A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)
V - Viernheim - Viersen - Vierwaldstätti-tó - Viezehnheiligen - Vierzon-Ville - Viesch - Vieta
Viernheim — 841 — Vieta pipos, facipőkészítés és porcellánfestés (Limogesben). Járások: Bellac, Limoges, Rochechouart és St.-Yrieix; székhelye: Limoges. A département nagyobbára Haute-Limousin s Basse-Marche részeiből alakult. V. O. Barrai, L'agriculture, les prairies et les irrigations de la Haute-V. (Páris 1884). 4. F. (Vienna Allobrogum vagy Galliae), az ugyanily nevü járás és az egykori Viennois székhelye a Gère és Rhône összefolyásánál, amely utóbbi fölött híd vezet át, 31 km.-nyire Lyontól, vasút mellett, (iso) 24,817 lak., vas-és rézkohókkal, gyapjúfonással, posztógyártással, selyemszövéssel, bőr- és papirosgyártással, rövid- és ílvegámkészítéssel, gabona-, gyapjú-, posztó-, vas-, viaszgyertya- és borkereskedéssel, nyilvános könyvtárral, színházzal és különféle iskolákkal. Kiválóbb épület : a szt. Móricról elnevezett gót székesegyház (XII—XV. sz.-ból) két toronynyal, zöld márványból készített oltárral és a XVIII. sz.-ból való két szép síremlékkel, amelyeket Stodtz Mihály készített. A Gère jobb partján emelkednek a de la Bâtie (XIII. század) egykori erősségnek, bal partján pedig a Pipet-kastélynak romjai, meg a szent szűznek kolosszális szobra. A római korból fennáll még Augustus és Líviának a nemesi Maison carréehoz hasonló temploma, 27 m. hosszú, 15 m. széles és 173 m. magas épület korintusi oszlopsorhomlokzattal és oldalain oszlopsorcsarnokokkal ; továbbá római árkádok és egy 16 m. magas piramis, amelyet a körülötte levő négy korintusi árkáddal együtt egy cirkusz szögletkövének tartanak. V. a gallusi allobrogoknak volt székhelye, Diocletianus óta pedig a Provincia Viennensisnek Gallia Narbonensisban. Augustus 6 km. hosszú körfallal vétette körül ; későbben több császárnak is székhelye volt. Gallia a kereszténység bölcsőjét tiszteli benne. 413—534. és 879—1032. a burgundiai királyságnak volt székhelye. 1394. került Franciaországhoz. 1311—12. itt tartotta V. Kelemen pápa azon zsinatot, amelyben a templárius-rendet eltörölték. V. O. Allmer és A. de Terrebasse, Inscriptions antiques et du moyen-âge de V. (6 köt., 1876); Sehneyder, Hist des antiquités de la ville de V. (1881). — ζικ. Viernheim, község Starkenburg hesseni tartományban, vasút mellett, (isoo) 5801 lak., szivar- és dohánygyártással, fürészmalommal. Viersen, város Düsseldorf porosz kerületben, a Niers közelében, vasutak mellett, (1896) 22,198 lak., bársonyszövéssel, selyemkelmekészítéssel, továbbá pamut-, vászoncérnafonással és mekhanikai gépműhelyekkel. V. O. Schroeteler, Die Herrlichkeit und Stadt V. Vierwaldstätti-to (Lac de quatre Cantons vagy de Lucerne), Svájc egyik legszebb hegyi tava, Uri, Schwyz, Unterwalden és Luzern közt, 437 méternyi magasban. A szabálytalan alakú tó hét medencéből áll : a legdélibb az Uri-Rothstock lábánál fekvő Urni-tó, amelynek sziklás partjai a svájci hősi hagyományoknak klasszikus talaja s amely a Tödis Damma-csoport ágai közt a Reuss torkolatától É. felé Brunnenig nyúlik, ahol egy szűk tószoros a Ny. felé vonuló, a Rigi és az Unterwaldeni-hegyek közt elterülő Gersaui tóval köti össze. Ebből a Witznauer Stock és Bürgenstock nyúlványai, a két «orr» közt alig 800 m. széles szoros visz É. felé a Weggisi-tóba, amely a Rigis Bürgenstock közt fekszik és amelyből EK. felé a Küssnachti-, ÉNy. felé a Luzernis DNy. felé pedig a két medencére osztott Alpnachi-tó ágazik ki. líra, négy tómedence egy ferde keresztet alkot, amelynek közepe Kreutzrichter nevet visel. Azon öböl, amely Beckenried mellett van, a Βuoclisi-öböl. A tó hossza a Reuss torkolatától annak kifolyása helyéig 37 km., az Alpnachi-tó végétől a Küssnachtinak végéig 17,5 km. Az egyes medencének szélessége 16 km. ; összes terület : 113 km 2, a legnagyobb mélység 214 m. A tó vize tiszta; az Urni-tóban sötétzöld,amely szint felé lassan kékké válik ; halakban igen gazdag. A hőmérséklet a mélységben 4—6°, a felszínen nyáron 18 -26°. Történelmi időkben soha sem fagyott be. A Reusson kívül beleömlik a Muota, az Engelbergi- és a Sarui-Ra. A forgalom rajta igen élénk. Partjai η a nagyobb helységek Úriban : Flrrelen ; Schwyzban : Brunnen, Gersan és Küssnacht ; Nidwaldenben : Beckenried, Buochs és Stansstad ; Luzernben: Luzern, Witznaus Weggis.V.O. Berlepsch, Luzern, der Vierwaldstätter See und die Urkantone (Luzern 1879); Hardmeyer, Der Vierwaldstätter See (Zürich 1884); Schleicher, Am Vierwaldstätter See (Luzern 1889); Türler, Der Vierwaldstätter See u. sein Ufer (Weggis 1890). Vierzehnheiligen. 1. búcsújáróhely a bajorországi felső-frank kerületben, 7 km.-nyire Lichtenfelstől, a Majna-völgy keleti szegélyén, egy magaslaton. Azon helyen, ahol a legenda szerint egy pásztornak 1446. megjelent 14 szent, 1117. egy kápolna épült. A pompás kéttornyú templom 1.743 — 72. épült; ebben évenként mintegy 50,000 búcsújáró szokott megfordulni. 2. V. falu Meiningen hercegségben, 7 km.-nyire Jenától, 131 lak. Ismeretes arról, hogy a jenai csatában a döntő ütközet itt folyt le. Vierzon-Ville (ejtsd: vierzon vil), gyárváros Cher francia départementban, a Cher és Yèvre összefolyása melletti dombon, a Berryi-csatorna és vasutak mellett, (lsd) 10,559 lak., vasművekkel, parcellán- és gépgyárakkal , fa-, marha-, gabona-, vas-, gyapjú- és borkereskedéssel. Mellette van Vierzon-Bourgneuf község (1600 lak.) és 1 km.nyire Vierzon-Village, (7709 lak.), vasművekkel, parcellán-, tű- és drótgyártással, őrlő- és fürészmalmokkal. Viesch (Fiesch), falu Wallis svájci kantonban, 15 km.-nyire Brigtől, a Rhône és V.-i patak öszszefolyásánál, 1071 m. magasban, 393 lak. Innen nyúlik be a V.-i völgy a V.-i glecser, nagyságra nézve az Alpok negyedik glecserje felé. Vieta Ferenc, francia matematikus, szül.Fontenayban 1510., megh. Párisban 1603. Eleinte jogi tanulmányokat folytatott Poitiersben és 1567-ig szülővárosában ügyvédkedett. Ekkor bretagnei képviselő lett és később magas udvari hivatalt (maître de requets) nyert, de a hugenotta háború idejében elvesztette. IV. Henriknek Toursban nagy szolgálatot tett egy igen bonyolódott sifrkozott spanyol levél kibetűzése által, ugy hogy a király előbbi hivatalába visszahelyezte. V. mint matematikus kiváló érdemeket szerzett az által, hogy az algebrába a betűk általános használatát bevezette.