Ózdi Vasas, 1973 (16. évfolyam, 1-52. szám)

1973-03-23 / 12. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja XVI. évfolyam, 12. szám Az* M fillér 197­;. március 23. . A ház védelméért záz évvel a szabadságharc után — 1948-ban — alakult meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Elődje, a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége volt. Azon par­tizánoké, akik soha el nem múló érdemeket szerez­tek a hazánk felszabadításáért vívott küzdelemben. Az eltelt negyedszázad alatt a szövetség bizonyította, hogy hűen kö­vette és megvalósította megalakulásának felhívását. ..Zász­lónk alá hívunk minden magyart... Hívunk mindenkit aki nem akarja, hogy nemzetünk még egyszer idegen hatalmak igája alatt nyögjön, az imperialista népelnyomók martalé­kává váljon.” A program egyértelmű volt: népi demokráci­ánk továbbfejlesztése, nemzeti függetlenségünk további meg­szilárdítása, a magyar hazafiság hagyományainak ápolása. A szövetség neve az eltelt 25 esztendő alatt többször is vál­tozott, de célkitűzése mindenkor megmaradt. A tagság sza­badságharcos szellemét erősítette, edzette a testet, terjesztette a népi kultúrát. Az ország egyik legnagyobb tömegszerveze­­tévé vált az MHSZ. A technikai sportágak, ismeretek elsajá­títása mellett gondot fordított a szövetség a fiatalok nevelé­sére is. Az eltelt időszakban új generáció nevelkedett. A volt partizánok helyét hazájához hű fiatalok foglalták el. Felada­tuk annyiban változott, hogy a honvédelmi előkészítést te­kintik elsődleges céljuknak. A szövetség ma már az iskolák­ban, a tanulóifjúságnál kezdi a honvédelmi nevelést. Amikor a sorkötelesek megkapják a behívót, már képzett, szakágak­ban ismert, felkészült emberként vonulhatnak be. Az ózdi MHSZ-ben országosan is elismert klubok működ­nek. A honvédelmi sportnapoknak városunkban hagyományai vannak. Nem egy ózdi modellező ért el világviszonylatban is nagyszerű helyezést. Megyénk színeit modellezésben csak az ózdiak képviselik országos versenyeinken. Rádiós klubunk is nagyszerű eredményeket produkált. Klubjainkban együtt te­vékenykednek az idősek és a fiatalok. Az MHSZ négy klubja a város történetében helyet követel. A Magyar Honvédelmi Szövetség kapcsolatai túllépik az országhatárt is. Szoros együttműködés alakult ki a baráti szo­cialista országok honvédelmi testvérszervezeteivel. A testvér­­szervezetek vezetői a közös célok és feladatok meghatározása, a jó módszerek kialakítása érdekében rendszeresen találkoz­nak. A Központi Bizottság legutóbbi határozata előírja: növelni kell a szövetségi vezetés hatékonyságát, a feladatok maga­sabb szinten történő végrehajtását, tovább kell folytatni a szövetség szervezeti megerősítését, ezen belül el kell érni a klubok területi elhelyezésével azt, hogy eltűnjenek hazánk térképéről a honvédelmi munka szempontjából még meglevő fehér foltok. A­mikor üdvözöljük a Magyar Honvédelmi Szövetség fennállásának 25. évfordulóját, el kell mondanunk, hogy a vállalatokba társadalmi szervek napjainkban mind több figyelmet fordítanak a szövetség munká­jára. A szövetség tekintélye növekszik. Békés építőmunkánk, szocialista fejlődésünk úgy biztosítható a jövőben is, ha nem ringatjuk magunkat illúziókban, ha azon munkálkodunk, hogy az ifjúság, a tartalékos állomány mind tartalmasabb, maga­sabb szintű honvédelmi felkészültségben részesüljön. A ne­gyedszázados évforduló eredményei bizonyították, hogy fia­talságunk hű hazájához, s a továbbiakban is kész szocialista közösségünkért dolgozni. Kecskés István a nagyüzemi pártbizottság munkatársa A tartalomból: * ÓZDINAK ÉRZEM MAGAM (2. oldal) * AZ ÚJ KENYÉR SZÜLETÉSÉNÉL (3. oldal) * GYőZELMET VÁRTUNK (4. oldal) * A DÖnTÉS JOGÁN (5. oldal) Közel azonos az előző évivel Március 30-án fizetik a nyereségrészesedést Ismételten mérlegre került a vállalat 1972. évi munkája, amikor a vállalati szakszer­vezeti tanács március 20-i ülésén döntött az elmúlt évi nyereségből képzett részese­dési alap felosztásáról és az 1973. évi jóléti költségek felhasználásáról. Nem mondunk újat, ami­kor itt is megfogalmazzuk: vállalatunk dolgozói régóta várják már ebben a döntést, a tájékoztatást. Azt viszont a szakszervezeti tanács ülé­sén fogalmazta meg az egyik felszólaló, hogy nyugodtan távozik a döntés után, a várakozásnak megfelelően alakult a múlt évi, nyereség után kifizetésre kerülő ré­szesedési alap. Kétségtelen, volt okunk a nyugtalanságra, s most is­mételten tapasztalhatjuk, hogy felsőbb szerveink­ — konkrétan a Kohó- és Gép­ipari, valamint a Pénzügy­minisztérium — elismerték a vállalat múlt évi eredmé­nyes tevékenységét. Mielőtt a részesedési aiat> konkrét adatait ismertetnénk, érde­mes erről is szólni. Elismerték munkánkat A tanácsülésen dr. Kasza Gyula gazdasági igazgató is­mertette azokat a körülmé­nyeket, amelyek a döntést megelőzték. Röviden össze­foglalva: a két minisztérium teljes egyetértésben elismer­te, hogy az ÖKÜ 1972-ben jelentősen fejlődött, eredmé­nyesen gazdálkodott an­nak ellenére, hogy 28 millió forinttal kevesebb a nyere­sége az 1971. évinél. Ez a csökkenés alapvetően külső, a vállalat munkájától füg­getlen tényezők következmé­nye, ezért munkánk alapján —s nem méltányossági ala­pon elismeri ezt a tevé­kenységet. Az elmúlt évi 4,15 száza­lékos bérfejlesztés­­— a ter­vezett 3,5 százalékkal szem­ben — a dolgozó kollektívá­nál 3,15 százalékos összjöve­delem-növekedést eredmé­nyezett 1971-hez képest. Ha ezt a bérfejlesztést felettes szerveink nem különleges el­bírálás alapján, hanem az érvényben levő közgazdasá­gi szabályozók érvény­esí­gé­vel fogadják, 42 millió forint adót kellett volna befizetni a végrehajtott bérfejlesztés után. Ebben az esetben pe­dig a vállalat egyetlen fillér nyereségrészesedést sem fi­zethetett volna. (A késedel­mes döntést különben az okozta, hogy összesen 7 KGM-vállalat fordult külön­böző korrekciós igényekkel a Pénz­minisztériumhoz, s ezek különleges elbírálást igényeltek.) Lehet számolni Ismertetjük ezek után a konkrét tényeket. Az 1972. évi részesedési alap 18 mil­lió 348 ezer forint. Ehhez járul az 1971. évi nyereség­­részesedésből tartalékolt 3 millió 600 ezer forint és en­nek 5 százalékos kamata (180 ezer Ft). A 22 millió 128 ezer forintból levonásra kerül a különleges alapokra (jóléti stb.) kifizetett 2 mil­lió 825 ezer forint. A fel­osztható részesedési alap 19 millió 303 ezer forint (1971- ben 20 millió 182 ezer volt). Ebből az összegből kerül ki­fizetésre a 30 éven felüli munkaviszonnyal rendelkező törzsgárda tagok jutalma­ (2 millió 404 ezer forint), a vezérigazgatói hatáskörű ve­zetők nyereségjutalma (470 ezer Ft), valamint a kiváló dolgozó kitüntetéssel járó jutalom (1 millió 700 ezer Ft.) A fennmaradó 14 millió 729 ezer forint kerül végül — a kollektív szerződés sze­rint — közvetlen kifizetésre (40 százalék törzsgárdai ju­talmazás, 30 százalék bér­arányos részesedés és 30 szá­zalék differenciált jutalma­zás). Egy törzsgárda pontra eső jutalom 79 forint, 1000 forint bérkeresetre pedig 10,90 forint jut. Ezek alap­ján — 70 százalék erejéig — mindenki kiszámíthatja, mit fog kézhez kapni március 30-án. Ezen a napon fogják ugyanis kifizetni a részese­dést. (Folytatás az 5. oldalon) Az emberek bizalmából Tenn.­In országszerte befejeződtek a ta­­> t”*1“ ta­nácstagi választások jelölő gyű­lései. Hetvenezer körzetben vetettek számot a választópolgárok lakóhelyük elmúlt két­évi fejlődésével, és tették mérlegre a követ­kező évek terveit. Ózdon 82 választási kör­zetben szavaztak bizalmat a népfront jelölt­jeinek. Több helyen két jelöltet indítottak útnak a jelölő gyűlések részvevői, hogy majd április 15-én, a tanácstagi választások nap­ján döntsék el a körzet lakói, melyikük kép­viseli érdekeiket, ügyeiket a következő négy évben a város tanácskozó testületében. A városban megtartott 82 jelölő gyűlés legfontosabb tapasztalata az, hogy vala­mennyi helyen rendben megtartották a je­lölést, a választók elmondták, milyen prob­lémák megoldását tartják sürgősnek, meg­oldásra érettnek a következő tanácsi cik­lusban. Természetesen­­ végleges képet csak ápri­lis 15-e után alkothatunk az új tanácsról, a jelölések alapján azonban bizonyosnak lát­szik: több a fiatal jelölt, különösen az olyan körzetekben, ahol több a gond, a tennivaló a következő évek fejlődése érdekében. Ezt példázta a jelölő gyűléseken való megjele­nés is. Azokban a körzetekben, ahol felgyorsult a fejlődés, javultak a lakáskörülmények és emelkedett az ellátás színvonala, gyérebb volt a választók részvétele. A város pere­mén, melynek fejlesztése nem olyan látvá­nyos, mint például a városközponté, zsú­folásig teltek a széksorok. A külső területek hosszúra nyúlt jelölő gyűlésein a választó­­polgárok pro és kontra mondták el — egy­mást olykor túlkiabálva, máskor vitatkozva az előző hozzászólókkal —, melyek a kör­szet további fejlődésének a meghatározói, mi­lyen feladatok várnak a városi tanácsra, de az ott élő emberekre is. A következő három héten csendben zaj­lanak a választások előkészületei. E három hét jó alkalom lesz arra, hogy a választók újra meg újra mérlegre tegyék lakóhelyük, körzetük eddigi fejlődését, s a megoldásra váró gondokat. Jó alkalom lesz arra is, hogy tovább erősödjék mindenkiben a közösségi érzés, a kollektív felelősség érzete a váro­sért, tudja, hog­y bár a döntés aíanacsra elsősorban a megválasztás­­ra kerülő 82 tanácstag feladata, a munka végzése, a fejlesztéshez való hozzájárulás va­lamennyiünké. A mind gyorsabb ütemben változó, fejlődő városban talán soha nem volt annyi tennivaló, mint a következő évek­ben. Mert nem elég az újat csupán létre­hozni, de azt fejleszteni, ápolni is kell. Meg­óvni, s tovább alakítani, gazdagítani értéke­inket. M. T. Fiatalok — szorgos munkában „Egy nap a VIT-ért, a szolidaritásért!­’. A jelszó nem fedi a valóságot. Az Ózdi Kohászati Üzemek fiataljai nem egyet­len napon, hanem két alkalommal, március 17-én és 25-én köszöntötték, illetve köszöntik a 10. alkalommal Berlinben megrendezésre kerülő Világif­júsági Találkozót. Az elmúlt hét szombatján a gyárrészlegek, főosztályok fia­taljai, a KISZ-alapszervezetek tagjai szokatlanul korán éb­redtek. A munkarendi naptár szerint szabadnapon lehettek volna, mégis a kézbesítők, adminisztrátorok, munkásfiatalok öltötték magukra a munkaruhát, és mentek a gyárba, dolgoz­tak reggel hattól délután kettőig. Munkával, lelkesedéssel kö­szöntötték a béke, a demokratizmus ügyét, a július 28. és augusztus 5. sorra kerülő nagy nemzetközi ifjúsági seregszem­lét, a világ fiataljainak berlini demonstrációját. „Félidőben”, kora délelőtt sorra meglátogattuk a kommu­nista szombaton a lapátot, s más szerszámot forgató fiatalo­kat és­ azokat, akik munkahelyükön folytatták a pénteken abbahagyott munkát, vagy azokat a tennivalókat végezték el, amelyek részei a műhely, az üzem, a gyárrészleg­ feladatai­nak. A nagyüzemi KISZ-bizottság által szervezett kommunis­ta szombatról készült képes beszámolónk a 3. oldalon. Jubileumi jutalmak Negyven éves jubileumi ju­talmakat adott át március 15-én az ÖKÜ Hivatalház I. kistanácstermében dr. Fürjes Emil műszaki igazgató. Az ünnepélyes átadáson részt vett Kecskés István, a nagy­üzemi pártbizottság munka­társa, valamint Léka Tiva­dar, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára. Jubileumi jutalomban ré­szesültek: Neviczki Gábor gépkezelő (nagyolvasztómű), Vincze János kokilla II. se­géd (acélmű), Hizsnyán János hőkezelő II. segéd, Túrái Du­dás József forrasztár, Medve István forrasztár, Nagy Jó­zsef táblás I. segéd (durva­­hengermű), Hasilló Imre előhengerész, Forgács József hengerész (finomhengermű), Nyírő Lajos sorompóőr. La­katos Sándor térfőnök (közle­kedés). Kiss András segéd­munkás (központi karban­tartás). K­ettős év Március 21-én, szerdán délután a Pártoktatók Háza tükörtermében rendeztek ün­nepséget a Magyar Tanács­­köztársaság megalakulásának 54. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségen részt vett Nagy Zoltán, a megyei párt­­bizottság propaganda és mű­­velődésügyi osztályvezető-he­lyettese, Juhász György, a városi pártbizottság első tit­kára, Varga Dezső, a városi tanács elnöke, Kecskés Ist­ván, a nagyüzemi pártbizott­ság munkatársa, a város párt, állami és társadalmi szerveinek vezetői, a város díszpolgárai, veteránjai, s a KISZ-fiatalok. Fenyves István, a városi pártbizottság munkatársa nyitotta meg a megemléke­zést, majd Nagy Zoltán mél­tatta az évforduló jelentősé­gét. Kihangsúlyozta, hogy annál többet teszünk a nép reális történelmi szemléleté­nek kialakításáért, minél in­kább megismertetjük forra­dalmi-nemzeti hagyományait, ha emlékezünk harcaira, küzdelmeire. Szólt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség megalakulásának 16. évfordulójáról is. Az ünnepség második ré­szében Köteles György, a vá­rosi KISZ-bizottság titkára adta át a KISZ KB kitünte­téseit. KISZ érdemérmet kapott Szín Gábor, a közlekedési gyárrész­leg KISZ-csúcsvezetőségének tit­kára; Ifjúságért érdemérmet Já­szai Jánosné, a Közgazdasági Szakközépisk. igazgatója; Arany­koszorús KISZ-jelvényt Pető Ist­ván, az ÖKÜ nagyüzemi KISZ- bizottságának titkára. (Ők hár­man a megyei KISZ-bizottságon veszik át a k­itüntetéseket.) Ki­váló ifjúsági vezető kitüntetést kapott Staudinger Éva (Sallai úti óvoda) és Kaszper Lajos (ener­giaszolgáltató). Aranykoszorús KISZ-jelvényt: Majoros Károly (durvahengermű), Lautsek Jó­zsef (WAV), Kormos Imre (mun­kaügyi és szociális igazgatóság). Kovács Imréné (számviteli fő­osztály. KISZ KB dicsérő okle­velét kapták: Sipos József, Ér­sek Barnabás, Varga László, Kul­csár Istvánná, Oláh Erzsébet, Koczmann Györgyné, Lucza Éva, Borfői Zsuzsa. Dicsérő oklevél­ben részesült a durvahengermű és az energiaszolgáltató gyár­részleg KISZ-csúcsvezetősége, va­lamint a Ruhagyár I. műszak III. és az ÖKÜ főenergetikusi szervének alapszervezete.

Next