A Pallas nagy lexikona, 17. kötet: I. pótkötet, A-J (1904)
B - Bársony - Barsö - Bart. - Barta - Bartal - Bartalus István - Bartay Ede - Bartlels - Bártfa - Bártfai fürdő
Bársony 138 — Bársony, 1. István (II. köt.). A vadász- és a gazdaélettel foglalkozó köteteivel a magyar irodalomban új utat nyitott meg. Megjelentek tőle: Dobogó szivek (1891); Erdön-mezőn (illusztrált nagy díszmű, 1893); Négyszemközt (1894) ; Csend (díszmű, illusztrálva, 1895) ; Ecce homo (1896); Víg világ (illusztrált nagy díszmű, 1897); Vadásztörténetek (1898); A szerelem könyve (1898) ; A kaméleon-leány (1899) ; Egy darab élet (1899) ; Erdön-mezőn (második, olcsó kiadás 1899) ; Magyar természeti és vadászképek (illusztrált díszmű, 1899) ; A szabad ég alatt (második bővített kiadás 1899) ; Ingovány (regény, 2 köt., a Színes könyvekben, 1900) ; A király tigris (reg., 1901); Szól a puska (Magyar könyvtár, 1901); Keresd az asszonyt (1901); A róna és az erdő (képes diszmó, 1902); Előképek (1902); Visszhang (3 elb., 1903); Igaz mesék (1903); A rab király szabadon (1904). A Petőfi-társaság 1894., a Kisfaludy-társaság 1898. tagjai közé választotta. 1884 óta a magyar királyi honvédség tiszti létszámába tartozik. 2. B. János, orvos, egyetemi tanár, szül. Nagy-Károlyban (Szatmár) 1860 julius 31. Iskoláit részben Nagy-Károlyban, részben Szatmáron végezte. Egyetemi tanulmányait Bécsben kezdte s Budapesten fejezte be ; orvosi diplomát 1884. kapott. Ez időtől fogva az egyetemi első szülészeti és nőgyógyászati klinikán Kézmárszky Tivadar tanár mellett működött gyakornoki, majd tanársegédi minőségben 1892 nov. 1-ig. Irodalmi munkálatai az Orvosi Hetilap, Gyógyászat, Centralblatt für Gynäkologie és az Archiv für Gynäkologie-ban jelentek meg. A kraniotomiáról irott értekezése után a szülészeti műtéttanból 1892 márc. 1. egyetemi magántanári képesítést nyert. 1903 febr. 21. kinevezték a budapesti tud. egyetemen a szülészet és nőgyógyászat ny. r. tanárává. Ujabb munkája Szülészet dióhéjban (1902). Barse, a porosz Schleswig-Holstein tartományhoz tartozó kis sziget a Kis-Beltben, Alsen szigettől ÉNy-ra. Ilyen nevü falujának 70 lak. van. Bart. B. Bt., a baronet szó rövidítése. Barta Ödön, orsz. képviselő, szül. Széplakon (Bihar) 1852. Gimnáziumi tanulmányait Zilahon, majd Nagykárolyban és Szatmáron végezte. Az eperjesi jogi akadémián kezdte meg jogi tanulmányait s Budapesten fejezte be, hol ügyvédi oklevelet is szerzett. Mint ügyvéd Beregszászon telepedett meg, hol ügyvédi irodája csakhamar a legkeresettebbek közé tartozott. E közben közéleti szereplésével is nagy tekintélyt szerzett. 1881. megalakította Beregben a függetlenségi és 48-as pártot, melynek hosszú időn át alelnöke volt. 1896., valamint 1901. orsz. képviselőnek választották. A parlamentben csakhamar föltűnt. Közgazdasági és jogi kérdésekben tekintély. Nagy tevékenységet fejt ki a szakbizottságokban és mint a II. birály, az igazságügyi, pénzügyi bizottság, továbbá a Horvátországgal kötendő pénzügyi egyezmény tárgyalásaira kiküldött orsz. bizottság tagja. Ő alapította a Bereg vármegyei központi takarékpénztárt, a t.-ujlaki gazdasági bankot, s egyik kezdeményezője volt a rutének fölsegítését célzó kormányzati intézkedéseknek. A kisbirtokosok hitelügyének rendezése körül igen erős tevékenységet fejt ki. Ügyvédi irodáját az utóbbi időben Beregszászról Budapestre tett át. Bartal Antalt 1898. az akadémia rendes tagjává választották. 1902. megjelent nagy műve: Glossarium mediae et infimae latinitatis regni Hungáriáé, az Akadémia községén. Ugyanebben az évben a budapesti tud. egyetemen a bölcsészeti tudományok tiszteletbeli doktorává avatták. Bartalus István,megh. Budapesten 1899 febr. 9. Bartay, 1. Ede 1895 dec. 30. ünnepelte 20 éves zenedei igazgatói jubileumát ; 1896 okt. 5. megkapta a III. oszt. vaskorona-rendet. Megh. Budapesten 1901 aug. 31. Bartels Adolf, német író és költő, szül. Wesselburenban 1862 nov. 15. Nélkülözések közt nőtt fel, Lipcsében és Berlinben tanult történelmet, műtörténelmet és filozófiát. Több lap munkatársa lett, 1896-ban a Kunstwarté is, amikor Weimarba költözött. Költeményeit először 1889. adta ki. Mint költő erősen nemzeti irányú. Későbbi művei : Johann Christian Günther (1889) ; Dichterleben (1890); Der junge Luther (1890); Der damme Teufel (komikai éposz, 1896) ; Die Dithmarscher (1898) ; Dietrich Lebrandt (1899). Több kritikai munkát is irt, így Hauptmannról, Gessler Frigyesről, Hebbelről, Jeremias Gottelfről. Irta : Die deutsche Dichtung der Gegenwart (1897), melyet Geschichte der deutschen Litteratur (1901— 1902., 2 köt.) c. művével kiegészített. 2. Β. Hans, német festő, szül. Hamburgban 1856 dec. 25. Festészeti tanulmányait Düsseldorfban és Hamburgban végezte. Miután egy esztendeig Olaszországban utazgatott, 1881. Berlinben, 1882. Hamburgban és 1885. Münchenben telepedett le. B. mind olajfestményeket, mind aquarelleket festett. Fő törekvése volt, hogy az aquarell- és gouache-festéssel az olajfestés hatásait érje el. 1893. a berlini művészeti akadémia tagja lett. Bártfa, rend. tan. város Sáros vármegyében, (1902) 6,102 lak., anyakönyvi hivatal és csendőrőrs székhelye. Szt. Együdről nevezett plébániatemploma Steindl tervei és vezetése alapján teljesen, stílszerűen restaurálva van és 1899 jun. 3-án ünnepélyesen felszenteltetett. Van állami gimnáziuma, állami elemi iskolája, iparostanonc, ismétlő-, gazdasági és zeneiskolája. Nyilvános épületei közül megemlítendő az új szálloda díszes redoute-tal és színházzal, az új közkórház, az állandó színház. Vasútja 1893. nyílt meg s legközelebbi főállomása Eperjes. Újabban az erdei üzem nyert lendületet s a vasúti állomás mellett óriási faraktárak vannak. Faszállítása leginkább Abaúj, Zemplén, Borsod, Bihar vármegyékre terjed ki. B.-nak van ipartestülete s ennek kebelében betegsegélyzőpénztára, két pénzintézete, társasköre és polgári olvasóegylete ; társadalmi egyletei közül megemlítendő a népnevelési s a vöröskereszt-fiókegyesület. 1898 óta állami elemi fiu- és leány-, 2 gazdasági ismétlő iskolája és 1 kisdedóvodája van. Van hetilapja B. és Vidéke címmel. V. ö. Szokolszky Bertalan plébános, A bártfai Szt.Együd-templom története és leírása (u. o. 1899). Bártfai fürdő (II. köt.). A fürdőt részvénytársaság kezeli bérletben s ennek 1892 óta a város Bártfai fürdő