A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)

B - Bársony - Barsö - Bart. - Barta - Bartal - Bartalus István - Bartay Ede - Bartlels - Bártfa - Bártfai fürdő

Bársony­ ­ 138 — Bársony, 1. István (II. köt.). A vadász- és a gazdaélettel foglalkozó köteteivel a magyar iro­dalomban új utat nyitott meg. Megjelentek tőle: Dobogó szivek (1891); Erdön-mezőn (il­lusztrált nagy díszmű, 1893); Négyszemközt (1894) ; Csend (díszmű, illusztrálva, 1895) ; Ecce homo (1896); Víg világ (illusztrált nagy díszmű, 1897); Vadásztörténetek (1898); A szerelem könyve (1898) ; A kaméleon-leány (1899) ; Egy darab élet (1899) ; Erdön-mezőn (második, olcsó kiadás 1899) ; Magyar természeti és vadászképek (illusztrált díszmű, 1899) ; A szabad ég alatt (má­sodik bővített kiadás 1899) ; Ingovány (regény, 2 köt., a Színes könyvekben, 1900) ; A király tigris (reg., 1901); Szól a puska­­ (Magyar könyvtár, 1901); Keresd az asszonyt (1901); A róna és az erdő (képes diszmó, 1902); Elő­képek (1902); Visszhang (3 elb., 1903); Igaz mesék (1903); A rab király szabadon (1904). A Petőfi-társaság 1894., a Kisfaludy-társaság 1898. tagjai közé választotta. 1884 óta a magyar királyi honvédség tiszti létszámába tartozik. 2. B. János, orvos, egyetemi tanár, szül. Nagy-Károlyban (Szatmár) 1860 julius 31. Is­koláit részben Nagy-Károlyban, részben Szat­máron végezte. Egyetemi tanulmányait Bécsben kezdte s Budapesten fejezte be ; orvosi diplomát 1884. kapott. Ez időtől fogva az egyetemi első szülészeti és nőgyógyászati klinikán Kézmárszky Tivadar tanár mellett működött gyakornoki, majd tanársegédi minőségben 1892 nov. 1-ig. Irodalmi munkálatai az Orvosi Hetilap, Gyógyá­szat, Centralblatt für Gynäkologie és az Archiv für Gynäkologie-ban jelentek meg. A kranioto­miáról irott értekezése után a szülészeti műtét­tanból 1892 márc. 1. egyetemi magántanári ké­pesítést nyert. 1903 febr. 21. kinevezték a buda­pesti tud. egyetemen a szülészet és nőgyógyászat ny. r. tanárává. Ujabb munkája Szülészet dió­héjban (1902). Barse, a porosz Schleswig-Holstein tartomány­hoz tartozó kis sziget a Kis-Beltben, Alsen szi­gettől ÉNy-ra. Ilyen nevü falujának 70 lak. van. Bart. B. Bt., a baronet szó rövidítése. Barta Ödön, orsz. képviselő, szül. Széplakon (Bihar) 1852. Gimnáziumi tanulmányait Zilahon, majd Nagykárolyban és Szatmáron végezte. Az eperjesi jogi akadémián kezdte meg jogi tanulmá­nyait s Budapesten fejezte be, hol ügyvédi okle­velet is szerzett. Mint ügyvéd Beregszászon tele­pedett meg, hol ügyvédi irodája csakhamar a leg­keresettebbek közé tartozott. E közben közéleti szereplésével is nagy tekintélyt szerzett. 1881. megalakította Beregben a függetlenségi és 48-as pártot, melynek hosszú időn át alelnöke volt. 1896., valamint 1901. orsz. képviselőnek válasz­tották. A parlamentben csakhamar föltűnt. Köz­gazdasági és jogi kérdésekben tekintély. Nagy tevékenységet fejt ki a szakbizottságokban és mint a II. birály, az igazságügyi, pénzügyi bi­zottság, továbbá a Horvátországgal kötendő pénz­ügyi egyezmény tárgyalásaira kiküldött orsz. bi­zottság tagja. Ő alapította a Bereg vármegyei köz­ponti takarékpénztárt, a t.-ujlaki gazdasági ban­kot, s egyik kezdeményezője volt a rutének föl­segítését célzó kormányzati intézkedéseknek. A kisbirtokosok hitelügyének rendezése körül igen erős tevékenységet fejt ki. Ügyvédi irodáját az­ utóbbi időben Beregszászról Budapestre tett át. Bartal Antalt 1898. az akadémia rendes tag­jává választották. 1902. megjelent nagy műve: Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungáriáé, az Akadémia községén. Ugyanebben az évben a budapesti tud. egyetemen a bölcsészeti tudományok tiszteletbeli doktorává avatták. Bartalus István,megh. Budapesten 1899 febr. 9. Bartay, 1. Ede 1895 dec. 30. ünnepelte 20 éves zenedei igazgatói jubileumát ; 1896 okt. 5. meg­kapta a III. oszt. vaskorona-rendet. Megh. Buda­pesten 1901 aug. 31. Bartels Adolf, német író és költő, szül. Wes­selburenban 1862 nov. 15. Nélkülözések közt nőtt fel, Lipcsében és Berlinben tanult történelmet, műtörténelmet és filozófiát. Több lap munkatársa lett, 1896-ban a Kunst­warté is, amikor Weimarba költözött. Költeményeit először 1889. adta ki. Mint költő erősen nemzeti irányú. Későbbi mű­vei : Johann Christian Günther (1889) ; Dichter­leben (1890); Der junge Luther (1890); Der damme Teufel (komikai éposz, 1896) ; Die Dith­marscher (1898) ; Dietrich Lebrandt (1899). Több kritikai munkát is irt, így Hauptmannról, Gessler Frigyesről, Hebbelről, Jeremias Gottelfről. Irta : Die deutsche Dichtung der Gegenwart (1897), me­lyet Geschichte der deutschen Litteratur (1901— 1902., 2 köt.) c. művével kiegészített. 2. Β. Hans, német festő, szül. Hamburgban 1856 dec. 25. Festészeti tanulmányait Düssel­dorfban és Hamburgban végezte. Miután egy esz­tendeig Olaszországban utazgatott, 1881. Berlin­ben, 1882. Hamburgban és 1885. Münchenben telepedett le. B. mind olajfestményeket, mind aquarelleket festett. Fő törekvése volt, hogy az aquarell- és gouache-festéssel az olajfestés hatá­sait érje el. 1893. a berlini művészeti akadémia tagja lett. Bártfa, rend. tan. város Sáros vármegyében, (1902) 6,102 lak., anyakönyvi hivatal és csendőrőrs székhelye. Szt. Együdről nevezett plébániatem­ploma Steindl tervei és vezetése alapján teljesen, stílszerűen restaurálva van és 1899 jun. 3-án ün­nepélyesen felszenteltetett. Van állami gimná­ziuma, állami elemi iskolája, iparostanonc­, is­métlő-, gazdasági és zeneiskolája. Nyilvános épületei közül megemlítendő az új szálloda díszes redoute-tal és színházzal, az új közkórház, az állandó színház. Vasútja 1893. nyílt meg s legkö­zelebbi főállomása Eperjes. Újabban az erdei üzem nyert lendületet s a vasúti állomás mellett óriási faraktárak vannak. Faszállítása leginkább Abaúj, Zemplén, Borsod, Bihar vármegyékre terjed ki. B.-nak van ipartestülete s ennek kebelében beteg­segélyzőpénztára, két pénzintézete, társasköre és polgári olvasóegylete ; társadalmi egyletei közül megemlítendő a népnevelési s a vöröskereszt-fiók­egyesület. 1898 óta állami elemi fiu- és leány-, 2 gazdasági ismétlő iskolája és 1 kisdedóvodája van. Van hetilapja B. és Vidéke címmel. V. ö. Szokolszky Bertalan plébános, A bártfai Szt.­Együd-templom története és leírása (u. o. 1899). Bártfai fürdő (II. köt.). A fürdőt részvénytár­saság kezeli bérletben s ennek 1892 óta a város Bártfai fürdő

Next