Lukinich Imre - Markó Árpád (szerk.): Sorsdöntő csaták 1. (Budapest, 1943)
Nándorfehérvár felmentése
NÁNDORFEHÉRVÁR FELMENTÉSE. . > 1456. július 21-22. II. Mohamed az 1453. esztendőben elfoglalta Bizáncot (Konstantinápolyt) s ezzel megnyílt előtte az út a Balkánra a Boszporus-szoroson át is. A görög főváros és a Márvány-tenger partvidékének teljes birtokában a Balkán-államokat birodalmába akarta kebelezni. Ennek a tervnek a magyar nemzet állt útjában, mely szintén igényt tartott régibb hódítás jogán ezekre a területekre. Fegyvernek kellett tehát döntenie. Már az 1454. esztendő a Szerbia ellen intézett török támadások jegyében folyt le. Hunyadi katonai lángeszére volt szükség, hogy hadvezéri pályája egyik leggyorsabb és leghosszabb (1500 km) hadműveletével meghiúsítsa Szerbia elfoglalását. A szultán kénytelen volt megvert serege roncsaival visszatérni Konstantinápolyba. De nem csüggedt el, sőt új hadjáratot készített elő, melynek a döntést meg kellett volna hoznia. Ez a törekvés szülte az 1456-i nándorfehérvári hadjáratot. A szultán csapatait Ruméliában gyülekeztette. Egyidejűleg mintegy 300 ostromlövegből álló ágyútelepet állított össze ; ebben 22 drb öthüvelyes űrméretű ágyú és több olyan mozsár volt, melyeknek torkolatában ülő ember is kényelmesen elfért. Dunai hajóhadát 200 gálya és naszád alkotta. A szárazföldi sereg létszáma 15,000 fő körül lehetett. A török készülődés hírére a magyar országgyűlés is összeült 1456. január havában. Hadiköltséget szavazott meg, majd felszólította a németeket, olaszokat és albánokat, hogy segélyhadakat küldjenek. A fővezérséggel Hunyadit bízta meg. A magyar haderő kezdetben a törökének alig 110 -e volt. Nándorfehérvár várában 3—4000 főnyi védőrség tartózkodott, Hunyadi zsoldosainak száma kb. 10,000 lehetett. Csak amikor Kapisztrán János minorita szerzetes állott a sereggyűjtő mozgalom élére, szaporodott meg a létszám még kb. 20,000 főnyi,inkább vallási rajongás vezette, mint komoly katonai erőt képviselő keresztes haddal. Hunyadi rögtön Nándorfehérvárra sietett, ott a védőrséget saját zsoldosaival s a tüzérségi felszerelést más várak tüzérségi anyagával kiegészítette és a vár parancsnokságát sógorára, Szilágyi Mihályra bízta. Ezután Péterváradra tért vissza, hogy a felmentő sereget megszervezze. A szultán az 1456. évre a magyarok balkáni hadászati bázisának, Nándorfehérvárnak elfoglalását tűzte ki céljául. Ezért óriási szárazföldi és vízi haderőt gyűjtött össze. Terve az volt, hogy a szárazföldi seregével Nándorfehérvárt délről körülzárja, fegyveres hajóival pedig elállja a 358