A Pallas nagy lexikona, 13. kötet: Nemes ág-Pillér (1896)
Ö, Ő - Ö, ö és Ő, ő - Ő - Ö - Öblítés - Öblös - Öblös üveg - Öböl - Öböly - Öcs - Öcsény - Öcsöb - Öcsöd
0, ö és 0, ö, a magyar ábécének 24-ik s 25-ik betűje (régebben ilyen alakban írták : ő, s még régebben, írott nyelvemlékeink korában : ő,o stb., továbbá eu, ev, eiv stb.). Ö és ö hang, kiejtésére nézve ajakgömbölyítéssel ejtett középzárt magas hang, egészen megfelel a mély hangok közül az ĺ (ó)-nak, s azonfelül zártságra nézve a magas ë (é) hangnak, melytől csak az ajakgömbölyítés különbözteti meg. Azért fordul elő ez a háromféle hang némely ragokban, p, -hoz, -hoz, -hoz, -tok, -tok, -tök. Az ë hangnak ö-re változása jellemzi az úgynevezett ö-ző nyelvjárásainkat, tvl. az alföldi nyelvjárásterületet s a nyugati székelységet. L. Nyelvjárás. SIM. Ö (skandináv) a. m. sziget. Öblítés, általában valamely testnek vizben való megrázogatása, megforgatása, hogy a piszok róla lemenjen, különösen pedig az az eljárás, midőn a kilúgozott v. kimosott ruhát tiszta v. kékítővel vegyített vizben megrázogatják és kifacsarják, hogy a szappanszagot elveszítse. Öblös, az a halászlegény, aki az öregháló fölfejésénél a háló derekát vagy öblét szedi . 1. Lehel szedő. Öblös üveg, 1. Üveggyártás. Öböl, az álló vizek partjainak homorú része, mely rendesen a környező partmagaslatok által a szelektől és nagy hullámveréstől többé-kevésbbé védve van s vize is rendesen sekélyebb, mint a tengerév tóé, melynek nyúlványát teszi s igy a hajók kikötésére, lehorgonyozására s egyúttal kikötők építésére alkalmas helyül szolgál. — Ö. a sima hajítólövegek furatának az a része, amely a kamara torkolatától a csőtorkolat felületéig terjed. — Ö. az öreghálónak az a része, melyben a hal megfogózik ; kosaraknál, edényeknél stb. az a kidomborodó rész, amit halnak neveznek. Öböly v. szöllő öbölye (növ.), a Phyllerium nevü gomba, mely a levél életműködését nem akasztja meg, de C.-nek nevezik inkább a veszedelmesebb Sphaerella Fr. nevű morzsagombát. A Sph. vitis Fuckel rövid idő alatt elöli a szőllő levelét, s azután a tőke kopasz marad. A Sph. móri Fuck. az eperfa levelén él, a selyemhernyónak az ilyen levél nem árt, de a fának káros. V. ö. Hazslinszky, A szőllő Ö.-e (Értekezések a természettudományok köréből, VII. köt., 1876). BOHU. Öcs, a kisebbik fitestvér. Öcsény (Eöcsény), nagyközség Tolna vármegye központi j.-ban, (1891) 3734 magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Öcsöb (Usubu), a Névtelen jegyző szerint (19— 20. fejezet) Velekkel együtt mint «igen serény vitéz» Árpád megbízásából követségbe ment Mén Maróthoz, hogy a Szamos vizétől a nyiri határszélig és a Meszesi-kapuig terjedő részek átengedését követelje. Marót szívesen látta s ajándékokkal elhalmozva őket, harmadnap tagadó válaszszal bocsátotta el a két követet, kik «sebes futtatva» siettek «urukhoz». Erre Árpád azzal válaszolt volna, hogy Tas, Szabolcs és Töhötöm vezetése alatt Marót ellen sereget küldött. Ö.-nek a hagyomány különösen a dunántuli hadjáratban tulajdonít nagyobb szerepet (48—49. fejezet). Ősével együtt ő lett volna megbízva a Veszprémtől Vasvárig terjedő rész elfoglalásával. Ö. Pákozdnál, majd Pest mezején szállt táborba s negyednap magát Veszprémet fogván ostrom alá, azt két hét múlva be is vette s menekülő őrségét a «német» határszélig üldözte. Onnan visszafordulva, Vasvárt vette be s Veszprémbe térve, útközben Tihanyt is elfoglalta. Mindezt ajándékok kíséretében tudatták a torbágyi erdőben időző Árpáddal, ki követeit gazdagon megajándékozta s a jó hir örömére nagy áldomást csapott. Utóbb (50. fejezet) őt és Veleket tette a Mén Marót ellen küldött újabb sereg vezérévé. Jöttének hirére azonnal csatlakoztak (!) hozzá a székelyek s együtt harcoltak vele Bihar vára alatt. Ö. és Velek ez ostromban maguk 125 katonát nyilaztak volna agyon s az ostrom 13-ik napján be is vették a várat. Erre Marót egyességet ajánlott olykép, hogy leányát Zsolt elvevén, halála után egész országát örökölje. Ö. és Velek követei Csepel szigetén fölkeresvén Árpádot, másnap előadták Marót kívánságát, melyet Árpád s a tanács elfogadván, utasította Ö.-éket, hogy «lakodalmat tartva, Mén Marót leányát fiának vegyék nőül», hozzanak maglikkal kezeseket, Bihart pedig adják vissza Marótnak, mi megtörténvén, «Ö. és Velek nagy tisztességgel és örömmel tértek vissza Árpád vezérhez» . Árpád eléjök ment s aztán fényesen megülte az ifjak lakodalmát (52. fejezet). Ö. fia volt Szalók, kitől a Szalók-nemzetség származott. M. Öcsöd, nagyközség Békés vármegye szarvasi j.-ban, (1891) 7875 magyar és túlnyomóan (7094) református lak.; van két gőzmalma, többféle egyesülete, posta- és táviróhivatala és postatakarékpénztára. Lakói marhatenyésztést és földmivelést űznek. Termékeny határa 11,039 ha. Igen régi község; 1217. a nagyváradi kimutatás a tűz- és forróviz-itéletekről már említést tesz róla. 1241. a tatárjárás pusztává tette. A XV. sz. A Pallas nagy Lexikona, XIII. köt.