A Pallas nagy lexikona, 16. kötet: Téba-Zsuzsok (1897)
T - Tiszapamut - Tisza-szabályozás - Tiszavidéki nyelvjárás - Tiszavidéki vasút - Tiszavirág - Tiszavölgyi társulat - Tiszolc - Tiszovica - Tiszovnyik - Tiszt
Tiszapamut — 217 — Zium) és felsőbb leányiskola, máramarosszigeti jogakadémia és főgimnázium, szatmárnémeti főgimnázium és felsőbb leányiskola, hódmezővásárhelyi, mezőtúri, kisújszállási főgimnázium, békési, hajdúböszörményi, nánási és karcagi gimnázium. V. ö. Tóth Ferenc: Túl a tiszai ref. püspökök élete (1812); Tóth Sámuel, Adalékok a tiszántúli ev. ref. egyházkerület történetéhez (2 füzet, 1894); a. J. Tiszapamut, réti lepedő, meteor-papiros, vizfonalféle (Conservaceae), moszatok, melyek áradás alkalmával réten vizben v. mocsárban mint hosszú zöld selyemfonalak elszaporodnak s a viz leapadásával mint összekuszált, lapos, papirosvagy szövetnemü réteg (vizi selyem, vizi pamut) a fenekén maradnak ; a Cladophora fractából is támad. A T. nagy lemezeit a viz fenekéről fel lehet szedni. Lószőr helyett párnázónak, sőt bélésnek s hasonlónak használatos. Pamut helyett merevsége és törékenysége miatt nyersen nem alkalmas, de forró vizben néhány percig főzve és megszárítva hajlékonyabb, kevéssé törékeny és használhatóbb. Papirosgyártásra is ajánlották. Lásd Hinár, Göcsfonal, Gonferva, Békanyár. V. ö. Benner, Természettudományi Közlöny 1879. évf. 404. sz. ; Istvánffi, A meteorpapiros (Természetrajzi Füzetek 1890). BORB. Tisza-szabályozás, 1. Tisza, Tiszavidéki nyelvjárás, 1. Északkeleti nyelvárásterület. Tiszavidéki vasút. Az engedélyirat kelte 1856 szept. 28. A részvénytőke 40 millió konvenciós írt volt. A társulat székhelye Bécs. 1857. megvették a már 1847 szept. 1-én megnyílt cegléd— szolnoki vonalat. 1857 nov. 28. a szolnok—püspökladányi és püspökladány—debreceni vonalakat, továbbá 1858 ápr. 24. Püspökladány—Nagyvárad, 1858 okt. 25. Szajol—Arad, 1859 máj. 24. Debrecen — Nyíregyháza — Szerencs — Miskolc, végre 1860 aug. 14. Miskolc—Kassát adták át a közforgalomnak. Mint minden kortársa, e vasút is folyton pénzzavarban volt. Az engedélyezéskor 55 millióért építési költség erejéig 5% kamatbiztosítást engedélyeztek azzal a kötelezettséggel, hogy a társulat köteles az államnak azt visszafizetni, mit a szolnok—debreceni és ladány— nagyváradi vonal megkezdett munkálataira költekezett. 1858. azonban a társulat pénze elfogyott, 15 milliót kölcsön kért tehát, részvénytőkéjét pedig 40-ről 24 millióra szállította le, s a kormánytól azt az engedményt kapta, hogy csak egyvágányú pályára készítse el a műtárgyakat. A pénzzavart még e nagy engedmény sem szüntette meg. A hosszas vajúdásnak az 1880. XXXVIII. t.-c. vetett véget, melynek értelmében az állam, mely ezt megelőzőleg a részvények nagy részének megvásárlásával biztosította döntő befolyását, a vasutat megvette. Az államvasutak ekkor a következő vonalakat vették birtokukba : Cegléd-Szolnok—Püspökladány — Debrecen—Miskolc— Kassa : 373 995 km. ; Szajol—Arad: 142 615 km. ; Püspökladány—Nagyvárad : 68 361 km. ; Mezőtúr—Szarvas: 20Ό83 km., összesen 605Ό54 km. L. Magyarország (vasúti térképe). D. S. Tiszavirág (állat, Palingenia longicauda Cl.), az ábrécésszárnyú rovarok rendjébe, a kérészek családjába tartozó rovarfaj. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos barna szinű. Farksertéi nagyon hosszúak, fehérek. Hossza 20—25 mm. , mellső szárnya 24 mm., tehát egyike a legnagyobb kérészfajoknak. Déleurópai állat, mely hazánkban különösen a Tisza környékén él és előidézője a Tisza virágzásának (flos aquae). Kifejlődve ugyanis csak néhány óráig élnek, míg t. i. a nőstények petéik lerakása által fajuk fenmaradását biztosítják. A petéből kikelő lárvák a vízben élnek vagy három évig, mialatt 20-szor is vedlenek. Az utolsó vedlés alkalmával valamely a vízből kiálló tárgyra, növényre kapaszkodnak fel és itt belőlük kibújik a kifejlődött szárnyas rovar, míg a levedlett lárvaruhájuk visszahull a vízbe. Miután ilyenkor millió és millió állat fejlődik egy-egy éjjel ki, a vizeket roppant sok lárva, de még elhalt állat is borítja. A viz felülete olyan, mintha apró fehér virággal lenne behintve. Innét mondják, hogy a «Tisza virágzik» és innét kapta az állat is a nevét. — T. botanikai értelemben a Tisza-melléken néhol a sólyom neve. v. j. Tiszavölgyi társulat, 1. Tisza (szabályozása), Tiszolc (Theissholz, Tiszovec), nagyközség Gömör vármegye rimaszombati j.-ban, (tsd) 3697 tót lak., vasúttal, posta-, táviróhivatallal és postatakarékpénztárral. T. jelentékeny iparosközség , van a Vashegyen jelentékeny kincstári vaskőbányászata, melynek 500,000 g nyers vastermelését a kincstári vasgyár dolgozza fel (200 munkás) ; van továbbá papirosgyára, juhtúrógyára, iparostanonciskolája, kölcsönsegélyző egyesülete, élénk fakereskedése. T. nevét az itt nagy menynyiségben termett tiszafáról nyerte. T. ősi lakói szarmaták és quádok, vegyesen szláv és német eredetűek. A XVI. sz.-ban Bazsó Mátyás rablóvezér a T.-i várban rejtegető gonosz úton szerzett pénzét ; a XVII. sz. vége felé a várnak már csak emléke maradt meg. T. 1596-ban már városnak címeztetik, de idő jártával elveszté kiváltságait s csak 1780. nyerte vissza vásári jogát s azzal régi hírnevét. Az ev. templom a huszitákra emlékeztet. 1594. György lelkészt a törökök túszul vitték magukkal. 1623. döghalál apasztá népességét. 1674. és 1683. a murányi várbeliek vallásuk szabad gyakorlatában háborgatták T.-ot. 1710. és 1716. ismét döghalál pusztított. 1765. Kromer Pál poprádi lakos papirosmalmot épített itt, 1800. ez újra épült. 1792. épült a paplak és iskola, 1793. a piaci fabazár, 1797. a városháza. ΤΗ—r. Tiszovica, kisközség Κrassó-Szörény vármegye orsovai j.-ban, (1891) 249 oláh lak. ; vidékén kőszén- és krómércbányák vannak ; a krómvasérc szerpentinben lép fel. Tiszovnyik (Felső-), kisközség Nógrád vármegye gácsi j.-ban, (1891) 1186 tót lak., postahivatallal és postatakarékpénztárral. Tiszt (franc. officier), katonai rendfokozat, mely a mások feletti parancsnokolást tételezi fel. Megkülönböztetünk fő- és al-T.-eket, de a T. szó alatt csakis fő-T.-et értünk. A T.-ek állománycsoportokba vannak beosztva, melynek mindegyikébe különféle rendfokozatúak (rangosztálybeliek) tartoznak. Megkülönböztetünk : tábornokokat, törzs- és fő-T.-eket. A hadbirák, az ok- Tiszt