Ötlet, 1982 (1. évfolyam, 1-27. szám)
1982-11-11 / 20. szám
több energiahordozót használtunk fel. Az elmúlt években kialakult árviszonyok halaszthatatlanná tették a takarékossági intézkedések egész sorának kidolgozását, bevezetését. A VI. ötéves tervidőszak energiagazdálkodási programjának konkrét feladatait, az energetikai Akcióprogram tartalmazza. Ennek keretén belül 15 milliárd forint fordítható minden olyan beruházásra, amelynek célja az ésszerűsítés. Az Állami Energetikai és Energiabiztonságtechnikai Felügyelet összesítése szerint 1981. végéig 680 pályázat érkezett, közülük 306 javaslatot fogadtak el. Ez a rendelkezésre álló pénzügyi keretből 6,5 milliárd forintot köt le. A Gazdasági Bizottság határozata értelmében az év második felében meggyorsult a támogatási kérelmek átfutási ideje, nőtt a benyújtott pályázatok száma. A beruházási költségek több mint felét állami támogatással finanszírozzák, ez valamivel magasabb arány, mint a terv-ben előirányzott. A bankhitelt elnyert pályázatok közül 151-et energiamegtakarítás céljából nyújtottak be, összes költségük csaknem ötmilliárd forint. Ennek jelentős része az iparra koncentrálódik; a vaskohászat kokszfelhasználásának csökkentését, s az energiagazdálkodási program ipari hátterének kiépítését szolgálja. Javaslatok érkeztek a kukorica nedves tárolására, a közlekedés korszerűsítésére, bitumenemulzió gyártására, a geotermikus energia, valamint a mező- és erdőgazdálkodási melléktermékek hasznosítására. Az energiahordozó-cserét célzó pályázatok - szám szerint 155 - beruházási költségei több mint másfél milliárd forintot tesznek ki. Javarészük a mezőgazdasági szektorból érkezett, s elsősorban a tüzelőolaj helyettesítésére tesznek javaslatot. Gyakorlati eredmények, meglehetősen nagy „szórással” várhatók; az egyszerűbb beruházások - például kazánégőfej-csere - néhány hónap alatt megvalósulhatnak, ugyanakkor, a vaskohászat kokszfelhasználásának csökkentése vagy a háttéripar fejlesztése, csak évek múlva hoz majd értékelhető eredményt. Az 1981-es pályázati év eredményeiből várható megtakarítás az éves energiafelhasználás 2-3 százalékát teszi ki. SZENES ÉVA ( ÖTLET 82 ) November 11. „Addig is lehetőség kínálkozik az olajkályhák egy részének átállítására" Olajkályhák halála? Mielőtt eldöntenénk, hogy végleg befellegzett-e az olajfűtésnek, vagy csak átmeneti megtorpanásról van szó, döbbenjünk meg: a magyar háztartásokban jóval több, mint kétmillió olajkályhával fűtenek. Magyarország a világranglista élén áll az egy főre jutó olajkályhák számát illetően. Egy kályha fogyasztása évente kb. fél tonna, könnyen kiszámítható tehát, hogy az ország évi teljes olajigényének egynyolcadát, mintegy egymillió tonnát a lakosság eltüzeli. Az energiagazdálkodási program megkongatta a vészharangot az olajkályhák felett, igaz, csak a közületeknek. Mi lett a sorsa a néhány százezerre tehető közületi olajfűtő-készüléknek, és mi lesz az otthonokat, víkendházakat melegítő kályhákkal? Viharos a magyar olajkályhafűtés kétévtizedes története. A hatvanas évek elején megindult diadalútján, valóságos reklámhadjárat bizonygatta a tüzelőolaj előnyeit, elsősorban gazdaságosságát. Mindez nem maradt eredmény nélkül, rövid idő alatt másfél-kétmillió készüléket adtak el az üzletek. Ekkor még olcsó volt a kályha és a fűtőolaj is. Az olajfűtés aranykora közel tíz évig tartott. Az első komoly vészharangot a hetvenes évek elején az olajárrobbanás kondította meg. Szinte egyik napról a másikra viszszafogták a kályhák gyártását, s természetesen az árak sem maradtak nyugton. Néhány évvel később azonban ismét megjelent a kirakatokban az olajkályha és egyre többet költöttek a hirdetésekre is. Pedig az olajkrízis nem szűnt meg, sőt egyre tartósabbá vált. Ezért hozták azt a kormányrendeletet, amely a közületeket az olajkályhák leszerelésére szólította fel. Az adminisztratív intézkedés célja tehát nem az, hogy a háztartások olajfelhasználását korlátozza. Szakemberek szerint a lakosság még vagy öt-tíz évig fűtőalkalmatosságként használja majd az olajkályhát. Mindezek után azt hihetnénk, hogy ismét megszűnt a hazai olajkályhagyártás. Különösen azok után, hogy tudjuk , mi lett a sorsa a vállalatoknál, gyárakban leszerelt készülékeknek. Egy részüket ugyan szétszedve, alkatrészenként eladták, jelentős hányadukat azonban kiselejtezték, azaz egyszerűen kidobták, összetörték. A Mechanikai Művek ma is gyárt olajkályhát, bár jóval kevesebbet, mint korábban: jelenleg évi 20-30 ezret. A gyártást tehát újra visszafogták, korlátozva ezzel a vásárlásokat. A gyártó vállalat arra törekszik, hogy minél több takarékosan üzemelő kályhatípust hozzon forgalomba. A takarékos fűtés rajtunk, üzemeltetőkön is múlik, hiszen nem mindegy, hogy mennyibe kerül egy-egy fűtési szezon, mekkora összegeket kell a téli hónapokban a háztartási kaszszából az időközben megdrágult tüzelőolajra fordítani. Senki sem kívánja, hogy 16-17 fokos lakásban dideregjenek az olajkályha-tulajdonosok, de a lakás hőmérséklete nem feltétlenül szükséges, hogy a kellemesnél magasabb legyen. Mi tehát a megoldás? Hosszabb távon az átállás az olajtüzelésről a gáz- vagy a villanyfűtésre. A gáz, mint fűtőenergia, mindinkább elterjed, s a növekvő fogyasztás hosszabb távon is reálisan tervezhető. Megoldás a szilárd tüzelésű kályhákkal való fűtés. Az ipar már gyárt korszerű, jó hatásfokú kályhákat, így elképzelhető, hogy rövidesen a fa- és a széntüzelés reneszánszát éljük meg. Addig is lehetőség kínálkozik az olajkályhák egy részének átállítására. Erre a Mechanikai Művek, az olajkályhák gyártója is gondol. Kutatói a propánbután gázpalackra való átállás lehetőségét kísérletezik ki. Igaz, az ez irányú fejlesztés ma mégnem a legszerencsésebb, hiszen meglehetősen kevés gázpalack van, a gyártókapacitás sokkal nagyobb sorozat előállítására jelenleg nem képes. Néhány élelmes kisiparos címe azonban már közkézen forog. Olyanoké, akik hosszú várakozási idő után átalakítják az olajkályhát olcsó szénpor vagy fűrészpor tüzelésűre. Az olajkályhák átállítása ma még nem történik egységes és szervezett keretek között, sőt mind ez ideig egyetlen üzem, szövetkezet sem kapott az alkalmon. Pedig - ismételjük meg - az országban több mint kétmillió olajkályha üzemelt SZŐKE LÁSZLÓ .