A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)

V - Viernheim - Viersen - Vierwaldstätti-tó - Viezehnheiligen - Vierzon-Ville - Viesch - Vieta

Viernheim — 841 — V­ieta pipos­, facipőkészítés és porcellánfestés (Limo­gesben). Járások: Bellac, Limoges, Rochechouart és St.-Yrieix; székhelye: Limoges. A départe­ment nagyobbára Haute-Limousin s Basse-Marche részeiből alakult. V. O. Barrai, L'agriculture, les prairies et les irrigations de la Haute-V. (Páris 1884). 4. F. (Vienna Allobrogum vagy Galliae), az ugyanily nevü járás és az egykori Viennois szék­helye a Gère és Rhône összefolyásánál, amely utóbbi fölött híd vezet át, 31 km.-nyire Lyontól, vasút mellett, (iso­) 24,817 lak., vas-és rézkohók­kal, gyapjúfonással, posztógyártással, selyemszö­véssel, bőr- és papirosgyártással, rövid- és ílveg­­ám­készítéssel, gabona-, gyapjú-, posztó-, vas-, viaszgyertya- és borkereskedéssel, nyilvános könyvtárral, színházzal és különféle iskolákkal. Kiválóbb épület : a szt. Móricról elnevezett gót szé­kesegyház (XII—XV. sz.-ból) két toronynyal, zöld márványból készített oltárral és a XVIII. sz.-ból való két szép síremlékkel, amelyeket Stodtz Mi­hály készített. A Gère jobb partján emelkednek a de la Bâtie (XIII. század) egykori erősségnek, bal partján pedig a Pipet-kastélynak romjai, meg a szent szűznek kolosszális szobra. A római korból fennáll még Augustus és Líviának a nemesi Mai­son carréeh­oz hasonló temploma, 27 m. hosszú, 15 m. széles és 17­3 m. magas épület korintusi oszlopsorhomlokzattal és oldalain oszlopsorcsar­nokokkal ; továbbá római árkádok és egy 16 m. magas piramis, amelyet a körülötte levő négy korintusi árkáddal együtt egy cirkusz szöglet­kövének tartanak. V. a gallusi allobrogoknak volt székhelye, Diocletianus óta pedig a Provincia Viennensisnek Gallia Narbonensisban. Augustus 6 km. hosszú körfallal vétette körül ; későbben több császárnak is székhelye volt. Gallia a ke­reszténység bölcsőjét tiszteli benne. 413—534. és 879—1032. a burgundiai királyságnak volt szék­helye. 1394. került Franciaországhoz. 1311—12. itt tartotta V. Kelemen pápa azon zsinatot, amely­ben a templárius-rendet eltörölték. V. O. Allmer és A. de Terrebasse, Inscriptions antiques et du moyen-âge de V. (6 köt., 1876); Sehne­yd­er, Hist des antiquités de la ville de V. (1881). — ζικ. Viernheim, község Starkenburg hesseni tar­tományban, vasút mellett, (isoo) 5801 lak., szi­var- és dohánygyártással, fürészmalommal. Viersen, város Düsseldorf porosz kerületben, a Niers közelében, vasutak mellett, (1896) 22,198 lak., bársonyszövéssel, selyemkelmekészítéssel, továbbá pamut-, vászoncérnafonással és mekha­nikai gépműhelyekkel. V. O. Schroeteler, Die Herrlichkeit und Stadt V. Vierwaldstätti-to (Lac de quatre Cantons vagy de Lucerne), Svájc egyik legszebb hegyi tava, Uri, Schwyz, Unterwalden és Luzern közt, 437 méternyi magasban. A szabálytalan alakú tó hét medencéből áll : a legdélibb az Uri-Rothstock lá­bánál fekvő Urni-tó, amelynek sziklás partjai a svájci hősi hagyományoknak klasszikus talaja s amely a Tödi­­s Damma-csoport ágai közt a Reuss torkolatától É. felé Brunnenig nyúlik, ahol egy szűk tószoros a Ny. felé vonuló, a Rigi és az Un­terwaldeni-hegyek közt elterülő Gersaui tóval köti össze. Ebből a Witznauer Stock és Bürgenstock nyúlványai, a két «orr» közt alig 800 m. széles szoros visz É. felé a Weggisi-tóba, amely a Rigi­s Bürgenstock közt fekszik és amelyből EK. felé a Küssnachti-, ÉNy. felé a Luzerni­­s DNy. felé pe­dig a két medencére osztott Alpnachi-tó ágazik ki. lír­a, négy tómedence egy ferde keresztet al­kot, amelynek közepe Kreutzrichter nevet visel. Azon öböl, amely Beckenried mellett van, a Βuoclisi-öböl. A tó hossza a Reuss torkolatától annak kifolyása helyéig 37 km., az Alpnachi-tó végétől a Küssnachtinak végéig 17,5 km. Az egyes medencének szélessége 1­­6 km. ; összes terület : 113 km 2, a legnagyobb mélység 214 m. A tó vize tiszta; az Urni-tóban sötétzöld,amely szint­ felé lassan kékké válik ; halakban igen gazdag. A hő­mérséklet a mélységben 4—6°, a felszínen nyá­ron 18 -26°. Történelmi időkben soha sem fa­gyott be. A Reusson kívül beleömlik a Muota, az Engelbergi- és a Sarui-Ra. A forgalom rajta igen élénk. Partjai η a nagyobb helységek Úriban : Flrre­len ; Schwyzban : Brunnen, Gersan és Küssnacht ; Nidwaldenben : Beckenried, Buochs és Stansstad ; Luzernben: Luzern, Witznau­s Weggis.V.O. Ber­lepsch, Luzern, der Vierwaldstätter See und die Urkantone (Luzern 1879); Hardmeyer, Der Vier­waldstätter See (Zürich 1884); Schleicher, Am Vierwaldstätter See (Luzern 1889); Türler, Der Vierwaldstätter See u. sein Ufer (Weggis 1890). Vierzehnheiligen. 1. búcsújáróhely a bajor­országi felső-frank kerületben, 7 km.-nyire Lich­tenfelstől, a Majna-völgy keleti szegélyén, egy ma­gaslaton. Azon helyen, ahol a legenda szerint egy pásztornak 1446. megjelent 14 szent, 1117. egy kápolna épü­lt. A pompás kéttornyú templom 1.743 — 72. épült; ebben évenként mintegy 50,000 búcsújáró szokott megfordulni. 2. V. falu Meiningen hercegségben, 7 km.-nyire Jenától, 131 lak. Ismeretes arról, hogy a jenai csatában a döntő ütközet itt folyt le. Vierzon-Ville (ejtsd: vierzon vil), gyárváros Cher francia départementban, a Cher és Yèvre össze­folyása melletti dombon, a Berryi-csatorna és vasutak mellett, (lsd­) 10,559 lak., vasművekkel, parcellán- és gépgyárakkal , fa-, marha-, gabona-, vas-, gyapjú- és borkereskedéssel. Mellette van Vierzon-Bourgneuf község (1600 lak.) és 1 km.­nyire Vierzon-Village, (7709 lak.), vasművekkel, parcellán-, tű- és drótgyártással, őrlő- és fürész­malmokkal. Viesch (Fiesch), falu Wallis svájci kantonban, 15 km.-nyire Brigtől, a Rh­ône és V.-i patak ösz­szefolyásánál, 1071 m. magasban, 393 lak. Innen nyúlik be a V.-i völgy a V.-i glecser, nagyságra nézve az Alpok negyedik glecserje felé. Vieta Ferenc, francia matematikus, szül.Fonte­nayban 1510., megh. Párisban 1603. Eleinte jogi tanulmányokat folytatott Poitiersben és 1567-ig szülővárosában ügyvédkedett. Ekkor bretagnei képviselő lett és később magas udvari hivatalt (maître de requets) nyert, de a hugenotta háború idejében elvesztette. IV. Henriknek Toursban nagy szolgálatot tett egy igen bonyolódott sifrk­ozott spanyol levél kibetűzése által, ugy hogy a király előbbi hivatalába visszahelyezte. V. mint matema­tikus kiváló érdemeket szerzett az által, hogy az algebrába a betűk általános használatát bevezette.

Next