A Pallas nagy lexikona, 8. kötet: Gesztely-Hegyvám (1894)

G - Glen-Coe - Glendower - Glen-more nan-Albin - Glenner - Gelns Falls - Glenwood Springs - Glét - Gleukometer - Gleve - Gleyre - Glicerin

Glen-Coe — 57 — gnon-foktól. Az egyiken, Penfret-n, világító torony áll. Állítólag a druidák egy szentélye volt rajtuk. Glen-Coe (ejtsd: —kó), 16 km. hosszúvölgy Argyle skót grófságban, Loch Linnhetől K-re , Balla­hulish falutól Buchael Eu­veig nyúlik. Függőle­ges, 1000 m. magas sziklafalak közt, amelyeket csaknem egész éven át hó takar, a Cona folyó folyik keresztül. A komor völgyben emberi lakást alig látni. 1692 februárban itt gyilkolták le Mac­donaldot. A monda szerint pedig itt született Ossian. Glendower, 1. Ower Glendoiver. Glen­more nan-Albin. 71 km. hosszú völgy, amely Inverness skót grófságot ÉK-DNy-i irány­ban szeli át a Loch Linnhetől Moray­ firthig. A Ness, Oich és Lochy tavak vannak bennök, ame­lyeket a 160 ton. hosszú Kaledóniai-csatorna köt össze. Ha a tenger itt csak 30 m.-rel emelkednék, Skócia D-i része a Highlandstól keskeny tenger­szoros által különíttetnék el. Glenner, 1­­40 km. hosszú rohamos folyású jobb oldali mellékvize a felső Rajnának (Vorder­rhein), a Piz Terri-n (2424 m.) ered és Slanztól K-re 1 km.-nyire torkollik. — 2. G. járás Graubünden svájci kantonban, 698 km. területtel, (1888) 10,566 lak., flanz székhelylyel. Glens Falls (ejtsd: giensz falsz), város New-York É.­amerikai állam Warren countyjában, 75 km.­nyire Albanytól, a Hudson balpartján, festői vidé­ken, vasút mellett, (1890) 95­09, South G.-szal együtt 11,115 lak. A Hudson 18 m. magasságról lezu­hanó vize számos gépet hajt, amelyeket fa és igen szép márvány fű­részelésére használnak föl, azonkívül papírt gyártanak és téglákat égetnek. Glenwood Springs (ejtsd: glenvúd szpringsz), gyor­san fejlődő helység Colorado É.-amerikai állam­ban, a Grand­river völgyében, 1580 m. magasban, kitűnő ásványvízforrásokkal és antracitbányákkal. Glét. c­elet (a német Glätte szóból), ólommáz, ólom salakja, mely üvegsimává alakul s kivált edények mázául alkalmazható. Van sárga G., más­kép arany G., fehér G. vagy ezüst G. Gleukometer (gör.) a. m. mustmérő (1. o.). Olève (franc., ejtsd: giev), 5—6 m. hosszú lándja, melynek végére hosszú, hegyes, kétélű, az oldalakon több éles kampót képező, egyenes kard alakú vascsúcs volt erősítve. A G.-et lovag­fegyvernek tekintették, amelyet csakis lovasított szolgákkal kivonuló nemes használt. A franciák a G.-vel harcoló lovag és fegyveres kísérete által képezett egész csoportot is «une glève»-nek (né­met Spiess v. Glevner) nevezték. κ. ρ. ι. Gleyre (ejtsd : gier) Károly, francia festő, szül. Chevinyben (Svájc) 1806 máj. 2., megh. Párisban 1874 máj. 5., először Hersent festő tanítványa volt, 1830. Olaszországba ment és ott a görög szobrászok remekeit, az etruszk vázákat és nagy olasz festők, különösen Rafael műveit tanulmá­nyozta s másolta. 1834—38. a Keleten, Egyiptom­ban, Abessziniában, Szíriában, Görög- és Török­országban utazott, és a látottakról számtalan váz­latot készített. 1840. lépett föl János apostol Pat­mos szigetén c. képével, de első sikerét csak 1843. az Est c. képével (Louvre) aratta. Festett történeti (Davel őrnagy halála, 1850, Lausanne . A helvét Divico győzelme a rómaiak fölött, 1858, u. o.), vallásos tárgyú (Az apostolok búcsúja a kereszt­től, 1845, Montargis, Boas és Ruth) és érzékies, klasszikus tárgyú képeket (Echo­nimfa, 1846 ; A bacchánsnők tánca, 1849 ; Herakles Omphale lá­bainál, 1863 ; A bacchánsnőktől széttépett Orfeus, 1864, Basel; A büvésznő, 1868, Sappho); V. O. Ch. Clement, G., étude biographique (Paris 1878) ; Fr. Berthoud, Charles G. (Genf 1874); Hof­meister, Das Leben des Kunstmalers Karl G. (Zürich 1879) ; Ch. Berthoud, Charles (Lausanne 1880); É. L., Glicerin (glycerin, lypyloxihydrát, olaj­ód), C 8H.. (OH)3 . szénvegyület, mely a 3 vegyértékű al­koholok­­, glicerinek közé tartozik. A vegyületet Scheele fedezte fel (1799) a diákflastrom főzésekor történő kémiai változások tanulmányozásakor. Különösen Chevreuil vizsgálatai alapján, ki a zsí­rok tanulmányozásával behatóan foglalkozott, is­mertük meg közelebbről. A G. nevet is ő adta. Pontos vizsgálatokat G.-nel Pelouze, Redten­bacher, Berthelot és mások végeztek ; a korban először Pasteur mutatta ki. A természetben szabad állapotban nem fordul elő. A gliceril (C3H6) gyök a természetes zsírok és olajok alkotó része. A sze­szes erjedéskor kevés G. is képződik, ezért a bor­ban, sörben is kevés G. van. A G. előállításához a zsírokat és olajokat használják. A természetes zsí­rok a zsírsavak gliceril-éterei, így tehát a zsírokat lúggal elszappanosítva G. keletkezik. Mestersé­gesen a G. a tribrompropán v. gliceriltribromidból (CgH-Bg) készülhet. A vegyületet u. i. ezüstace­táttal hevítve glicerilacetát, ebből pedig kálium­hidroxiddal való elszappanosításkor a G. képződik. A G. régi gyakorlati előállítási módja, amelyet Scheele állapított meg, abban áll, hogy a zsírt ólom­oxiddal és vízzel főzve elszappanosították ; a kép­ződött flastrom közül a G.-t vízzel kioldották és a megszűrt oldatba, a kevés feloldott ólomhidroxid eltávolítása végett, kénhidrogéngázt vezettek. A leszűrt folyadék a besűrítés után tisztátalan G.-t hagy vissza. Ez előállítási mód történelmi neveze­tességű ; G.-t ma így aligha készítenek. A G. gyári előállítása manapság a stearingyertya- v. a szap­pangyártással kapcsolatos. Gyakran használt eljá­rás az, hogy a megolvasztott faggyúba v. pálma­olajba túlhevített (közel 300°-os) vízgőzt vezetnek. Ilyenkor a zsír már magának a víznek behatására elszappanosodik, szabad zsírsavak keletkeznek és G. A magas hőmérséken­t vegyületek a vízzel át­desztillálnak, ugy hogy a desztillátum a G.-nek vi­zes oldata, amelyen a szabad zsírsavak úsznak. A zsírsavakat kipréselik, hogy a folyós olaj­savat el­távolítsák és az így kapott sztearin- és palmitin­sav elegyből gyertyát (milly) öntenek ; a vizes oldatot pedig besűrítve tisztátalan G.-t kapnak, amelyet az alább megemlítendő módon megtisz­títanak. Több gyárban a zsírokat kálciumhid­roxiddal szappanosítják el olyformán, hogy a zsír és mésztej elegyét autoklávokban vízgőzzel he­vítik, amidőn oldhatatlan zsírsavas kálciumot és G­-oldatot kapnak. A zsírok elbontására igen gyakran a kénsavat is használják. A szappan­gyártásnál a szappan kisózása után megmaradt lúgból szinte G. készülhet, úgy hogy azt sósav­val telítik és erős besűrítés után a sókat lehe­tőleg kikristályosítással eltávolítják. A lénye- Glicerin

Next