Orvosi Hetilap, 2000. január (141. évfolyam, 1-5. szám)

2000-01-09 / 2. szám - Vértes László dr.: Emlékérem időskutatóknak, idősgondozóknak

primer fertőzés okozta-e, korai vagy késői stádiumban van-e a betegség­folyamat, esetleg reinfectio követ­kezményeként alakultak ki a klinikai tünetek. Reinfectióra az ECM-mel egyidejűleg kimutatott, tehát nyil­vánvalóan a korábbi fertőzés követ­keztében termelődő IgG típusú an­titestek egyértelműen utalnak, és in­dikálják az intenzívebb kezelést. - Ne­hezebb, de szükséges és esetenként lehetséges is az IgM típusú ellen­anyagok jelentőségének megítélése az infectio/reinfectio igazolására. Fentiek ismeretében szomorúan vettem tudomásul, hogy szerzők beis­­merten más körülmények között végzett, következetlenül kiértékelt kísérlet eredményeit, és egyoldalúan értelmezett irodalmi adatokat föl­használva következtetéseikben (10) milyen messzire mentek. Figyelmen kívül hagyták az össze­gyűjtött klinikai tapasztalatok jelen­tőségét. Mellőzték a betegek utánkö­­vetésének elengedhetetlen fontossá­gát, akár egy, akár öt, akár hétéves volt is az átlagos utánkövetése a betegek­nek. Nem tekintettek a Lyme borrelio­­sisban szenvedőkről összegyűjtött adatbázis tényeire sem. Végső megállapításuk pedig az, hogy hitele csak a kontrollált állatkí­sérletes adatoknak van. Ezt az eredeti gondolatot már csak az össze­foglalóból tudhattuk meg, ahol várat­lan ötletként, viszont ex catedra lett kijelentve. Minden kifogásom ellenére nagyra értékelem, hogy végre hazai szerzők is rendelkeznek a Borrelia burgdorferi sensu lato antibiotikum-érzékenysé­gének meghatározásához szükséges körülményekkel. Egykori munkahe­lyemen tizenöt év alatt sem sikerült ilyen feltételeket kialakítani. Kedves barátaimnak köszönhetően nekem két évig volt lehetőségem, hogy több helyszínen és több lépcsőben, de elvé­gezhessem kísérleteimet. A betegek teljes gyógyítása érdeké­ben kívánom, hogy találjanak minél több és minél hatékonyabb synergi­­cus gyógyszerhatást akár fentiek alapján (3,20,21), akár eredeti ötletük szerint. Végezetül örülök, hogy megkísé­reltek utánvizsgálni és igazolni egy eredeti magyar hipotézist (3). Köz­leményük kapcsán igyekeztem kri­tikusan újra, és újra átgondolni kö­zel tíz éve végzett kísérleteimet, de sem saját adataim újraértékelése, sem Lakos-Nagy kísérleti adatai alapján nem támadt kétségem eredeti hipoté­zisem felől. A közölt irodalmi adatok, a kezelésről ismételten tartott consensus konferenciák bizonyítják, hogy a Lyme borreliosis kezelése korántsem egysze­rű, és a mai napig megoldatlan. Ered­ményt csak az aktuális beteg adatainak elemzése, konzultálása és utánvizsgála­­ta alapján érhetünk el. Ezt betegek százainak ellenőrzött klinikai után­­vizsgálata bizonyítja, és igazolja hogy a Lyme borreliosis jelenleg leghaté­konyabb gyógymódja a munkahipoté­zisem alapján kidolgozott kombinált antibiotikumos kezelés. IRODALOM: 1. Bózsik, B. R, Lakos, A., Bu­dai, J. és mtsai: Occurence of Lyme borrelio­sis in Hungary. Zbl. Bakt. Hyg. A., 1986,263, 466-467. - 2. Bózsik, B. R, Timmer, M., Esztó, K.: Combined Antibiotic Treatment of Lyme Borreliosis. V. Int. conf. on Lyme Borreliosis, Treatment II. N° 67., 1992. - 3. Bózsik B. R: In vitro kombinációs gyógy­szerhatás Borrelia burgdorferi törzsre. LAM, 1991, 1, 312-314. - 4. Carroll, J. A., Garon, C. E, Swan, T. G.: Effects of Environ­mental pH on Membrane Proteins in Borrelia burgdorferi. Infect. Immun., 1999, 67, 3281-3187. - 5. Gasser, R. és mtsai: Oral treatment of late Lyme borreliosis with a combination of roxithromycin and co-tri­­moxazole - a püot study on 18 patients. Acta. Med. Austriaca., 1996,23(3), 99—101. — 6. Gasser, R. és mtsai: Roxithromycin in the treatment of Lyme disease. - update and perspectives. In vitro and in vivo suscepti­bility of Borrelia burgdorferi. Infection, 1995, 23, Suppl. 1, S39-43. - 7. Gasser, R„ Dusleag, J.: Oral treatment of late borrelio­sis with roxithromycin plus co-trimoxa­­zole. Lancet, 1990,336 (Nov. 10), 1189-1190. - 8. Hansen, K., Hovmark, A. és mtsai: Ro­xithromycin in Lyme borreliosis: discre­pant results of an in vitro and in vivo ani­mal susceptibility study and a clinical trial in patients with erythema migrans. Acta Derm. Venereol., 1992, 72(4), 297-300. - 9. Henneberg, J. R, Wienecke, R., Neubert, U.: Borrelia burgdorferi sensu lato, Borrelia afzelii és Borrelia garinii - Comparison of their antibiotic sensitivity in vitro. VIII. Int. Conference on Lyme borreliosis, München, 1999. június, P324. - 10. Lakos A., Nagy Gy: Antibiotikum-kombináció hatása Lyme­­kórt okozó Borrealia burgdorferi szaporo­dására. Orv. Hetil., 1999, 140, 1529-1532. -11. Lakos A., Nagy G. és mtsai: A Borrealia burgdorferi (Lyme spirochaeta) első hazai izolálása kullancsokból. Orv. Hetik, 1999, 132(3), 129-134. - 12. Levélváltás a hazai „Módszertani Levélről”: A Lyme borrelio­sis. A Fővárosi Szent László Kórház mód­szertani levele. Orv. Hetil., 1991, 132, 2441-2444; Vogt F, Csorna E., Timmer M., Eszó K., Hollósy A., Schleer M., Török L: A Lyme borreliosis. Orv. Hetik, 1993, 134, 271-273. - 13. Mursic, V. R, Wilske, B. és mtsai: In vitro and in vivo susceptibility of Borrelia burgdorferi. Eur. J. Clin. Mic­robiol., 1987, 6, 424-426. - 14. Neubert és mtsai: Bacteriophages induced by ciprofloxacin in a Borrelia burgdorferi skin isolate. Int. J. Med. Microbiol. Virol. Párásítók Infect. Dis. (Zbl. Bakt. Hyg.), 1993, 279(3), 307-315. - 15. Philipson, A.: Anti­biotic treatment in Lyme borreliosis. Scand. J. Infect. Dis. Suppl., 1991,77, 145-150. - 16. Pussier, M., Mirault, E, Champroux, T, Leclercq, I. és mtsai: Prevention of infec­tious complications of major upper respira­tory and digestive tract surgery by the com­bination of pefloxacin - amoxicillin & clavulanic acid. Ann. Otolaryngol. Chir. Cervicofac., 1990, 107, 406-410. - 17. Sa­muels, D. S., Garon, G. E: Coumermycin A1 inhibits growth and induces relaxation of supercoiled plasmids in Borrealia burgdor­feri, the Lyme disease agent. Antimicrob. Agents Chemother., 1993, 37, 46-50. - 18. Stanek, G.: Szóbeli közlés. - 19. Steere, A. C. és mtsai: Treatment of Lyme arthritis. Arthritis Rheum., 1994, 37, 878-888. - 20. Timmer M., Bózsik B. R: Lyme borreliosis diagnosztikájának és kezelésének új lehető­ségei. 200 év hagyomány és érték. Ünnepi Tudományos Ülés a Szent Rókus Kórház 200 éves fennállásának Jubileumán. Buda­pest, 1998. május 28. - 21. Timmer M., Bózsik B. R: Lyme borreliosis. Klinikai tapasztalatok a leggyakoribb zoonózisról. Millecentenáriumi Orvos Kongresszuson. Budapest, 1996. május 30. - 22. Weber, K. hozzászólása: Therápiás kerékasztal. Lyme borreliosis 1990. Proceedings of the IVth International Conference on Lyme Borre­liosis, Stockholm, Sweden, June 18-21,1990. - 23. Wilske, B., Anderson, J. E, Baranton, G., Barbour, A. G., Hovind, Hougen, K., Johnson, R. C., Preac, Mursic, V: Taxonomy of Borre­lia spp. - Lyme borreliosis 1990. Pro­ceedings of the IVth International Confe­rence on Lyme Borreliosis, Stockholm, Sweden, June 18-21, 1990. Scand. J. Infect. Dis. Suppl., 1991,77,108-129. Bózsik Béla Pál dr. T. Szerkesztőség! Az OH-ban megjelent „Antibiotikum kombináció hatása a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi szaporodására” c. közleményünkre (1999, 140, 1529) Bózsik dr. egy önálló tanulmány terjedelmének mégfelelő részletességgel reagált. Hozzászólá­sához az alábbi megjegyzéseket kíván­juk fűzni. Az utóbbi években egyre na­gyobb számban látunk olyan bete­geket, akiket a Bózsik dr. nevével fém­jelzett „Lyme Borreliosis Alapítvány” orvosai kezeltek különböző antibi­otikumok és Ciprobay kombinációjá­val. Feltűnő volt, hogy ezek a betegek a megszokottnál nehezebben gyógyul­tak, és gyakori volt körükben a „post- Lyme” syndroma kialakulása. Ez kész­tetett bennünket arra, hogy magunkra vállaljuk egy korábbi munka - igen­csak hálátlan - utánvizsgálatát. Az antibiotikum-meghatározás tesztbak­

Next