Orvosi Hetilap, 2000. február (141. évfolyam, 6-9. szám)
2000-02-13 / 7. szám - Bognár László - Bagó Attila - Nyáry István: Neuronavigáció a gyermek-idegsebészetben
ÚJABB MŰTÉTI ELJÁRÁSOK Neuronavigáció a gyermek-idegsebészetben Bognár László dr., Bagó Attila dr. és Nyáry István dr. Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet, Budapest, Csecsemő és Gyermek Osztálya (osztályvezető főorvos: Bognár László dr.) A minimálisan invazív idegsebészeti beavatkozások alapfeltétele a koponyán és az agy állományán belüli pontos térbeli tájékozódás. A CT- és MR-vizsgálatokon alapuló neuronavigáció segítségével a sebész célzott, kisméretű feltárásokat készíthet és a műtét közben műszerei koponyán belüli helyzetét a számítógép képernyőjén folyamatosan ellenőrizheti, mindezzel csökkentve a műtéti időt, a sebészeti mortalitást és morbiditást. A szerzők elsőként számolnak be a neuronavigáció (Vector Vision Neuronavigation System BrainLAB Gmbh, Germany) gyermek-idegsebészeti alkalmazásáról az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetben végzett első 21 sikeres műtét kapcsán. Kulcsszavak: neuronavigáció, gyermek-idegsebészet, mikrosebészet, számítógéppel asszisztált sebészet, minimális invazivitás Az agyműtétek, mint a beteg számára nagyon kockázatos beavatkozások vonultak be még az orvosi köztudatba is. Erre az előítéletre a modern képalkotó eljárások és az operációs mikroszkóp alkalmazása előtti idegsebészet eredményei folytán rá is szolgált. Az utolsó két évtizedben az idegsebészet hatalmas fejlődésen ment keresztül. A modern képalkotó eljárásoknak köszönhetően a megoldandó műtéti feladat preoperatíve jól meghatározhatóvá vált. A pre- és intraoperatív funkcionális vizsgálatok segítségével a fontos funkciókat irányító idegrendszeri régiók feltérképezhetők. Ezzel párhuzamosan a technikai fejlődés bevonult az idegsebészeti gyakorlatba is. Az operációs mikroszkóp, a cavitron, a lézer, az endoszkóp, az ultrahang rutinhasználatba került, így jogosan megnőtt az idegsebészekben a minimális invazivitás iránti igény. Ehhez leginkább a pontos behatolási irány megválasztása, a folyamatos térbeli tájékozódás és a jó megvilágítás szükséges. A sztereotaxiás célzás tette először lehetővé a mélyen ülő kisméretű laesiók biopsziáját. Az első ilyen beavatkozást 1908-ban állaton végezte Horsley és Clark (10), de csak 40 évvel később került bevezetésre az idegsebészeti gyakorlatba (19). A CT és az MR elterjedése óta ez rutineljárássá vált. Később a mikrosebészet és a sztereotaxia kombinációjával már sikerült nyitott műtéteket is elvégezni egyre csökkenő feltárásokból a fontos agyi részek megkímélésével. A sztereotaktikusan irányított, speciális komputer segítségével, előre meghatározott helyről, adott térfogatnyi szövet eltávolítása vált lehetővé. A módszer hatékonysága az intraoperativ ultrahanggal és neurofi- Neuronavigation in the pediatric neurosurgery. The precise orientation in the intracranial space is essential for the minimal invasive neurosurgical interventions. The CT and MR based neuronavigation permits small, targeted exposures on the skull, and intraopertively gives exact graphic-interactive guidance to the targeted intracanial lesions. The use of neuronavigation can shorten the time of surgery and diminish the surgical mortality and morbidity. The favourable experiences of the first 21 neuronavigation aided operations in pediatric patients performed in the National Institute of Neurosurgery (Budapest, Hungary) with the Vector Vision Neuronavigation System (BrainLAB Gmbh, Germany) are discussed. Key words: neuronavigation, pediatric neurosurgery, microsurgery, computer assisted surgery, minimal invasiveness ziológiai térképezéssel kiegészítve tovább nőtt (7,13,14). Az idegsebészeti műtétek mortalitása és morbiditása csökkent. A módszer hátránya a jelentős többletköltségen és a megnövekedett műtéti időn túl a sztereotaxiás keret műtétet zavaró helyfoglalása volt. Ezért később kifejlesztésre kerültek különböző keret nélküli úgynevezett „frameless” módszerek (16,17), ahol a beavatkozást megelőzően felvett CT és MR adatok alapján egy számítógép segít tájékozódni a mikroszkópra szerelt UH jelet adó és vevő segítségével, vagy egy operáló kar helyzetének elektronikus ellenőrzésével (5,15,20). A további fejlődésnek köszönhetően kifejlesztették a „frameless” és „armless” neuronavigációs rendszereket (1,8,9,11,18). Ezeknél a módszereknél a kiválasztott eszköz térbeli helyzetét vagy mágneses térben, vagy optikai kontrollal határozzák meg (3,4,6,12,17). Módszer Intézetünkben a BrainLab Vector Vision neuronavigációs rendszert alkalmazzuk 1996 októbere óta. A navigációs munkaállomás, egy 433 MHz alfa-proceszorral ellátott számítógép, a navigációs szoftvert Windows NT 4.0 alatt 4 MB Motorx Millenium grafikus kártyával működik. A számítógéphez nagy képernyőjű, nagy felbontású monitor, valamint két infravörös fény kibocsátására és az érzékelésére alkalmas kamera csatlakozik. A két kamerát a műtéti területtől 90-120 cm-nyi távolságban helyezzük el. A kamerák infravörös fényfelvillanásokat bocsátanak Orvosi Hetilap 2000,141 (7), 343-346.