A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)

S - Steglitz - Stegocephalus - Steier - Steirmark - Steiger - Steigerwald - Stein

Steglitz — 197 — utazta s Pesten s a vidéki nagyobb magyar vá­rosokban is többször ragyogtatta művészetét. A bécsi operától megválva, főleg Német- és Spa­nyolországban aratott diadalokat. Bukarestben való hosszabb vendégszereplése után Budapesten 1873. a nemzeti színházi operának lett szerződött tagja, hol 1874 máj. 17-ig működött. Azután vég­leg visszalépett a nyilvános szerepléstől s többé nem is szerződött sehová. Visszavonult a magán­életbe. Több év óta szülővárosában Szt.-Endrén él saját tuskulánumában, jól kiérdemelt babérain pihenve. S. számos kitüntetésben részesült hosszu művészi pályáján ; a többek közt a hesseni nagy­hercegség nagy aranykeresztjének s a III. Károly spanyol király lovagkeresztjének tulajdonosa s a németalföldi akadémiának tiszteletbeli tagja. A. κ. Steglitz, Berlin (ettől δ km.-nyire) egyik kül­városa Potsdam porosz kerületben, a Bleke for­rása körül, vasút mellett, (1895) 16,022 lak., se­lyemtermeléssel és motellálással , vakok intéze­tével, többféle iskolával és jótékonysági intéze­tekkel. Stegoceph­alus, az amfibiumok és csúszó­mászók közé tartozó ősvilági állat, 1. Kőszén­szisztéma. Steier, 1. Steyr. Steiermark, 1. Stíria. Steiger Gyula (danóczi) lovag, szül. Szántón (Abaúj) 1837 dec. 24. svájci nemes családból, mely a század elején telepedett le hazánkban. Szülei 1848. szerény vagyonukat, melyet magyar jegyek­ben pénzzé tettek, teljesen elvesztették, ugy hogy S. kora ifjúságától saját munkásságára és szűk körülményekre volt utalva. Középiskolai tanulmá­nyait Sárospatakon és Egerben, majd Kassán és Pesten elvégezvén, Pesten az egyetemen jogot hallgatott. Jogi tanulmányait befejezvén, jogdok­tori, majd 1862. ügyvédi oklevelet nyert. Már az 1860-iki diploma idején egyik vezére volt az ab­szolutizmus ellen küzdő fiatalságnak, gyűléseken buzdította s lelkesítette társait az ellenállásra. Mint gyakorló ügyvéd rövid ideig működött, mert már a 60-as években, mint több vízszabályozási és vasúti vállalat megbízottja, ilynemű vállalato­kat vezetett, 1870. pedig a közlekedésügyi minisz­ter meghívására állami hivatalba lépett a vasút­igazgatóságnál, mint a kisajátítási osztály főnöke és jogtanácsosa. Ezen állásáról 1872. lemondott, midőn a budapest-józsefvárosi kerület országgyű­lési képviselőjének választotta. 1867. a fővárosi törvényhatóság tagjává választották és mint ilyen Szentkirályi Móriccal (1. o.) vállvetve kezdette meg működését a főváros magyarosítása érdeké­ben. 1870. az első népszámlálás elnökévé válasz­tották. 1871. a III. oszt. vaskoronarenddel és őt, valamint törvényes utódait lovagi ranggal tün­tették ki. Mint országgyűlési képviselő közgazda­sági és vasúti ügyekben, különösen pedig a fővá­rosi törvény tárgyalása alkalmával tartott szó­noklataival tűnt ki, az országgyűlés az ő általa benyújtott szövegezés szerint hozta meg azon tör­vényt, hogy a főváros hivatalos nyelve a köz­igazgatás minden ágában magyar. Legkiválóbb működése azonban a fővárosi törvényhatóság ke­belében nyilvánult, melynek már 1867 óta foly­tonosan tagja. Kezdve a főváros egyesítése és az egyesített fővárosi hatóság szervezete körüli intézkedéseken, nincs a fővárosnak oly nevezete­sebb szellemi vagy anyagi érdekű alkotása, mely­nek létrehozatalában tevékeny részt nem vett volna. Indítványozta és másokkal egyetemben létre hozta a népszínházát, melyet hét éven át kezelt is, kezdeményezője volt az első vízveze­téknek, a közigazgatás javításának, a főváros pénzügyi rendezésének stb. Már a 70-es évek ele­jén a pesti hazai első takarékpénztár választ­mányának befolyásos tagja volt, 1883. vezérigaz­gatója, majd pedig elnöke. Ezen állásában meg­maradt egész 1892-ig, mikor az öngyilkossá lett főpénztáros által elkövetett országos hirű milliós sikkasztás áldozatot követelt s ez az áldozat a szi­gorú, gyakran érdes modorú S. lett. Személye és kormányzata ellen fordult a vád s ekkor a megejtett vizsgálatok után önérzettel félrevonult, hivataláról lemondva, az intézet által érdemei el­ismeréséü­l előbb megszavazott nyugdíjba ment. Vezetése alatt az intézet nagy virágzásnak indult, részvényeinek értéke, vagyona, osztalékai meg­kétszereződtek. Az intézettől való megválása óta minden idejét a főváros ügyeinek s több iparválla­latnak szenteli, igazgatósági tagja a kassa-oder­bergi vasútnak, az osztrák-magyar gáztársulat­nak, a budapesti villamossági társulatnak és az országos magyar gazdasági egyesületnek. — Fia Aladár, alkonzul és dragomán a konstantiná­polyi nagykövetségnél, született Budapesten 1870 április 7-én. Középiskolai tanulmányait a bécsi Theresianumban 1888. oly sikerrel végezte el, hogy mint az intézet legjobb tanulóját a császár­díjjal tüntették ki. Majd a keleti akadémián foly­tatta tanulmányait, hol hasonlóképen császári dí­jat kapott kiváló szorgalma és tehetsége elisme­réséül. 1893. tanulmányai befejeztével konzuli attachénak nevezték ki, s e minőségében két évig működött a monarkia legkülönbözőbb hivatalai­nál. Majd Szmirnába küldötték hasonló minőség­ben, nemsokára pedig a konstantinápolyi nagy­követséghez osztották be. Steigerwald, elszigetelt hegytömeg a bajor­országi frank kerületekben, a Majna bal partján, Eltmann és Marktbreit közt. Legmagasabb csúcsa DNy-on a Frankenberg (δ12 méter). Folyó­vizei közül a jelentékenyebbek az Aisch, az Ebie­vel, a Reiche, Rauhe és Mittel Ebrach, amelyek mind a Regnitzbe ömlenek. A hegységet csak­nem mindenütt erdők borítják. Éghajlata elég enyhe , különösen a Prölsdorfer Grund nevű része termékeny , Ny-i lejtőjén szöllők is nagy terüle­teket foglalnak el. A lakosok a mező- és erdő­gazdaságon kívül faiparral is foglalkoznak. A he­gyeken elég sűrűn látható várromok a természet szépségét jelentékenyen növelik. Stein, 1. az ugyanily nevű Baden és Th­urgau közt fekvő járás székhelye Schaphausen (ettől 17 km.-nyire) svájci kantonban, a Rajna jobb partján, vasút mellett, (isss) 158δ lak., óra- és bú­torkészítéssel, kötélveréssel , városházzal, amely­nek értékes üvegfestményei vannak ; régi, szt. Györgyről elnevezett klastrommal, amelynek egyik termét szép fafaragványok és freskók dí­szítik. S. helyén már a helvéteknek volt állomá­suk : Gandurum, a rómaiaknak Fasgetium , 936. Amely szók az S betűben nincsenek meg, Sz alatt keresendők! Stein

Next