 1980, 4, 406—413. — 3. Monoki István: Magyar Könyvtermelés a román uralom alatt (1919—1940) II. kötet, Hírlapok és folyóiratok. Budapest, 1941. Magyar Nemzeti Múzeum Országos Széchényi Könyvtára. — 4. Péter Mihály: Szakirodalom anyanyelven. Ada­tok a romániai magyar orvosi és gyógyszerészeti irodalom első évtizedéről. A Hét (Bukarest) 1990,14, 9. — 5. Rácz Gábor, Péter H. Mária: Történeti áttekintés a magyar nyelvű gyógyszerészeti irodalomról Erdélyben. Gyógyszerészet, 1987. augusztus, 305—308. — 6. Schmidt Béla: Erdély orvosi folyóiratai 1919-től napjainkig. Orv. Hetil. 1930, 29, 747—748. — 7. Spielmann József: Orvostudomány és gyógyszerészet. In: A romániai magyar nemzetiség. Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1981, 239-255. Péter Mihály dr. Péter Zoltán dr. V. MAGYAR AUTONÓM TARTOMÁNY EGÉSZSÉGÜGYI OSZTÁLYA, A MAROSVÁSÁRHELY­ GYÓGYSZERÉSZETI KAR, CENTROFARM ÉS ORVOSTUDOMÁNYI TÁRSASÁG GYÓGYSZERÉSZETI SZAKOSZTÁLYA * ;í­rna ÉRTESÍTŐ ív. Kiadó: a Magyar Autonóm Tartomány Egészségügyi Nevelési Háza Marosvásárhely, Bartók Béla­ utca 1- szám Belső használatra »­­ Eduard Albert — az antiszepszis cseh apostola Orvosi lexikonunk az Albert — Haglund — Swediaur­­betegség, Albert-műtét, ill. Albert-varrat címszavainak személynevéhez az alábbi magyarázatot fűzi a Névmutató­ban: Albert, Eduard (1841—1900), osztrák sebész. A cseh orvoskollégák hevesen tiltakoznának e meghatározás láttán — jogosan! Albert professzor ugyanis csak úgy volt „osztrák”, ahogy egyes külföldi lexikonok szerint „oszt­rák” a mi Semmelweisünk is. Jellegzetesen tizenkilence­dik századi közép-európai életpálya az Alberté: kezdő­­s végpontja a cseh földhöz kötődik, a köztük eltelt évtizedek életműve viszont osztrák földön született meg. Születésének 150. évfordulója megfelelő alkalom lexi­konunk szűkszavúságának s tévedésének kompenzálására. Eduard Albert 1841. január 20-án született egy kelet­­csehországi kisvárosban, Zamberkben, nem messze Hra­dec Královétól. Itt, az akkor még Königgratzként ismert városban végezte középiskolai tanulmányait. Az orvosi ok­levelet 1867-ben Bécsben szerezte meg, majd ugyanott, az I. Sebészeti Klinikán J. H. Dumreicher (1815—1880) pro­fesszor asszisztense lesz. Hat év múlva, 32 éves korában, kinevezést nyer az innsbrucki sebészeti klinika élére. 1874-ben a belgiumi Lüttich (Liege) hívja őt meg sebész­professzornak — Albert udvariasan visszautasítja e meg­tiszteltetést. Nem távoli vidékre, hanem hazai tájra, Prágá­ba vágyik. Vágyának teljesülésére 1881-ben nyílik alkalom. J. E. Purkyné, B. Eiselt és társaik évtizedes küz­delme eredményeképpen a patinás prágai alma materben megindulhat a cseh nyelvű oktatás. Albert a sebészeti ka­tedrát pályázza meg. Máig rejtély, hogy a 16 szavazat közül miért csupán egy támogatta az akkor már Európa-hírű.

Next