A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
S - Steglitz - Stegocephalus - Steier - Steirmark - Steiger - Steigerwald - Stein
Steglitz — 197 — utazta s Pesten s a vidéki nagyobb magyar városokban is többször ragyogtatta művészetét. A bécsi operától megválva, főleg Német- és Spanyolországban aratott diadalokat. Bukarestben való hosszabb vendégszereplése után Budapesten 1873. a nemzeti színházi operának lett szerződött tagja, hol 1874 máj. 17-ig működött. Azután végleg visszalépett a nyilvános szerepléstől s többé nem is szerződött sehová. Visszavonult a magánéletbe. Több év óta szülővárosában Szt.-Endrén él saját tuskulánumában, jól kiérdemelt babérain pihenve. S. számos kitüntetésben részesült hosszu művészi pályáján ; a többek közt a hesseni nagyhercegség nagy aranykeresztjének s a III. Károly spanyol király lovagkeresztjének tulajdonosa s a németalföldi akadémiának tiszteletbeli tagja. A. κ. Steglitz, Berlin (ettől δ km.-nyire) egyik külvárosa Potsdam porosz kerületben, a Bleke forrása körül, vasút mellett, (1895) 16,022 lak., selyemtermeléssel és motellálással , vakok intézetével, többféle iskolával és jótékonysági intézetekkel. Stegocephalus, az amfibiumok és csúszómászók közé tartozó ősvilági állat, 1. Kőszénszisztéma. Steier, 1. Steyr. Steiermark, 1. Stíria. Steiger Gyula (danóczi) lovag, szül. Szántón (Abaúj) 1837 dec. 24. svájci nemes családból, mely a század elején telepedett le hazánkban. Szülei 1848. szerény vagyonukat, melyet magyar jegyekben pénzzé tettek, teljesen elvesztették, ugy hogy S. kora ifjúságától saját munkásságára és szűk körülményekre volt utalva. Középiskolai tanulmányait Sárospatakon és Egerben, majd Kassán és Pesten elvégezvén, Pesten az egyetemen jogot hallgatott. Jogi tanulmányait befejezvén, jogdoktori, majd 1862. ügyvédi oklevelet nyert. Már az 1860-iki diploma idején egyik vezére volt az abszolutizmus ellen küzdő fiatalságnak, gyűléseken buzdította s lelkesítette társait az ellenállásra. Mint gyakorló ügyvéd rövid ideig működött, mert már a 60-as években, mint több vízszabályozási és vasúti vállalat megbízottja, ilynemű vállalatokat vezetett, 1870. pedig a közlekedésügyi miniszter meghívására állami hivatalba lépett a vasútigazgatóságnál, mint a kisajátítási osztály főnöke és jogtanácsosa. Ezen állásáról 1872. lemondott, midőn a budapest-józsefvárosi kerület országgyűlési képviselőjének választotta. 1867. a fővárosi törvényhatóság tagjává választották és mint ilyen Szentkirályi Móriccal (1. o.) vállvetve kezdette meg működését a főváros magyarosítása érdekében. 1870. az első népszámlálás elnökévé választották. 1871. a III. oszt. vaskoronarenddel és őt, valamint törvényes utódait lovagi ranggal tüntették ki. Mint országgyűlési képviselő közgazdasági és vasúti ügyekben, különösen pedig a fővárosi törvény tárgyalása alkalmával tartott szónoklataival tűnt ki, az országgyűlés az ő általa benyújtott szövegezés szerint hozta meg azon törvényt, hogy a főváros hivatalos nyelve a közigazgatás minden ágában magyar. Legkiválóbb működése azonban a fővárosi törvényhatóság kebelében nyilvánult, melynek már 1867 óta folytonosan tagja. Kezdve a főváros egyesítése és az egyesített fővárosi hatóság szervezete körüli intézkedéseken, nincs a fővárosnak oly nevezetesebb szellemi vagy anyagi érdekű alkotása, melynek létrehozatalában tevékeny részt nem vett volna. Indítványozta és másokkal egyetemben létre hozta a népszínházát, melyet hét éven át kezelt is, kezdeményezője volt az első vízvezetéknek, a közigazgatás javításának, a főváros pénzügyi rendezésének stb. Már a 70-es évek elején a pesti hazai első takarékpénztár választmányának befolyásos tagja volt, 1883. vezérigazgatója, majd pedig elnöke. Ezen állásában megmaradt egész 1892-ig, mikor az öngyilkossá lett főpénztáros által elkövetett országos hirű milliós sikkasztás áldozatot követelt s ez az áldozat a szigorú, gyakran érdes modorú S. lett. Személye és kormányzata ellen fordult a vád s ekkor a megejtett vizsgálatok után önérzettel félrevonult, hivataláról lemondva, az intézet által érdemei elismeréséül előbb megszavazott nyugdíjba ment. Vezetése alatt az intézet nagy virágzásnak indult, részvényeinek értéke, vagyona, osztalékai megkétszereződtek. Az intézettől való megválása óta minden idejét a főváros ügyeinek s több iparvállalatnak szenteli, igazgatósági tagja a kassa-oderbergi vasútnak, az osztrák-magyar gáztársulatnak, a budapesti villamossági társulatnak és az országos magyar gazdasági egyesületnek. — Fia Aladár, alkonzul és dragomán a konstantinápolyi nagykövetségnél, született Budapesten 1870 április 7-én. Középiskolai tanulmányait a bécsi Theresianumban 1888. oly sikerrel végezte el, hogy mint az intézet legjobb tanulóját a császárdíjjal tüntették ki. Majd a keleti akadémián folytatta tanulmányait, hol hasonlóképen császári díjat kapott kiváló szorgalma és tehetsége elismeréséül. 1893. tanulmányai befejeztével konzuli attachénak nevezték ki, s e minőségében két évig működött a monarkia legkülönbözőbb hivatalainál. Majd Szmirnába küldötték hasonló minőségben, nemsokára pedig a konstantinápolyi nagykövetséghez osztották be. Steigerwald, elszigetelt hegytömeg a bajorországi frank kerületekben, a Majna bal partján, Eltmann és Marktbreit közt. Legmagasabb csúcsa DNy-on a Frankenberg (δ12 méter). Folyóvizei közül a jelentékenyebbek az Aisch, az Ebievel, a Reiche, Rauhe és Mittel Ebrach, amelyek mind a Regnitzbe ömlenek. A hegységet csaknem mindenütt erdők borítják. Éghajlata elég enyhe , különösen a Prölsdorfer Grund nevű része termékeny , Ny-i lejtőjén szöllők is nagy területeket foglalnak el. A lakosok a mező- és erdőgazdaságon kívül faiparral is foglalkoznak. A hegyeken elég sűrűn látható várromok a természet szépségét jelentékenyen növelik. Stein, 1. az ugyanily nevű Baden és Thurgau közt fekvő járás székhelye Schaphausen (ettől 17 km.-nyire) svájci kantonban, a Rajna jobb partján, vasút mellett, (isss) 158δ lak., óra- és bútorkészítéssel, kötélveréssel , városházzal, amelynek értékes üvegfestményei vannak ; régi, szt. Györgyről elnevezett klastrommal, amelynek egyik termét szép fafaragványok és freskók díszítik. S. helyén már a helvéteknek volt állomásuk : Gandurum, a rómaiaknak Fasgetium , 936. Amely szók az S betűben nincsenek meg, Sz alatt keresendők! Stein