A Pallas nagy lexikona, 15. kötet: Simor kódex-Tearózsa (1897)
SZ - Szántova - Szántóvas - Szany - Szapánfa - Szápár - Szapáriliget - Szápáry
Szántóvá — 415 — Szántóvá, nagyközség Bács-Bodrog vármegye bajai j.-ban, (1891) 3357 szerb (sokác) és magyar lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Szántóvas, 1. Eke. Szany, nagyközség Sopron vármegye csornai j.-ban, (1891) 3119 magyar lak., postahivatallal. Szapánfa, Kelet-Indiából származó pirosfa, melyből vörös lakkfesték készül. Szápár, kisközség Veszprém vármegye zirci j.-ban, (1891) 465 lak., szénbányáját nem művelik. Szapáriliget, nagyközség Arad vármegye kisjenői j.-ban, (ISJS) 1470 magyar, tót és német lak. Szápáry (muraszombati, szécsy-szigeti és szápári gróf) család. Nevét Szápár (Veszprém) helységtől vette. Első ismert őse György 1560 körül élt. István nevű fiától származott András, 1620 körül Győr vármegye alispánja s ideiglenesen koronaőr ; két fia közül Péter, a család tekintélyének és vagyonának megalapítója. Ifjú korában több ízben harcolt a törökök ellen s 1657. török fogságba esett s itt terhes szolgaságban négy évig szenvedett. A rabságból kiváltatva,további pályája folytonos emelkedés volt, előbb mosonvármegyei alispán, majd 1681. Moson vármegye követe és alországbiró ; 1690. bárói rangot és «Mura-Szombat örökös ura» címet nyert. Két fia II. Miklós és II. Péter gyermekeikkel együtt 1722 dec. 28. grófi rangra emeltettek. II. Miklós fia István gyermektelenül hunyt el; II. Péter öt fia (Péter, Ádám, Ignác, József, János) közül III. Péter és János a család nevének további fentartói. Péter után, aki a katonai pályán a tábornokságig vitte föl, három fiúgyermek maradt : II. János (megh. 1815.) csász. és kir. ezredes, József nádor főudvarmestere, a Der unthätige Reichthum Hungarns wie zu gebrauchen (Nürnberg 1784) c. mű írója ; IV. Péter, aki a Ludoviceum számára nagyobb alapítványt tett s a magyar nemzeti muzeumnak ásványgyüjteményt ajándékozott; Vince (1768—1851), csász. és kir. kamarás és valóságos belső titkos tanácsos ; mind a hárman fiúgyermekek nélkül haltak el. I. János egyik fia Pál (megh. 1825.), 1796. Árva vármegye főispánja, nem hagyott utódot, a másik, II. József (1756—1822), Szerém, később Moson vármegye főispánja, egy leányt és hat fiút hagyott hátra, kik közül Fülöp (1792—1860) olmützi kanonok és prépost, III. József (MW) -1871) udvari tanácsos, Sándor (1801—40) a kőszegi kerületi tábla elnöke, Antal (1802—83) valóságos belső titkos tanácsos, a Lipót-rend középkeresztese, magyar kir. főajtónállómester, Ferenc(1807—75) és Miklós (1808-48). III. József leánya Sarolta (1831-73), Auersperg herceg neje, fiai : Ghyula (1. o.), Iván (szül. 1835.), Imre (1838—78) magyar kir. honvéd huszárszázados. Sándor fia Béla (1829—71), Antal fia Géza, főudvarmester, szül. Pozsonyban 1828 szept. 27. Az 1848—49-iki szabadságharcban mint honvéd szolgált s a világosi fegyverletétel után fogságba került ; innen kiszabadulva, külföldre ment, 1861 67. A"muraszombati kerület országgyűlési képviselője, 1868. Zala vármegye főispánja, 1873. valóságos belső titkos tanácsos s 1873 -83. Fiume és a magyar-horvát tengerpart kir. kormányzója, majd magyar kir. főudvarmesterré neveztetett ki s 1881. a Lipót-rend nagykeresztjét kapta. Ferenc fia István (szül. 1829 máj. 27.), 1873—91. Pest vármegye főispánja, 1881. a Lipót-rend középkeresztjének tulajdonosa, 1883. valóságos belső titkos tanácsos, és László (1831— 1883), aki katonai szolgálatba lépve, 1848—49. több olaszországi ütközetben vett részt, harcolt Custozzánál, Milano, Mortara és Novara mellett, 1857. mint őrnagy vett részt a solferinói ütközetben, 1860. alezredes, 1878. részt vett a boszniai hadjáratban s itt előbb a 20-ik hadtestet vezényelte, majd a 34k hadtest parancsnokává s tábornokká neveztetett ki, a Mária-Terézia-rend lovagja, valóságos belső titkos tanácsos. Gyula fiai : György szül. 1865 márc. 27., Lőrinc szül. 1866 jul. 10., József szül. 1867 jul. 31. , Béla fiai : Sándor szül. 1858 márc. 15. és Péter Pál szül. 1861. attaché a római szentszéki követségnél ; Gézáé , László szül. Perkátán 1864 máj. 16., előbb Londonban követségi attaché, majd országgyűlési képviselő, és Pál szül. 1873 ápr. 1. , István gyermekei: Péter szül. 1856 jan. 30., Károly szül. 1857 jun. 3., István szül. 1858 máj. 21., Tibor szül. 1865 jul. 29. , László fia Frigyes szül. 1869 nov. 5., főrend. (V. ö. Nagy Iván, Magyarország családai X. köt. és Magyar nemzeti zsebkönyv, I. köt.) Sz. Gyula gróf, államférfi, volt miniszterelnök, szül. Pesten 1832 nov. 1. Közép- és felső iskolái, valamint jogi tanulmányai befejezése után a közélet terére lépett s itt nevét csakhamar a vezérszerepet vivő egyéniségeké között emlegették. Huszonnégyéves korában alapította a külsőszolnokvármegyei gazdasági egyesületet s viselte annak elnöki tisztét 1867-ig. 1860. Heves s Külső-Szolnok vármegye első alispánjává, a szolnoki kerület pedig országgyűlési képviselőjévé választotta. 1865. ismét e kerületet képviselte az országgyűlésen s itt a hatvanhetes bizottságnak s az első delegációnak tagja volt. 1867. Heves vármegye főispáni helytartója, 1869. belügyminisztériumi miniszteri tanácsos, 1870. közlekedésügyi miniszteri államtitkár, melyről azonban egy év múlva lemondott s ugyanakkor az országgyűlésen a galgóci kerületet képviselte. 1873. az abádi kerület képviselője, 1873 márc. 5-től 1875 márc. 2-ig belügyminiszter, 1878 dec. 5-től 1887 febr. 11-ig pénzügyminiszter s mint ilyennek nevével több sikeres pénzügyi művelet (rente-konverzió) van kapcsolatban. 1880 ápr. 14—24. a közmunka- és közlekedésügyi minisztérium ideiglenes vezetésével is megbízatott, 1889 ápr. 9. földmívelési, ipar- és kereskedelemügyi miniszter, 1890 márc. 15. Tisza lemondása után miniszterelnök és belügyminiszter lett. Alatta került tárgyalás alá a vármegyei közigazgatás és autonomia rendezéséről s a konzuli bíráskodásról szóló törvényjavaslat s ekkor került felszínre az egyházpolitikai kérdés, melyre nézve közte és minisztertársai között véleménykülönbségek merülvén föl, 1892 nov. 21. letette a Szápáry-család címere. Amely szók az Sz betűben nincstsenek meg, S alatt keresendők! 24* Szápáry