A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)

S - Stefánia - Stefánia - Stefánia-kórház - Stefánia-tó - Steffeck - Steffens - Steganopodes - Stéger

Stefánia­­ 196­6 egyetemen habilitáltatta magát és itt 1868 óta a fizika tanszékét töltötte be. S. tudományos ér­demei elismeréséül számos megtiszteltetésben ré­szesült ; 1866. a fizikai intézet igazgatója lett ; 1875—85. a bécsi tudományos akadémia mate­matikai-természettudományi osztályának titkára volt, 1883. az elektromos kiállítás nemzetközi tudományos bizottságának, 1885. pedig a nem­zetközi zenei alaphang-konferencia elnökséget vi­selte. Munkái közül a következő címűeket említjük meg : Allgemeine Gleichungen für oscillatorische Bewegungen (Poggendorff Annalen 1857) ; Über die specif. Wärme des Wasserdampfs (u. o. 1860) ; Bemerk, über die Absorption der Gase (Sitzungs­berichte der Wiener Akademie 1857); Über die Tran­sversalschwingungen eines elastischen Sta­bes (1858) stb. h. A. Stefánia Klotild Lujza Hermina Mária Sa­rolta, belga hercegnő, Rudolf trónörökös (1. o.) özvegye, II. Lipót belga királynak és Mária Hen­riette királynénak leánya, József nádor unokája, szül. Laekenben 1864 máj. 21. Szigorú, majdnem zárdai nevelésben részesült, de azért különösen szerette a zenét és a természettudományokat. Jó szivének, a szegények és szenvedők iránti jóin­dulatának már kora gyermeksége óta számos példáját adta. Rudolf trónörökös 1880 márc. Brü­sz­szelben a belga királyi családnál tett látogatása alkalmával ismerkedett meg vele. Az ifjú, szép főhercegnő úgyszólván első látásra megtetszett neki, mire a szülők beleegyezésével márc. 6. a laekeni királyi mulató téli kertjében maga kérte meg kezét. Az eljegyzés hire különösen Ma­gyarországon tett jó hatást. A menyegző 1881 máj. 10. nagy fénynyel és pompával ment végbe Bécsben. Azután S. gyakran megfordult Magyar­országon, de legki­vál­tképen a miramarei kastély­ban szeretett tartózkodni. Nagyon népszerű volt és élénk részt vett a magyar közművelődési élet minden ágának fejlesztésében. Számos egyesület, közhasznú intézmény fűződik nevéhez. 1889 jan. 30-án özvegy lett s azóta többnyire visszavonul­tan Bécsben él. Stefánia Lujza Adrienne Napoleon, badeni nagyhercegnő, szül. 1789 aug. 28., megh. Nizzá­ban 1860 jan. 29. Beauharnais , Claudius grófnak leánya, Josephine francia császárné unokahuga. 1806. I. Napoleon adoptálta s ugyanakkor «Fille de France »-nak és császári fenségnek ismerték el. 1806 ápr. 8-án Károly Lajos Frigyes badeni nagyherceg nőül vette. 1818 óta mint özvegy Mannheimban lakott. Halálát két leánya gyá­szolta: Joséphine, Károly Antal h­ohenzollerni herceg özvegye (szül. 1813 okt. 21.) s Hamilton hercegné, szintén özvegy (szül. 1817., megh. 1888 okt. 13.). Fiai még gyermekkorukban meghaltak. Stefánia-kórház, 1. Gyermekkórház. Stefánia-tó (Basszo­mbor), az egyenlítőalji Kelet-Afrika tava Abissziniától D-re, az É. sz. 4° 4­0' és K. h. 36° 15' alatt, 530 m.-nyi magas­ban, 930 km 2 ter. A Teleki gróf és Helmer által 1888. fölfedezett tó keserű sós ízű ; három oldal­ról hegyek környékezik ; partjai laposak és ko­párak. Steffeck Károly, német festő, szül. Berlinben 1818 ápr. 4., megh. Kranzban (a Keleti-tenger mellett) 1890 jul. 11. Krüger Ferenc és Begas Károly tanítványa, utóbb Párisban Delarochenál és Ver­net Horácnál tanult. 1840 —42. Olaszor­szágban tartózkodott és különös ügyességre tett szert lovak festésében. 1880. a königsbergi mű­vészeti akadémia igazgatója lett. Legkiválóbb művei : Ad­ylles Albrecht harca a nürnbergiekkel a zászlóért (1848, berlini nemzeti képtár) ; A nap­ernyőért marakodó kutyák (1850, u. o.) ; Úszta­tás ; Hallali ! ; Ménes ; Erdőn át lovagoló cigány fiu ; Kanca, holt csikajával ; I. Vilmos császár, Frigyes Vilmos trónörökös, Manteuffel tábornok lovas képmásai ; Vilmos császár a königgrätzi csatatéren (berlini királyi palota) ; I. Vilmos csá­szár Sedannál átveszi III. Napoleon levelét (ber­lini fegyvermúzeum) stb. κ. L. Steffens Henrik, norvég természetvizsgáló, filozófus és költő, szül. Stavangerben (Norvégia) 1773 máj. 2., megh. Berlinben 1845 febr. 13. Ter­mészettudományokat tanult, 1794. beutazta Nor­végiát, 1795 óta Hamburgban, 1796 óta Kielben élt, aztán Jenába ment, ahol Schelling követője lett, majd Freibergbe. 1802 óta előadásokat tar­tott Kopenhágában, 1804. professzor Halléban, 1807—11. Holsteinban, Hamburgban, Lübeckben, Halléban és Boroszlóban élt. 1813. részt vett a Franciaország elleni háborúban, 1814. vissza­térve, Boroszlóban, majd 1832. Berlinben lett pro­fesszor. Munkái : Grundzüge der philosophischen Naturwissenschaft (Berlin 1806) ; Handbuch der Oryktognosie (4 köt., Halle 1811—24); Die ge­genwärtige Zeit und wie sie geworden (2 köt., u. o. 1817) ; Karikaturen des Heiligsten (2 köt., Lipcse 1819—21) ; Antropologie (2 köt., Boroszló 1824); Cristliche Religionsphilosophie (2 köt., u. o. 1839) ; Was ich erlebte (10 köt., u. o. 1840— 1845, önéletírás). Novellái : Die Familien Wal­seth und Leith­ (3 köt., Boroszló 1827) ; Die vier Norweger (6 köt., Berlin 1828); Malcolm (2 köt., Boroszló 1831) ; összegyűjtve Novellen (16 köt., u. o. 1837—38) címen jelentek meg. Halála után jelent meg: Nachgelassene Schriften, melyhez Schell­ing irt előszót (Berlin 1846). V. ö. Tietzen, Zur Erinnerung an Heinrich S. (Lipcse 1871); Petersen, Henrik S. (dánból Michelsen, Gotha 1884); Steganopories, 1. Evezőlábuak. Stéger Xavér Ferenc, énekművész, szül. Szt.­Endrén 1824 dec. 2., hol atyja gyógyszerész volt. Gimnáziumi tanulmányait Budán és Jászberény­ben, a filozofiai kurzust pedig Pesten végezte. Anyagi viszonyai nem engedvén meg egyetemi tanulmányainak további folytatását, Esztergomba ment gyógyszerészgyakornoknak, mint ilyen ke­rült Zágrábba 1846-ban, hol először lépett szín­padra, feltűnést keltve szép tenor hangjával. Ez év végével Bécsbe ment vendégszerepelni, hol egyszersmind a nagy hirfi énekes Staudigl veze­tése alatt képezte tovább színpadi művészetét. 1848. lépett fel először mint vendég a nemzeti színházban, általános feltűnést keltve fenomenális tenor hangjával, azután prágai s grazi vendég­szereplése után a bécsi udvari opera kötelékébe lépett, hol 1853—67. működött mint első tenorista folytonos nagy sikerek mellett. Ez idő alatt ven­dégszerepléseivel úgyszólván egész Európát be- Amely szók az S betli­ben nincsenek meg, ez alatt keresendők! 13* Stégér

Next