A Pallas nagy lexikona, 18. kötet: II. pótkötet, K-Z (1900)
M - Mullet - Mullion - Multiceps - Multiplikációs kör - Mumiabáb - Mu'min - Mun - Muncker - Munczy - Munda-népek - Mundari - Mundella - Munif pasa - Munkács - Munkácsi - Munkácsy
Muller — 294 — Waldeck (Hága 1873—80, 2 köt.) ; De Unie van Utrecht (Utrecht 1878): Regesta Hannonensia (Hága 1882); Documents concernants le Duc d'Anjou (Utrecht 1889) ; Onze gouden eeuw (Lejda, 2 köt. 1896-97). ' TH. GY. 2. M. Samuel Ferenc, hollandi történetíró, szül. Amsterdamhan 1848-ban, hol 1874—79-ig mint levéltáros is működött. Később az utrechti országos levéltár őre lett, jelenleg pedig a lejdai egyetem tanára. Munkái : De staat der vereenigde Nederlanden in de jaren zyner wording 1572-94 (Haarlem 1872) ; Wieh. von Oranien u. Georg. Friedr. von Waldeck (Hága 1873— 1880,2 köt.) : De Unie van Utrecht (Utrecht 1878) ; Regesta Hannonensia (Hága 1882) ; Documents concernant le Duc d'Anjou (Utrecht 1889 s köv.). Az Allgemeine Deutsche Bibliographie számára számos életrajzot irt : Regesten von het Archiv der stad Utrecht (u. o. 1896). M. L. Mullet, félsziget, 1. Mayo (XII. k.). Mullion (ejtsd: mölljen), falu Cornwall angol grófságban, 8 km.-nyire Lizard-hegyfoktól É-ra, Osai 660 lak. Hires barlangja van. Philliceps(lat., a. m. sokfejű), az olyan növény, melynek földbeli szára csúcsából több, gyakran számos szár nő ki, azért az ilyen növény rendesen bokrosan nő, mint sok Potentilla v. szegfű. Multiplikációs kör, 1. Repeticiós kör. Mumiabáb, 1. Kétszárnyúak (X. k.). Mumin, 1. Káfír (X. k.). Mun Albert gróf francia politikust a francia akadémia 1897 márc. 31. tagjává választotta. Megjelent tőle: Discours et écrits divers (1895, 2 köt.). Muncker Ferenc, német irodalomtörténetiró, szül. Bayreuthban 1855 dec. 4. Germanisztikai tanulmányait Münchenben végezte, ahol 1880 óta egyetemi magán-, 1890 óta rendkívüli tanár. Nevezetesebb munkái, melyek mind az újabbkori német irodalom történetére vonatkoznak: Lessings persönliches und litterarisches Verhältniss zu Klopstock (1880); Johann Kaspar Lavater (1883); Fr. G. Klopstock, Geschichte seines Lebens und seiner Schriften (fő műve, 1888) stb. 1886 óta M. adja ki újból a Lachmann-féle Lessing-kiadást. Sok alapos dolgozatot tett közzé folyóiratokban is. 1890. megírta Rückerts Wagner Rikárd életrajzát (angol kiad. 1891) ; kiadta Schiller és Goethe levelezését (1893, 5. kiad.); kiadta továbbá Schiller és Humboldt S. levelezését (3. kiad. 1893) ; 1897. kiadta Immermann válogatott műveit. Munczy Lajos, cigányprímás, szül. Sopron vármegyében 1846, ahol atyja, M. Ádám hires cigányzenész volt. 1861. zenekart alapított s Sopronban telepedett le. 1871. beiratkozott a bécsi zenekonzervatóriumba, ahol 1872. első díjat, 1873. pedig nagy ezüstérmet kapott. Miután egy ideig a bécsi udvari opera zenekarának tagja volt, visszatért Sopronba és újjászervezte régi zenekarát, melylyel azóta több izben európai és amerikai körutat tett. Nagy vagyont szerzett és jelenleg Budapesten él. Munda-népek, az ázsiai szárazföld negroid népeinek egyik fő osztálya. Kol-nak is nevezik őket, míg mások e név alatt csak a M. legnevezetesebbjeit foglalják össze, amilyenek : a szántál, bhumidi, mundari kol, billa, mera, mina nép. L. Kol (X. k.): Mundari, DNy-i Bengáliában lakó nép, amely magát horónak (ember) vagy munda horónak nevezi. Arcuk lapos és széles, pofacsontjaik kiállók, szemük apró és ferdén áll, sárga vagy barna arcuk kissé szőrös. Erkölcseik igen alantasak. Házasságkötés csak felnőttek között történik, a menyasszony ára 5—7 rúpia. A házasság bármelyik fél kívánságára azonnal felbomlik, ha a nő szülei a vételárat visszaadják. A M. nagyon szép hangú, zenekedvelő nép, de énekei és táncai erkölcstelenek. Az ország tizenkét vagy több faluból álló községekre oszlik, melyeknek főnökei időnkint közösen tanácskoznak. Mundella Antal János, angol politikus, megh. Londonban 1897 jul. 21. Munir pasa, 1. Münif pasa (XII. k.). Munkács (XII. k.), a lakosság számát (1898) 12,800-ra becsülik ; a fegyintézet 1897. megszűnt. A munkácsi várhegyen, a várnak a vereckei szoros felé néző egyik bástyafokán, mely mögött Zrínyi Ilona egykori lakásának termei vannak, állították fel s 1896 jul. 19. leplezték le az ezredévi emlékek egyikét, 33 m. magas emlékoszlopot, melynek tetején vörösrézből vert turul-madár lei beg. A madár alakját Bezerédi Gyula mintázta" 1899 nov. megnyílt az új szinház. Munkácsi Bernát újabb művei : Budenz József emlékezete (Budapest 1896); Déli osztják szójegyzék (Pápai Károly dr. gyűjtései alapján, u. o. 1896) ; A votják nyelv szótára (IV. füz., u. o. 1896) ; A magyar népies halászat műnyelve (u. o. 1897) ; Vogul népköltési gyűjtemény (IV. köt., életképek, 1. fűz., Vogul szövegek és fordításaik, u. o. 1897) ; Die Anfänge der ungarisch-slavischen ethnischen Berührung (Die Donauländer, I., 4- 6. fűz.) és számos kisebb értekezés. Sebestyén Gyulával szerkeszti az Ethnographia folyóiratot. Munkácsy Mihály: Az a terv, hogy a mester végleg Budapesten telepszik meg, mint a szépművészetek országos felügyelője, nem valósulhatott meg. 1896 tavaszán rövid ideig Budapesten volt, jan. 9. megkapta a Szt.-István-rend kis keresztjét. Az év nyarát és őszét Baden-Badenben folytonos betegeskedés közt töltötte. 1897 febr. elmebetegség érte. Előbb Godesbergbe, onnan Endenichbe (Bonn mellett) szállították, hol egy magángyógyintézetben ápolják. Felesége, Papier Mária Célia 1898 jun. a párisi Avenue de Villiersen levő palotája összes ingóságait, műtermében még megvolt festményeit, vázlatait árverésen eladatta, magát a mestert hivatalosan gyámság alá helyeztette. Siralomházának maga a mester készítette vázlatát 1896 dec. a magyar kormány megvette a létesítendő szépművészeti muzeum számára. A mester egy másik képét, Liszt Ferenc képmását Orosdy Fülöp műbarát vette meg s 1899. a nemzeti muzeum képtárának ajándékozta. V. ö. Malonyay Dezső, M. élete és munkái (24 műmelléklettel és 110 képpel, Budapest 1897). M. leszármazását a következőkben állítjuk öszsze. Családja eredetileg Lieb nevet viselt. Első ismert őse János Károly Ferenc bajor követ- Munkácsy