A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896)

N - Nicotiana - Nicotin - Nicoya - Nictatio - Nictheroy - Niczkifalva - Niczky- - Nidda - Nidduj - Nidelbad - Nidifugae - Nidus - Nidwalden - Nieborov - Niebuhr

Nicotiana — 166 rí tették. .. ezután boszujában minden következő minisztérium ellen fondorlatokat szőtt s többet meg is buktatott. A parlamentben az u. n. pentarchia vezetői közé tartozott. 1891 febr. Crispi bukása után a Rudim-minisztériumban a belügyi tárcát vette át, de már már le kellett mondania. Élte alkonyán nagy számú ellenfelei csúnya pörbe keverték ; azt fogták rá, hogy az 1857-iki expedició, illetőleg elfogatása után terhelő vallomást tett fogolytársaira nézve és ez árulás fejében enyhítette volna a Bourbon-kormány fogságát. V. O. Giordano, La vita ed i discorsi di Giovanni N. (Salerno 1878) . Mauro J., N. élete (németül Lipcse 1887). Nicotiana, 1. Dohány. Nicotin, 1. Nikotin. Nicoya, félsziget Costa Rica Ny-i partján ; a kontinenssel a N.-i öblöt és a Piuita-Arenas nevű pompás kikötőt fogja körül. Nictatio a. m. hunyorítás (1. o.). Nictheroy (Nitheroy), Rio de Janeiro brazíliai állam fővárosa, a Rio-öböl bejáratánál, vasút mellett, 16,000—20,000 lak., puskapormalommal, számos nyaralóval. Niczkifalva (Niczkyfalva, Kutas), nagyközség Temes vmegye Kuziási j.-ban, (1891) 2049 német lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Niczky-család (gróf és nemes), Magyarország egyik legidősb családja, mely a Dunán túl elterjedt és 1221-ig oklevelesen kimutatható Jáknemzetségből eredt (1. u.). A nemzetség egyik tagja, János mester a XIV. sz. végén a N.nevet kezdette használni, mely később családi név lett. A család régibb tagjai közül kiemelhetni II. Benedeket, ki 1458. Mátyás királytól pallosjogot nyert ; III. Jánost, ki 1635. itélőmester volt, s testvérét II. Gáspárt, 1663. vasvármegyei alispánt, ki a grófi ág törzsapja. Különben a megyei életnek és közigazgatásnak számos kitűnő embere volt ebből a családból. Legnagyobb fényre mégis II. Kristóf emelte családját, ki 1725. szül. s 1765. grófi rangot nyert. Fokonként a legmagasabb polcokra emelkedett. 1751. udvari kamarai tanácsos, 1764. kir. táblai biró, az akkor alapított Szt. István-rend kiskereszteses magyar udvari referendárius, 1765 nov. 5. grófi címmel Albert kir. helytartónak bevezetője a magyar közjogba, 1767. valóságos belső titkos tanácsos, 1778 ápr. 5. a Szt. István-rend középkeresztese, 1782. a kir. kamara elnöke és kir. kincstartó, 1783. tárnokmester és a kir. helytartótanács főelnöke, 1787 jan. 6. kir. personális és országbíró. Életének legfontosabb mozzanata az u. n. temesi bánságnak az anyaországhoz való visszacsatolása 1778 jun. 6., midőn mint kir. biztos szerepelt; a királyné 1779 ápr. 23. az ő javaslata alapján hasította ki a visszacsatolt részből Temes, Torontál és Krassó vmegyéket, melyeket — mint egyúttal temesi gróf — ő szervezett újra, Krassót kivéve. II. József 1782 májusában mentette őt fel a kir. biztosi hivatal elnöksége alól. Ekkor nyert egyéb méltóságain kivül egyúttal a közoktatásügy főfelügyelője volt. Mint ilyen azonban a németesítés egyik fő eszköze lett. Pedig mint író is kitűnt. Fő művei : Tractatus de pactis et transactionibus (Bécs 1744) ; Staatskenntniss von Ungarn (1766) ; Planum tabulare (1768) ; Historia politica literaria (kézirat) stb. Több beszéde is megjelent nyomtatásban. Az ő elnöklete alatt szedték össze először a királyi Kúria döntvényeit. Megh. 1787 dec. 26. Fiai közül István 1777. Körös, György pedig 1777.Verőce főispánja, utóbb 1804. valóságos belső titkos tanácsos lett. A család címere a pajzs kék udvarának zöld mezejében ágaskodó kettősfarku oroszlán, mely első jobb lábával kivont kardot tart. V. ö. Szentkláray Jenő, Gróf N. Kristóf életrajza (Pozsony 1885, 8-r., 32 lap) és Száz év Délmagyarország történetéből (I.). M. Nidda, 1. a Majna jobb oldali, 98 km. hosszú mellékfolyója ; a Taufsteinen a Vogel-hegységben ered és Höchstnél torkollik ; mellékvizei a Horloff, Wetter és Nidder. — 2. ), város a hesseni Felső-Hessen tartományban, 16 km.-nyire Büdingentől, vasút mellett, (1890) 1781 lak., papírgyártással, müasztalos-iparral. 4 km.-nyire van Salzhausen sós fürdő. —ζικ. Niddus, 1. Zsinagógai átok. Nidelbadh, fürdő Zürich (ettől 8 km.-nyire) svájci kantonban, 1 km.-nyire a Zürichi-tótól, vasas ásványvizforrással és fürdő-intézettel. Nidifugae (állat), 1. Fészekhagyók. Nidus, 1. Fészek. Nidwalden, 1. Unterwalden. Nieborov, kastély Lovics (1. o.) mellett. Niebuhr, 1 .Barthold György, német történetíró, N. Carsten fia, szül. Kopenhágában 1776 aug. 27., megh. 1831 jan. 2. Kielben tanult, 1798-ban mint Schimmelmann gróf titkára Kopenhágába került. Tanulmányait 1798—99. Londonban és Edinburgban folytatta. 1800. dán, 1806. pedig Stein miniszternek fölszólítására porosz államszolgálatba lépett. Válságos időben egészen a titkos államtanácsosi rangra emelkedett és többnyire pénzügyi kérdésekkel foglalkozott ; Hardenberg alatt azonban visszavonult a közügyektől és 1810—12. az újonnan alapított berlini egyetemen a rómaiak történetéről előadásokat tartott. 1813. ismét belépett állami szolgálatba, mire 1816. a római kúriához ment mint követ. 1821. létrehozta azt az egyezséget, melynek eredménye a De salute animarum kezdetű bulla volt. Azt lehet mondani, hogy az egyház hierarcikus törekvéseit nagyban előmozdította. 1823. kilépett az államszolgálatból és Bonnban telepedett le, ahol az ókori történelemről, s közbe-közbe az újkorról is, lelkesedéssel hallgatott fölolvasásokat tartott. N. nagy tudományosa mellett tiszta jellemű férfiú volt. Maradandó dicsőséget irodalmi munkásságával szerzett magának. Fő műve : Römische Geschichte (Berlin 1811—32, 3 köt. ; újabb kiadás Islertől 1873—74, 3 köt.) az első pún háborúig tárgyalja a rómaiak történetét s jóllehet, hogy egyes részeiben már elavult, módszerénél és különösen a kútfők kritikai méltatása és felhasználásánál, a mondai elem kiküszöbölésénél fogva úttörő munka a maga nemében. Számos történeti és nyelvészeti értekezést irt, melyeket Bonnban 1828. és 1843., 2 köt. adtak ki. Fölfedezte azonfelül Gajus és Cicero töredékeit és Merobaudes lappangó munkáját. Része volt a Beschreibung Roms (Stuttgart 1830 stb., 4 köt.) c. művében is. Kezdeményezése folytán létesült a Rajnai Múzeum és indult meg a bizánci írók bonni kiadása (Scriptores históriae Byzantinae). Niebuhr