Pajtás, 1963 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1963-04-17 / 15-16. szám
Az egészségügyi világnapot minden évben április 7- én rendezik. Idén az Egészségügyi Világszervezet a világnap témájának az éhséget választotta és a sajtóban, a rádióban, a televízióban előadások egész sorával igyekezett a világ jóllakott egyharmadának a figyelmét felhívni arra a kétmilliárd emberre, akik éheznek, vagy legalábbis nem jutnak elegendő és megfelelő táplálékhoz. Ha megrajzolnék a világ éhségtérképét, akkor Ázsiát, Afrikát, Dél- és Közép-Amerikát az éhséget jelképező fekete színre kellene festeni. E térképen csak Európa, Észak-Amerika és Óceánia szerepelhetne világos színben. A világos színű területen a világ lakosságának egyharmada él, de itt termelik a világ élelmiszerének háromnegyed részét. Ázsia helyzete különösen aggasztó: itt lakik a világ népességének a fele, de a világ élelmének csak az egyhatodát termeli. A sok százmillió ember rosszul tápláltságát és éhségét részben az élelmiszer hiánya okozza, de ennél gyakoribb, hogy az élelemből fontos kellékek (proetin, vitamin, ásványi sók stb.) hiányoznak. Egy magyar gyermek számára, szinte elképzelhetetlen, hogy a világon évente 40 millió ember hal éhen! Érdemes megvizsgálni, hogy mi az oka annak, hogy az emberiség kétharmad része éhezik, vagy legalábbis nem lakik jól. Íme néhány ok: Az elmaradt országok lakossága nem vigyáz a földre: hagyják, hogy erdőtüzek pusztítsák, kivágják az erdőket, amelyek szél, eső és földcsuszamlás ellen óvják a termést. A világ nagy részében elmaradt módszerekkel művelik a földet, így a termés sovány, nem tudja eltartani a lakosságot. Az állattenyésztés elmaradott. Például Afrikában csak húsz tehén ad annyi tejet, mint amennyit Új-Zélandban, Hollandiában, Dániában vagy Írországban egy tehén. A tenger nagy halállománya kihasználatlan. Az elmaradt országok általában a tenger mellett fekszenek, de csak a parti városokban és falvakban esznek halat. A halászatot évezredes módszerekkel űzik, ezért a fogás szegényes. Például egész Szaúd-Arábiában nincsen egyetlen motorral hajtott halászbárka. A maradiság is hozzájárul az éhséghez. Például Dél- és Közép-Amerikában nem adnak tejet a csecsemőnek, mert az — szerintük — hasmenést okoz. Nem tudják, hogy a tejet fel kell forralni. Az éhség legfőbb oka azonban a szegénység. Az elmaradt országokban olyan keveset keresnek az emberek, hogy nincsen módjuk húst, tejet, tojást és más hasznos élelmiszert vásárolni. Ahhoz, hogy a világ éhező vagy rosszul táplált lakosai emberhez méltók és az egészséges létezéshez szükséges élelemhez jussanak, anyagilag és szellemileg fel kellene emelni százmilliókat. Ennek útja: az igazságosabb jövedelemelosztás, az általános iskolázás. De éppen ezt akadályozzák meg a legtöbb elmaradt országban az imperialisták támogatásával uralmon levő nagybirtokosok, törzsfőnökök, feudális uralkodók. H. A. Az elmaradott országokban nemhogy a traktort, de még a vasekét sem ismerik. Faekével szántanak. Sokmilió afrikai gyerek a Kuashiorkor nevű betegségben szenved. Ezt a betegséget a protein hiánya okozza. X.'ll 11III1M MIMI I (I IUI U11III licit i li 11IUI111IIIIIIIIJ11IIM lie 1 n II111M IMIM IMII III IIIM llttl 11 UilHlM! Illlllll I Ilii lllllllllllllltll 11 (III lllllltllllltlll II llllllll llltlll III IIIIIIIIIEIIII millMIIIIIIIII IMII im lim HU 111 Ilii I IMI I IMI IIIII) 1111* 1 Az észak-franciaországi | Montceau-les Mines bányászvároskában március | utolsó vasárnapjának hajnalán szokatlanul nagy volt | a sürgés-forgás. Az egész | vilify tiszteletét kiváltó országos bérkövetelési sztrájk már 30-ik napja tartott. A | munkabeszüntetés miatt | megürült családi pénztár- B cáik hatását megérezték a | gyerekek is. Párizs munkásai elhatározták, hogy iit szüleikkel együtt nélkülöző | bányászgyerekeknek gond| talán napokat biztosítanak | a húsvéti szünidőre. | Fossierék hajnali négy órakor felébresztették 12 éves Therese lányukat. A kis bőröndbe már minden holmi gondosan be volt csomagolva. A városka főteréről öt órakor indult az autóbusz Párizsba. Az édesanya könnyes szemekkel búcsúztatta Therese-t. Ezalatt Párizsban a Népi Segély Bizottság Froissard utcai székháza előtt már gyülekezni kezdtek a vendéglátók. Az örömszerzésből nem akartak kimaradni a párizsi gyerekek sem. Micheline Sucquet, 12 éves lányka a bizottsághoz küldött levelében ezt írta: „Iskolás kislány vagyok, nagyon boldog lennék, ha húsvét ajándékcsomagot küldhetnék egy bányászkislánynak.” Késő reggel volt már, amikor a székház előtt 25 autóbusz állt meg az északi szénmedence 1400 bányászgyerekével. Therese az ablaküvegen át a járdán várakozókat fürkészve, egy fehér vászonkabátot viselő barna hajú asszonyt szemelte ki magának. Megiko-pogtatta az ablaküveget és a fiatalasszonyra mosoly- B gott. Mikor kilépett az au- | tóbuszból, rögtön odaállt f elébe: — Magával akarok men- | ni! — mondta. — Hogy hívnak? — Therese Fossier va-@ gyök, hat fiú és két lány-f testvérem van. — Jól van Therese, ve- § lem jössz — ölelte magához | a lánykát a fiatalasszony. | Therese a hatalmas ember- | tömegben megérezte, mi- |lyen sok ember támogatja édesapja és barátai harcát. | Bőgős László : Therese Fossier húsvéti vakációja ....................................................................................................................iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiiimiiiiiiiimimiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimiiimniaiiiiiiiiiiiiiiiimiiiiiiiii........niiimimmiimimiiiiiHimiiiiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiii^