A Pallas nagy lexikona, 11. kötet: Közép-Magyal (1895)
L - Lőcsgúzs - Lőcskámva - Lőcsköpü - Lőcstál - Lőd - Lődös - Lődözés - Lőfegyverek - Löfftz - Lőgyapot - Lőhatás - Löhe - Löher
Löcsgúzs — 683 - Löcsgúzs, a szekérlétra fölső szárán, a tengelylyel függőlegesbe eső vasgúzs, mely a lőcstálba fekszik. Lőcskamva, a lőcs alsó végén levő vashüvely, melyet a lőcskarikával közös darabból kovácsolnak , a lőcskarika és lőcs kapcsolására szolgál. Lőcsköpü v. csésze, az a köpüszerű, belső szélén peremes vasrész, melyet a kerék föltevése után kívülről a tengelycsapra tolunk, erre aztán a lőcskamra karikáját teszszük, majd pedig a L.-n és tengelycsapon átmenő kerékszöggel rögzítjük. Lőcstál, a lőcs felső részénél a villaszerű szétágazásnál (lőcsfej) az a bevágás, melybe a lőcsgúzs befekszik. Löd, 1. Kis-L., kisközség Veszprém vmegye devecseri j.-ban, (1891) 1716 német és magyar lakossal, vashámorteleppel. — 2. Város-L., 1. Városlöd. Lődös (Litzelsdorf), kisközség Vas vármegye felső-őri j.-ban, (1891) 1729 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Lődözés, háborúban valamely területnek, területrésznek, vagy az erősség valamely homlokzatának lövedékekkel való elárasztása, miért is ,erődítések építésénél főleg arra figyelnek, hogy a körülfekvő terület jól lődözhető legyen és hogy különösen azokra a helyekre lehessen lehetőleg sok lövedéket lőni, melyen az ostromló fél ütegeit kell hogy felállítsa, és a megközelítési árkokat fogja valószínűen kiásatni. Ha L.-re főleg hajító lövegeket (bomba-mozsarakat stb.) használnak, akkor azt bombázásnak nevezik. κ. P. Ι. Lőfegyverek, 1. Lövőfegyverek. Löfftz Lajos, német festő, szül. Darmstadtban 1845 jun. 21., eleinte kárpitos volt és csak 23 éves korában kezdte a darmstadti művészeti iskolában a festészetet tanulni. 1870. a nürnbergi, 1871. a müncheni művészeti akadémiára ment, hol Dieznek lett tanítványa. 1874. segédtanító lett a müncheni akadémián, utóbb tanár és mint ilyen Dieznek utóda, egyúttal az akadémia igazgatója. A fiatal nemzedékre nagy hatást gyakorol. Eleinte főleg Quentin Massyot, utóbb Holbeint, majd Van Dycket tanulmányozta és utánozta. Legjelesebb művei: A séta (1873); Orgonázó bibornok (1876); Fösvénység és szerelem (1879); Pietá (1883); É. L. Lőgyapot (piroxilin). Schönbeintől 1846. felfedezett robbantószer, amelynek képlete : C6H7(N03)3 C2 (cellulotetrinitrat) v. C12H14(N0a)e04 (cellulozehexanitrat). Mind a két képlet szerint a L. alkatrészeinek viszonyos mennyisége és egy százalékos összetétele ugyanaz, csak molekulasúlyaik és szerkezeteikkel kapcsolatos tudományos neveik különbözők. A L. készítésének lényege a következő : 1 sr. jól megtisztított és kiszárított pamutot 24 óráig áztatnak 10°-ra lehűtött olyan savelegy 10 sr.-ben, mely 1 térfogat 15 fajsúlyú tiszta koncentrált salétromsavból és 3 térfogat Γ85 fajsúlyú tiszta koncentrált kénsavból áll. Ezután centrifugáló gépekben vagy sajtolással a savnak fölöslegét eltávolítván, nagyobb mennyiségű vízbe dobják és több napig folytonosan tiszta vízzel mossák, végül az alacsonyabb cellulózanitrátok (kollodiumgyapot) kioldása végett 1 rész alkoholból és 3 rosz éterből álló elegyben áztatják és enyhe hőmérsékleten (25—27°) megszárítják. A sajtolt (komprimált) L. hasonló módon készül azzal a különbséggel, hogy a jól kimosott tömeget a papírgyárakban használatos gépekben (rag engine) felaprózzák, forró vízzel péppé alakítják és nagy nyomású (600 atmoszférájú) sajtoló gépekben hengeralakúvá formálják. A L. pamuthoz hasonló test, mely alkoholban, éterben, kloroformban stb. oldhatatlan, aceton igen gyengén és lassan oldja fel, feloldódik azonban koncentrált savakban. A L.-ból koncentrált kénsavval és kénesővel való összerázáskor az összes nitrogén mint nitrogénoxid távozik el. Ez a reakció a L. analizálásánál nyer alkalmazást. 150 — 180°-ra melegítve (néha már 136°-on) olyan gyorsan fellobban, hogy a puskaporra helyezett L. a meggyújtáskor a lőport nem lobbantja föl. A sajátsága miatt tenyérre téve veszély nélkül meggyújtható. A tiszta L. a levegőn nem változik meg, a direkt napfény kis mértékben elbontja. Könnyebben bomlik akkor, ha nedves, legkönnyebben ha nem volt tökéletesen kimosva. Az ilyen L.-ból gázok, néha vörös gőzök fejlődnek. A lassú bomlás következtében gyakran a raktárakban veszélyes robbanások következnek be, melyek iszonyú rombolásokat okoznak. (Bouchetben, Dartfordban, Hirtenbergben.) Tapasztalás szerint a L. sokkal állandóbb lesz, ha kimosás után híg szóda- vagy vízüveg- (nátriumszilikát) oldatba áztatják. Legfontosabb sajátsága, hogy ütéstől, erősebb lökéstől vagy durranó kénesővel meggyújtva igen hevesen felrobban. A L.-ból a fellobbanáskor nagy menynyiségű gázalakú test képződik (1 gr. L.-ból a búvárok szerint 500 —720 cm3 gáz fejlődik), ménfőként szénoxidból, nitrogénoxidból, széndioxidból, vízgőzből, metánból és nitrogénből áll. Ha tekintetbe veszszük, hogy a tJ. fellobbanásakor a nagy mennyiségű gázon kívül igen magas hőmérséklet, a számítás szerint 6000°, úgyszólván pillanat alatt fejlődik, mely a képződött gázoknak óriási feszítő erőt kölcsönöz, megérthetjük a L.-nak rendkívüli robbantó hatását, mely 4 -6-ször nagyobb a puskapor robbantó erejénél. A rendkívül erélyes hatása miatt lőfegyverekben nem használják, mert azoknak anyagát jóval hamarább tönkre tenné, mint a puskapor. De annál nagyobb mennyiségben alkalmazzák a sajtolt L.-ottorpedók megtöltésére, robbantó szerül és másféle robbanó anyagok (dualin, robbanó gelatin stb.) készítéséhez. M. Lőhatás, 1. Lövés. Löhe Vilmos, német lutheránus teologus, szül. Fürthben 1808 febr. 21., megh. Neuendesselsauban 1872 jan. 2. Ugy is mint lelkipásztor, ugy is mint egyházi iró, sokoldalú tevékenységet fejtett ki. 1849 óta belmissziói, 1854-től kezdve női diakonatusi egyleteket alapított s híre még Amerikába is eljutott. Nevezetes művei : Drei Bücher von der Kirche (2. kiadás, 1815) ; Rosenmonate heiliger Frauen (1860). Mindkettőben a katolicizmushoz közeledést árul el. V. ö. Wilhelm Löhe's Leben, aus seinem schriftlichen Nachlass zusammengestellt (1874—80, 2 köt.). E-S. Löher Ferenc, német történetíró, szül. Paderbornban 1818 okt. 15., megh. 1892 márc. 1. A jogi tanulmányok befejeztével 1853- évben a göt- Löher