Orvosok Lapja, 1948. július-december (4. évfolyam, 27-52. szám)
1948-09-05 / 36. szám - Puder Sándor dr.: Visszapillantás a Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium Egyesületének 50 éves munkájára
ORVOSOK LAPJA 1948. 36. teljes is egészségben vegyenek részt. 1909-ben Scharl Pál lett az igazgató-főorvos és keze alatt vált Holló Gyula és Gergely Jenő egyik legkiválóbb szakemberünkké. Scharl Pál 1923-ban bekövetkezett halála után, 1924 óta Országit Oszkár az igazgató-főorvos. A Weiss Manfréd Szanatóriumnak igazgató-főorvosa mártírhaláláig Tállyai-Róth Miklós volt és az ugyancsak mártírhalált szenvedett Schön Jenő az osztályos főorvosi szolgálatot kiváló szakértelemmel látta el. Az Egyesület I. titkári teendőit a Szanatórium Egyesület ez évben bekövetkezett demokratikus átalakításáig Országh Oszkár látta el. Az 1945-ös felszabadulás után szanatóriumaink felszerelésének jórészét széthordták. Az üldöztetés ideje alatt elszéledt orvosok egy része az intézethez visszakerült és megindult az építő munka. A kormányzat 1947-ben az Egyesület autonómiáját felfüggesztette, miniszteri biztost nevezett ki Böszörményi Miklós személyében, aki Egyesületünk vezetőségét demokratizálta. Egyesületünk autonómiáját a belügyminiszter ez év áprilisában állította vissza. A hároméves terv keretében néhány napon belül az Országos Társadalombiztosító Intézet részére 100 új férőhelyet biztosítunk, miáltal az OTI beutaltak száma 300-ról 400-ra emelkedik és szanatóriumi betegeink száma, amely eddig 650 volt, 740 lesz A 100 új ágy közül 50 nyári ágy, amely két 25 ágyas fektető pavilion építésével oldódott meg. Ugyanis a többi 50 ágyat a férőhelyek kihasználásával oldották meg Befejeződött a Weiss Manfréd Szanatóriumban a 46 ágyas gyermekosztály építése. Még az idén egy harmadik 25 ágyas paviliont, valamint a férőhelyek további racionális kihasználását kívánjuk végrehajtani, miáltal a gümőkóros dolgozók újabb ágyakhoz, következőleg felgyógyulásuk alapfeltételéhez jutnak. Hároméves tervünk keretében tüdősebészeti osztályt állítunk fel, továbbá a Weiss Manfréd Szanatóriumra harmadik emeletet húzunk. Mélyen tisztelt Ünneplő Közönség ! A gümőkór halálozása a statisztikai adatok szerint csökken, de a megbetegedések száma egyre emelkedik. A hadifoglyok 1,5—2%-a nyílt fertőző folyamatú. Gümőkóros ágyaink számát minden áron szaporítani kell és éppen a mi legrégebben működő hazai Egyesületünknek kötelessége, hogy a tüdőbeteg dolgozóknak mielőbb gyógyulási lehetőséget teremtsen ott, ahol hisszük, hogy rövid idő múlva a magyar szanatóriumi város fog megvalósulni. , Emlékeztetünk arra, hogy intézményeinkben kezdődött meg a tuberkulózis kutatása, az új módszerek kipróbálása, a továbbképző tanfolyamok rendezése, az első tuberkulózis folyóirat szerkesztése, a tuberkulózis nagygyűlések rendezése a legnagyobb hazai tuberkulózis könyvtár felállítása, a szakképzés és intézeteinkből kikerülő orvosok voltak az első tüdőszakorvosok Magyarországon, akikhez azután a gondozóintézetekben és a kórházakban dolgozók csatlakoztak. Korányi Sándor 25 év előtt elhangzott szavaival zárom visszapillantásomat. »Ma már nem kell félteni a kritikától szanatóriumainkat. Aki higgadtan ítél fölöttünk, értéküket nem kicsinyelheti és hogy a kritizálás az általános felfogás higgadtságát nem ingathatta meg, azt bizonyítja, hogy élnek, fejlődnek és megtalálják azt a támogatást, amelyre reászorulnak. Micsoda nehézségekkel kellett megküzdeni, míg végre készen állott az Erzsébet Szanatóriumnak régi 100 ágyas épülete ! Micsoda válságok között kellett Egyesületünknek megállania, hogy felépítse új szárnyát, hogy kibírjon háborút és mindazt, ami velük jött, utánuk következett! És most nagyobb, erőteljesebb intézményünk, mint amilyennek alapítói remélhették volna. E siker magyarázata az, hogy amit alkotott, igazi szükségletből fakadt. Egyesületünk vezető volt a tuberkulózis mint népbetegség elleni küzdelem megindításakor és az őt megillető helyet megtartotta a mai napig. Azok, akik e munkában részt vesznek, válnak elsősorban igazi tuberkulózis-orvosokká. Az ő feladatuk, hogy tapasztalataikat a többi orvos között közkinccsé tegyék. Nekik van a leggazdagabb alkalmuk arra, hogy a tuberkulózis problémáival mint kutatók foglalkozzanak. Ha mindezt megteszik. Szanatóriumunk a tuberkulózissal foglalkozó orvosok számára a legmagasabb iskolává, problémáinak megvilágításához vezető kutatóintézetté válik. Egyesületünk intézményei hivatásukat betöltötték. Gyógyítanak, propagandát csinálnak, betegeiket és azok hozzátartozóit oktatják, orvosokat nevelnek.« Eddig idéztük Korányi megállapításait. Mi, a nagy elődök kései utódai, akik a tüdőbetegek ügyéért állandóan harcolunk, szüntelenül, teljes odaadással, munkánkkal és tehetségünkkel azon fáradozunk és azt kívánjuk, hogy intézményeink a népi demokrácia egészségügyének hatalmas bástyája legyen. A Szegénysorsú Tüdőbetegek Szanatórium Egyesülete, amely 50 esztendő előtt, az ál liberalizmus idején mint egyedüli intézmény céljául tűzte ki a szegénysorsú tüdőbetegek istápolását, az előzőkben kifejtettek értelmében híven teljesítette hivatását. Ma már nem állunk egyedül ebben a küzdelemben, hiszen a népi demokrácia célkitűzése, a dolgozók életszínvonalának emelése és a beteg dolgozók egészségének mielőbbi helyreállítása valósággá válik. MOST JELENÍT MEG ! ISSEKUTZ IV. TELJESEN ÁTDOLGOZOTT ÚJ KIADÁS ! Az új kiadás 2 kötetben lesz teljes ! Az első kötet már megjelent és külön is kapható. A második kötet szeptember végéig elkészül. Az I.—II. kötet ára kötve (a II. kötet szeptemberben lesz szállítható.)........................ Ft 250.— Csak az I. kötet (receptura) kötve (külön is kapható) .................................................... Ft 116— Csak az I. kötet (receptura) bibliapapíron nyomva, kötve (külön is kapható) .. Ft 145.— Novák Rudolf és TsarosLkfoTuke?i5ktfl37-p7,s8 1165