Orvosi Hetilap, 2000. január (141. évfolyam, 1-5. szám)
2000-01-09 / 2. szám - Vértes László dr.: Emlékérem időskutatóknak, idősgondozóknak
primer fertőzés okozta-e, korai vagy késői stádiumban van-e a betegségfolyamat, esetleg reinfectio következményeként alakultak ki a klinikai tünetek. Reinfectióra az ECM-mel egyidejűleg kimutatott, tehát nyilvánvalóan a korábbi fertőzés következtében termelődő IgG típusú antitestek egyértelműen utalnak, és indikálják az intenzívebb kezelést. - Nehezebb, de szükséges és esetenként lehetséges is az IgM típusú ellenanyagok jelentőségének megítélése az infectio/reinfectio igazolására. Fentiek ismeretében szomorúan vettem tudomásul, hogy szerzők beismerten más körülmények között végzett, következetlenül kiértékelt kísérlet eredményeit, és egyoldalúan értelmezett irodalmi adatokat fölhasználva következtetéseikben (10) milyen messzire mentek. Figyelmen kívül hagyták az összegyűjtött klinikai tapasztalatok jelentőségét. Mellőzték a betegek utánkövetésének elengedhetetlen fontosságát, akár egy, akár öt, akár hétéves volt is az átlagos utánkövetése a betegeknek. Nem tekintettek a Lyme borreliosisban szenvedőkről összegyűjtött adatbázis tényeire sem. Végső megállapításuk pedig az, hogy hitele csak a kontrollált állatkísérletes adatoknak van. Ezt az eredeti gondolatot már csak az összefoglalóból tudhattuk meg, ahol váratlan ötletként, viszont ex catedra lett kijelentve. Minden kifogásom ellenére nagyra értékelem, hogy végre hazai szerzők is rendelkeznek a Borrelia burgdorferi sensu lato antibiotikum-érzékenységének meghatározásához szükséges körülményekkel. Egykori munkahelyemen tizenöt év alatt sem sikerült ilyen feltételeket kialakítani. Kedves barátaimnak köszönhetően nekem két évig volt lehetőségem, hogy több helyszínen és több lépcsőben, de elvégezhessem kísérleteimet. A betegek teljes gyógyítása érdekében kívánom, hogy találjanak minél több és minél hatékonyabb synergicus gyógyszerhatást akár fentiek alapján (3,20,21), akár eredeti ötletük szerint. Végezetül örülök, hogy megkíséreltek utánvizsgálni és igazolni egy eredeti magyar hipotézist (3). Közleményük kapcsán igyekeztem kritikusan újra, és újra átgondolni közel tíz éve végzett kísérleteimet, de sem saját adataim újraértékelése, sem Lakos-Nagy kísérleti adatai alapján nem támadt kétségem eredeti hipotézisem felől. A közölt irodalmi adatok, a kezelésről ismételten tartott consensus konferenciák bizonyítják, hogy a Lyme borreliosis kezelése korántsem egyszerű, és a mai napig megoldatlan. Eredményt csak az aktuális beteg adatainak elemzése, konzultálása és utánvizsgálata alapján érhetünk el. Ezt betegek százainak ellenőrzött klinikai utánvizsgálata bizonyítja, és igazolja hogy a Lyme borreliosis jelenleg leghatékonyabb gyógymódja a munkahipotézisem alapján kidolgozott kombinált antibiotikumos kezelés. IRODALOM: 1. Bózsik, B. R, Lakos, A., Budai, J. és mtsai: Occurence of Lyme borreliosis in Hungary. Zbl. Bakt. Hyg. A., 1986,263, 466-467. - 2. Bózsik, B. R, Timmer, M., Esztó, K.: Combined Antibiotic Treatment of Lyme Borreliosis. V. Int. conf. on Lyme Borreliosis, Treatment II. N° 67., 1992. - 3. Bózsik B. R: In vitro kombinációs gyógyszerhatás Borrelia burgdorferi törzsre. LAM, 1991, 1, 312-314. - 4. Carroll, J. A., Garon, C. E, Swan, T. G.: Effects of Environmental pH on Membrane Proteins in Borrelia burgdorferi. Infect. Immun., 1999, 67, 3281-3187. - 5. Gasser, R. és mtsai: Oral treatment of late Lyme borreliosis with a combination of roxithromycin and co-trimoxazole - a püot study on 18 patients. Acta. Med. Austriaca., 1996,23(3), 99—101. — 6. Gasser, R. és mtsai: Roxithromycin in the treatment of Lyme disease. - update and perspectives. In vitro and in vivo susceptibility of Borrelia burgdorferi. Infection, 1995, 23, Suppl. 1, S39-43. - 7. Gasser, R„ Dusleag, J.: Oral treatment of late borreliosis with roxithromycin plus co-trimoxazole. Lancet, 1990,336 (Nov. 10), 1189-1190. - 8. Hansen, K., Hovmark, A. és mtsai: Roxithromycin in Lyme borreliosis: discrepant results of an in vitro and in vivo animal susceptibility study and a clinical trial in patients with erythema migrans. Acta Derm. Venereol., 1992, 72(4), 297-300. - 9. Henneberg, J. R, Wienecke, R., Neubert, U.: Borrelia burgdorferi sensu lato, Borrelia afzelii és Borrelia garinii - Comparison of their antibiotic sensitivity in vitro. VIII. Int. Conference on Lyme borreliosis, München, 1999. június, P324. - 10. Lakos A., Nagy Gy: Antibiotikum-kombináció hatása Lymekórt okozó Borrealia burgdorferi szaporodására. Orv. Hetil., 1999, 140, 1529-1532. -11. Lakos A., Nagy G. és mtsai: A Borrealia burgdorferi (Lyme spirochaeta) első hazai izolálása kullancsokból. Orv. Hetik, 1999, 132(3), 129-134. - 12. Levélváltás a hazai „Módszertani Levélről”: A Lyme borreliosis. A Fővárosi Szent László Kórház módszertani levele. Orv. Hetil., 1991, 132, 2441-2444; Vogt F, Csorna E., Timmer M., Eszó K., Hollósy A., Schleer M., Török L: A Lyme borreliosis. Orv. Hetik, 1993, 134, 271-273. - 13. Mursic, V. R, Wilske, B. és mtsai: In vitro and in vivo susceptibility of Borrelia burgdorferi. Eur. J. Clin. Microbiol., 1987, 6, 424-426. - 14. Neubert és mtsai: Bacteriophages induced by ciprofloxacin in a Borrelia burgdorferi skin isolate. Int. J. Med. Microbiol. Virol. Párásítók Infect. Dis. (Zbl. Bakt. Hyg.), 1993, 279(3), 307-315. - 15. Philipson, A.: Antibiotic treatment in Lyme borreliosis. Scand. J. Infect. Dis. Suppl., 1991,77, 145-150. - 16. Pussier, M., Mirault, E, Champroux, T, Leclercq, I. és mtsai: Prevention of infectious complications of major upper respiratory and digestive tract surgery by the combination of pefloxacin - amoxicillin & clavulanic acid. Ann. Otolaryngol. Chir. Cervicofac., 1990, 107, 406-410. - 17. Samuels, D. S., Garon, G. E: Coumermycin A1 inhibits growth and induces relaxation of supercoiled plasmids in Borrealia burgdorferi, the Lyme disease agent. Antimicrob. Agents Chemother., 1993, 37, 46-50. - 18. Stanek, G.: Szóbeli közlés. - 19. Steere, A. C. és mtsai: Treatment of Lyme arthritis. Arthritis Rheum., 1994, 37, 878-888. - 20. Timmer M., Bózsik B. R: Lyme borreliosis diagnosztikájának és kezelésének új lehetőségei. 200 év hagyomány és érték. Ünnepi Tudományos Ülés a Szent Rókus Kórház 200 éves fennállásának Jubileumán. Budapest, 1998. május 28. - 21. Timmer M., Bózsik B. R: Lyme borreliosis. Klinikai tapasztalatok a leggyakoribb zoonózisról. Millecentenáriumi Orvos Kongresszuson. Budapest, 1996. május 30. - 22. Weber, K. hozzászólása: Therápiás kerékasztal. Lyme borreliosis 1990. Proceedings of the IVth International Conference on Lyme Borreliosis, Stockholm, Sweden, June 18-21,1990. - 23. Wilske, B., Anderson, J. E, Baranton, G., Barbour, A. G., Hovind, Hougen, K., Johnson, R. C., Preac, Mursic, V: Taxonomy of Borrelia spp. - Lyme borreliosis 1990. Proceedings of the IVth International Conference on Lyme Borreliosis, Stockholm, Sweden, June 18-21, 1990. Scand. J. Infect. Dis. Suppl., 1991,77,108-129. Bózsik Béla Pál dr. T. Szerkesztőség! Az OH-ban megjelent „Antibiotikum kombináció hatása a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi szaporodására” c. közleményünkre (1999, 140, 1529) Bózsik dr. egy önálló tanulmány terjedelmének mégfelelő részletességgel reagált. Hozzászólásához az alábbi megjegyzéseket kívánjuk fűzni. Az utóbbi években egyre nagyobb számban látunk olyan betegeket, akiket a Bózsik dr. nevével fémjelzett „Lyme Borreliosis Alapítvány” orvosai kezeltek különböző antibiotikumok és Ciprobay kombinációjával. Feltűnő volt, hogy ezek a betegek a megszokottnál nehezebben gyógyultak, és gyakori volt körükben a „post- Lyme” syndroma kialakulása. Ez késztetett bennünket arra, hogy magunkra vállaljuk egy korábbi munka - igencsak hálátlan - utánvizsgálatát. Az antibiotikum-meghatározás tesztbak