Orvosi Hetilap, 1997. november (138. évfolyam, 44-48. szám)
1997-11-30 / 48. szám - Bán András - Doherty, Peter - Zinkernagel, Rolf: Orvosi Nobel-díj 1996
gek ismereteit, amely írások nyomtatásban is megjelentek a Magyar Pestalozzi című pedagógiai folyóiratban. Rendkívül figyelemreméltó az a sajtópolémia, amit Hugonnai Vilma 1899 április-májusában vívott Pap Samu országgyűlési képviselővel: az utóbbi élesen kritizálta a nők jelenlétét a szellemi pályán. Ezt cáfolta meg írásában Hugonnai Vilma, sőt ösztönzője lett annak, hogy megírja „A nőmozgalom Magyarországon” című tanulmányát. Ebben nemcsak ellenérveket hoz fel a nőmozgalom ellenfeleivel szemben, hanem pontosan megjelöli a nők szerepét például a betegápolás és az egészségügy területén. Ezért vállalja 1907-ben Fischer-Dückelmann „A nő mint háziorvos” című könyvének magyarul való megjelentetését. Sőt ezzel és más munkáival is bizonyította: az egészségügyi felvilágosítás elkötelezett híve. A századforduló éveiben még nem nyugodtak le a női egyenjogúsítás kérdésében az indulatok. 1907 januárjában Kmetty Károly egyetemi tanár intézett éles támadást a nők egyetemi tanulmányai ellen, amire ismét Hugonnai Vilma reagált a sajtóban. Higgadt hangnemben válaszolt Kmetty állításaira, bizonyítva, hogy a nők jogegyenlősége nemcsak feltételezi, hanem megköveteli az egyetemi tanulmányok folytatását. Az első világháború súlyos katonai vereségei, a frontok véráldozatai bizonyították be a nők szükségességét a betegápolás és a kórházi munka területén. Hugonnai Vilma már 67 éves, amikor 1914 augusztusában elvégezte a katonaorvosi tanfolyamot, 1915 augusztusában hadiékítményekkel díszített érdemjelet kapott. Az aggodalom szavai csengenek ki a Gyógyászat 1915. áprilisi számában közzétett felhívásában, amikor felkéri az orvosnőket a katonaorvosi szolgálatba való bekapcsolódásra. Nemcsak „felszólít”, hanem 14 vidéki városban szervezett - női orvosi és betegápolói erővel - betegmegfigyelő állomást. Felhívása, szervezőmunkája követőkre talált, amit bizonyít annak a sok száz vöröskeresztes nővérnek és 84 orvosnőnek a szolgálata, aki Hugonnai Vilma oklevelének nosztrifikálása után nyert diplomát magyar egyetemen. 1922. március 25-én hunyt el Budapesten. Sírja 1980- ig a Rákoskeresztúri temetőben volt, amikor hamvait a Kerepesi úti Nemzeti Panteonban helyezték el. Nevét iskolák és szobrok őrzik, legfőképpen pedig a sok ezer magyar orvosnő munkája... IRODALOM: 1. Semmelweis Orvostörténeti Szaklevéltár. Hugonnai Vilma iratai. Katona Ibolya: Az első magyar orvosnő. Comm. Hist. Med. Hung., 1956.2. sz. 80-98.1.: Adatok Hugonnai Vilma életéhez. SOMKL. Adattár, 345/1977. Kapronczay Károly dr. Orvosi Nobel-díj 1996 Az orvosi-élettani Nobel-díjat 1996-ban Doherty, P. 56 éves ausztráliai és Zinkernagel, R. 52 éves svájci kutatóknak azért ítélték oda, mert felfedezték, hogy az immunrendszer miképpen ismeri fel a vírussal fertőzött sejteket. Peter Doherty Ausztráliában végezte egyetemi tanulmányait, először állatorvosként dolgozott, majd 1967-1971 között mint kutatóorvos az edinburghi egyetem experimentális pathologiai intézetében. Canberrába visszatérve együtt folytatta munkáját Zinkernagellel a John Curtin School of Medical Research intézetben és 1988 óta a St. Jude Children’s Hospital immunológiai osztályának a professzora Memphisben (USA). Rolf Zinkernagel Baselben doktorált, először sebészként dolgozott, aztán mint posdoctoral fellow az egyetem anatómiai intézetébe került. Vizsgálatait Lausanne-ban az egyetem biokémiai tanszékén, majd 1973-1975 között P. Dohertyvel együtt Canberrában folytatta. Következő állomáshelye a Scripps Clinic Research Foundation intézet La Joliéban (USA), ahonnan Svájcba visszatérve a zürichi egyetem kórbonctani tanszékén a kísérleti immunológiai osztály vezető professzora. Eddig mindkét kutató számos kitüntetésben részesült (1,3). Orvosi Hetilap 138. évfolyam (1997) 48. szám 3061