Ózdi Vasas, 1973 (16. évfolyam, 1-52. szám)
1973-03-23 / 12. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Az Ózdi Kohászati Üzemek MSZMP bizottságának hetilapja XVI. évfolyam, 12. szám Az* M fillér 197;. március 23. . A ház védelméért záz évvel a szabadságharc után — 1948-ban — alakult meg a Magyar Szabadságharcos Szövetség. Elődje, a Magyar Partizánok Bajtársi Szövetsége volt. Azon partizánoké, akik soha el nem múló érdemeket szereztek a hazánk felszabadításáért vívott küzdelemben. Az eltelt negyedszázad alatt a szövetség bizonyította, hogy hűen követte és megvalósította megalakulásának felhívását. ..Zászlónk alá hívunk minden magyart... Hívunk mindenkit aki nem akarja, hogy nemzetünk még egyszer idegen hatalmak igája alatt nyögjön, az imperialista népelnyomók martalékává váljon.” A program egyértelmű volt: népi demokráciánk továbbfejlesztése, nemzeti függetlenségünk további megszilárdítása, a magyar hazafiság hagyományainak ápolása. A szövetség neve az eltelt 25 esztendő alatt többször is változott, de célkitűzése mindenkor megmaradt. A tagság szabadságharcos szellemét erősítette, edzette a testet, terjesztette a népi kultúrát. Az ország egyik legnagyobb tömegszervezetévé vált az MHSZ. A technikai sportágak, ismeretek elsajátítása mellett gondot fordított a szövetség a fiatalok nevelésére is. Az eltelt időszakban új generáció nevelkedett. A volt partizánok helyét hazájához hű fiatalok foglalták el. Feladatuk annyiban változott, hogy a honvédelmi előkészítést tekintik elsődleges céljuknak. A szövetség ma már az iskolákban, a tanulóifjúságnál kezdi a honvédelmi nevelést. Amikor a sorkötelesek megkapják a behívót, már képzett, szakágakban ismert, felkészült emberként vonulhatnak be. Az ózdi MHSZ-ben országosan is elismert klubok működnek. A honvédelmi sportnapoknak városunkban hagyományai vannak. Nem egy ózdi modellező ért el világviszonylatban is nagyszerű helyezést. Megyénk színeit modellezésben csak az ózdiak képviselik országos versenyeinken. Rádiós klubunk is nagyszerű eredményeket produkált. Klubjainkban együtt tevékenykednek az idősek és a fiatalok. Az MHSZ négy klubja a város történetében helyet követel. A Magyar Honvédelmi Szövetség kapcsolatai túllépik az országhatárt is. Szoros együttműködés alakult ki a baráti szocialista országok honvédelmi testvérszervezeteivel. A testvérszervezetek vezetői a közös célok és feladatok meghatározása, a jó módszerek kialakítása érdekében rendszeresen találkoznak. A Központi Bizottság legutóbbi határozata előírja: növelni kell a szövetségi vezetés hatékonyságát, a feladatok magasabb szinten történő végrehajtását, tovább kell folytatni a szövetség szervezeti megerősítését, ezen belül el kell érni a klubok területi elhelyezésével azt, hogy eltűnjenek hazánk térképéről a honvédelmi munka szempontjából még meglevő fehér foltok. Amikor üdvözöljük a Magyar Honvédelmi Szövetség fennállásának 25. évfordulóját, el kell mondanunk, hogy a vállalatokba társadalmi szervek napjainkban mind több figyelmet fordítanak a szövetség munkájára. A szövetség tekintélye növekszik. Békés építőmunkánk, szocialista fejlődésünk úgy biztosítható a jövőben is, ha nem ringatjuk magunkat illúziókban, ha azon munkálkodunk, hogy az ifjúság, a tartalékos állomány mind tartalmasabb, magasabb szintű honvédelmi felkészültségben részesüljön. A negyedszázados évforduló eredményei bizonyították, hogy fiatalságunk hű hazájához, s a továbbiakban is kész szocialista közösségünkért dolgozni. Kecskés István a nagyüzemi pártbizottság munkatársa A tartalomból: * ÓZDINAK ÉRZEM MAGAM (2. oldal) * AZ ÚJ KENYÉR SZÜLETÉSÉNÉL (3. oldal) * GYőZELMET VÁRTUNK (4. oldal) * A DÖnTÉS JOGÁN (5. oldal) Közel azonos az előző évivel Március 30-án fizetik a nyereségrészesedést Ismételten mérlegre került a vállalat 1972. évi munkája, amikor a vállalati szakszervezeti tanács március 20-i ülésén döntött az elmúlt évi nyereségből képzett részesedési alap felosztásáról és az 1973. évi jóléti költségek felhasználásáról. Nem mondunk újat, amikor itt is megfogalmazzuk: vállalatunk dolgozói régóta várják már ebben a döntést, a tájékoztatást. Azt viszont a szakszervezeti tanács ülésén fogalmazta meg az egyik felszólaló, hogy nyugodtan távozik a döntés után, a várakozásnak megfelelően alakult a múlt évi, nyereség után kifizetésre kerülő részesedési alap. Kétségtelen, volt okunk a nyugtalanságra, s most ismételten tapasztalhatjuk, hogy felsőbb szerveink — konkrétan a Kohó- és Gépipari, valamint a Pénzügyminisztérium — elismerték a vállalat múlt évi eredményes tevékenységét. Mielőtt a részesedési aiat> konkrét adatait ismertetnénk, érdemes erről is szólni. Elismerték munkánkat A tanácsülésen dr. Kasza Gyula gazdasági igazgató ismertette azokat a körülményeket, amelyek a döntést megelőzték. Röviden összefoglalva: a két minisztérium teljes egyetértésben elismerte, hogy az ÖKÜ 1972-ben jelentősen fejlődött, eredményesen gazdálkodott annak ellenére, hogy 28 millió forinttal kevesebb a nyeresége az 1971. évinél. Ez a csökkenés alapvetően külső, a vállalat munkájától független tényezők következménye, ezért munkánk alapján —s nem méltányossági alapon elismeri ezt a tevékenységet. Az elmúlt évi 4,15 százalékos bérfejlesztés— a tervezett 3,5 százalékkal szemben — a dolgozó kollektívánál 3,15 százalékos összjövedelem-növekedést eredményezett 1971-hez képest. Ha ezt a bérfejlesztést felettes szerveink nem különleges elbírálás alapján, hanem az érvényben levő közgazdasági szabályozók érvényesígével fogadják, 42 millió forint adót kellett volna befizetni a végrehajtott bérfejlesztés után. Ebben az esetben pedig a vállalat egyetlen fillér nyereségrészesedést sem fizethetett volna. (A késedelmes döntést különben az okozta, hogy összesen 7 KGM-vállalat fordult különböző korrekciós igényekkel a Pénzminisztériumhoz, s ezek különleges elbírálást igényeltek.) Lehet számolni Ismertetjük ezek után a konkrét tényeket. Az 1972. évi részesedési alap 18 millió 348 ezer forint. Ehhez járul az 1971. évi nyereségrészesedésből tartalékolt 3 millió 600 ezer forint és ennek 5 százalékos kamata (180 ezer Ft). A 22 millió 128 ezer forintból levonásra kerül a különleges alapokra (jóléti stb.) kifizetett 2 millió 825 ezer forint. A felosztható részesedési alap 19 millió 303 ezer forint (1971- ben 20 millió 182 ezer volt). Ebből az összegből kerül kifizetésre a 30 éven felüli munkaviszonnyal rendelkező törzsgárda tagok jutalma (2 millió 404 ezer forint), a vezérigazgatói hatáskörű vezetők nyereségjutalma (470 ezer Ft), valamint a kiváló dolgozó kitüntetéssel járó jutalom (1 millió 700 ezer Ft.) A fennmaradó 14 millió 729 ezer forint kerül végül — a kollektív szerződés szerint — közvetlen kifizetésre (40 százalék törzsgárdai jutalmazás, 30 százalék bérarányos részesedés és 30 százalék differenciált jutalmazás). Egy törzsgárda pontra eső jutalom 79 forint, 1000 forint bérkeresetre pedig 10,90 forint jut. Ezek alapján — 70 százalék erejéig — mindenki kiszámíthatja, mit fog kézhez kapni március 30-án. Ezen a napon fogják ugyanis kifizetni a részesedést. (Folytatás az 5. oldalon) Az emberek bizalmából Tenn.In országszerte befejeződtek a ta> t”*1“ tanácstagi választások jelölő gyűlései. Hetvenezer körzetben vetettek számot a választópolgárok lakóhelyük elmúlt kétévi fejlődésével, és tették mérlegre a következő évek terveit. Ózdon 82 választási körzetben szavaztak bizalmat a népfront jelöltjeinek. Több helyen két jelöltet indítottak útnak a jelölő gyűlések részvevői, hogy majd április 15-én, a tanácstagi választások napján döntsék el a körzet lakói, melyikük képviseli érdekeiket, ügyeiket a következő négy évben a város tanácskozó testületében. A városban megtartott 82 jelölő gyűlés legfontosabb tapasztalata az, hogy valamennyi helyen rendben megtartották a jelölést, a választók elmondták, milyen problémák megoldását tartják sürgősnek, megoldásra érettnek a következő tanácsi ciklusban. Természetesen végleges képet csak április 15-e után alkothatunk az új tanácsról, a jelölések alapján azonban bizonyosnak látszik: több a fiatal jelölt, különösen az olyan körzetekben, ahol több a gond, a tennivaló a következő évek fejlődése érdekében. Ezt példázta a jelölő gyűléseken való megjelenés is. Azokban a körzetekben, ahol felgyorsult a fejlődés, javultak a lakáskörülmények és emelkedett az ellátás színvonala, gyérebb volt a választók részvétele. A város peremén, melynek fejlesztése nem olyan látványos, mint például a városközponté, zsúfolásig teltek a széksorok. A külső területek hosszúra nyúlt jelölő gyűlésein a választópolgárok pro és kontra mondták el — egymást olykor túlkiabálva, máskor vitatkozva az előző hozzászólókkal —, melyek a körszet további fejlődésének a meghatározói, milyen feladatok várnak a városi tanácsra, de az ott élő emberekre is. A következő három héten csendben zajlanak a választások előkészületei. E három hét jó alkalom lesz arra, hogy a választók újra meg újra mérlegre tegyék lakóhelyük, körzetük eddigi fejlődését, s a megoldásra váró gondokat. Jó alkalom lesz arra is, hogy tovább erősödjék mindenkiben a közösségi érzés, a kollektív felelősség érzete a városért, tudja, hogy bár a döntés aíanacsra elsősorban a megválasztásra kerülő 82 tanácstag feladata, a munka végzése, a fejlesztéshez való hozzájárulás valamennyiünké. A mind gyorsabb ütemben változó, fejlődő városban talán soha nem volt annyi tennivaló, mint a következő években. Mert nem elég az újat csupán létrehozni, de azt fejleszteni, ápolni is kell. Megóvni, s tovább alakítani, gazdagítani értékeinket. M. T. Fiatalok — szorgos munkában „Egy nap a VIT-ért, a szolidaritásért!’. A jelszó nem fedi a valóságot. Az Ózdi Kohászati Üzemek fiataljai nem egyetlen napon, hanem két alkalommal, március 17-én és 25-én köszöntötték, illetve köszöntik a 10. alkalommal Berlinben megrendezésre kerülő Világifjúsági Találkozót. Az elmúlt hét szombatján a gyárrészlegek, főosztályok fiataljai, a KISZ-alapszervezetek tagjai szokatlanul korán ébredtek. A munkarendi naptár szerint szabadnapon lehettek volna, mégis a kézbesítők, adminisztrátorok, munkásfiatalok öltötték magukra a munkaruhát, és mentek a gyárba, dolgoztak reggel hattól délután kettőig. Munkával, lelkesedéssel köszöntötték a béke, a demokratizmus ügyét, a július 28. és augusztus 5. sorra kerülő nagy nemzetközi ifjúsági seregszemlét, a világ fiataljainak berlini demonstrációját. „Félidőben”, kora délelőtt sorra meglátogattuk a kommunista szombaton a lapátot, s más szerszámot forgató fiatalokat és azokat, akik munkahelyükön folytatták a pénteken abbahagyott munkát, vagy azokat a tennivalókat végezték el, amelyek részei a műhely, az üzem, a gyárrészleg feladatainak. A nagyüzemi KISZ-bizottság által szervezett kommunista szombatról készült képes beszámolónk a 3. oldalon. Jubileumi jutalmak Negyven éves jubileumi jutalmakat adott át március 15-én az ÖKÜ Hivatalház I. kistanácstermében dr. Fürjes Emil műszaki igazgató. Az ünnepélyes átadáson részt vett Kecskés István, a nagyüzemi pártbizottság munkatársa, valamint Léka Tivadar, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára. Jubileumi jutalomban részesültek: Neviczki Gábor gépkezelő (nagyolvasztómű), Vincze János kokilla II. segéd (acélmű), Hizsnyán János hőkezelő II. segéd, Túrái Dudás József forrasztár, Medve István forrasztár, Nagy József táblás I. segéd (durvahengermű), Hasilló Imre előhengerész, Forgács József hengerész (finomhengermű), Nyírő Lajos sorompóőr. Lakatos Sándor térfőnök (közlekedés). Kiss András segédmunkás (központi karbantartás). Kettős év Március 21-én, szerdán délután a Pártoktatók Háza tükörtermében rendeztek ünnepséget a Magyar Tanácsköztársaság megalakulásának 54. évfordulója tiszteletére. Az ünnepségen részt vett Nagy Zoltán, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályvezető-helyettese, Juhász György, a városi pártbizottság első titkára, Varga Dezső, a városi tanács elnöke, Kecskés István, a nagyüzemi pártbizottság munkatársa, a város párt, állami és társadalmi szerveinek vezetői, a város díszpolgárai, veteránjai, s a KISZ-fiatalok. Fenyves István, a városi pártbizottság munkatársa nyitotta meg a megemlékezést, majd Nagy Zoltán méltatta az évforduló jelentőségét. Kihangsúlyozta, hogy annál többet teszünk a nép reális történelmi szemléletének kialakításáért, minél inkább megismertetjük forradalmi-nemzeti hagyományait, ha emlékezünk harcaira, küzdelmeire. Szólt a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség megalakulásának 16. évfordulójáról is. Az ünnepség második részében Köteles György, a városi KISZ-bizottság titkára adta át a KISZ KB kitüntetéseit. KISZ érdemérmet kapott Szín Gábor, a közlekedési gyárrészleg KISZ-csúcsvezetőségének titkára; Ifjúságért érdemérmet Jászai Jánosné, a Közgazdasági Szakközépisk. igazgatója; Aranykoszorús KISZ-jelvényt Pető István, az ÖKÜ nagyüzemi KISZ- bizottságának titkára. (Ők hárman a megyei KISZ-bizottságon veszik át a kitüntetéseket.) Kiváló ifjúsági vezető kitüntetést kapott Staudinger Éva (Sallai úti óvoda) és Kaszper Lajos (energiaszolgáltató). Aranykoszorús KISZ-jelvényt: Majoros Károly (durvahengermű), Lautsek József (WAV), Kormos Imre (munkaügyi és szociális igazgatóság). Kovács Imréné (számviteli főosztály. KISZ KB dicsérő oklevelét kapták: Sipos József, Érsek Barnabás, Varga László, Kulcsár Istvánná, Oláh Erzsébet, Koczmann Györgyné, Lucza Éva, Borfői Zsuzsa. Dicsérő oklevélben részesült a durvahengermű és az energiaszolgáltató gyárrészleg KISZ-csúcsvezetősége, valamint a Ruhagyár I. műszak III. és az ÖKÜ főenergetikusi szervének alapszervezete.