A Pallas nagy lexikona, 18. kötet: II. pótkötet, K-Z (1900)
M - Munkaegyesítés - Munkaegység - Munkakerülés - Munkaközvetítés - Munáltató rendszerek
Munkaegyesítés — 295 — régi titkár, megh. 1681. Két fia maradt: János, szobrász, szül. Löfflingenben 1679. és Ferenc, festő. János egyik fia János Ferenc Antal, a bártfai Lieb-család alapítója, szül. Laningenben (Bajorország) 1708-ban. 23 éves korában a sóvári cs. kir. sóhivatalhoz kinevezték írnoknak. Kevéssel utóbb mint sótiszt Bártfára költözött. Három fia közül Benedek József Ferenc, szül. 1744., festő volt, kinek 1770. szül. fia, György János József, Mihály nagyatyja volt. M. szülei : Mihály Leó és neje Böck Cecília. M. Mihály 1844 febr. 20. (nem okt. 10.) Munkácson született. Innen vette föl világhírű nevét. Munkaegyesítés, 1. Munkamegosztás (XII. k.). Munkaegység, 1. Munka (XII. k.). Munkakerülés, a dologtalanság, a henyélés minden bűnnek s erkölcssülyedésnek forrása. A statisztika adatai tanúságot tesznek a bűntettesek jelentékeny százalékáról, amely a csavargók s munkakezdők sorából kerül ki. Ezt statisztikai adatok nélkül, tisztán deduktív úton is kétségtelenül meg lehet állapítani. Akinek nincs vagyona s jövedelme, melyből szükségleteit fedezhetné, ha éhen halni nem akar, vagy dolgozni vagy lopni kényszerül. A vagyoni jövedelem nélkül álló munkakerülők ennnőlfogva a társadalomnak állandó veszélyei , jelöltjei a bűntettnek, melynek előbb-utóbb menthetetlenül karjaiba esnek. A legszigorúbb preventív intézkedéseket a M. ellen azért nemcsak a célszerűség javulja, hanem a társadalmi szükség parancsolja. A kérdés a modern büntetőjognak egyik kiválóan égető problémája. A probléma helytelen megoldásának mintaképe a magyar btkv a kihágásokról. A magyar btkv 62. és 63. §-ai, amelyek a csavargó munkakerülőket, ha fentartásukra szolgáló eszközöket vagy azt, hogy azok megszerzésére tisztességes módon törekszenek, a hatóság által kitűzött határidő alatt kimutatni nem képesek, 8 napig, két éven belüli visszaesés esetében egy hónapig terjedhető elzárással rendelik büntetni, mosolyra indítók. A német btkv ugyan szinte legfölebb 6 hétig terjedhető elzárással bünteti a M.-t, de megengedi, hogy az elitélt a büntetés kiállása után a rendőri hatóságnak adassék át, amely az által jogot nyer arra, hogy az elitéltet két évre dologházba küldje, vagy közmunkára alkalmazza. Ha a hazai törvénynél még tekintetbe veszszük azt, hogy az elzárás oly büntetési nem, amelynél az elítélt, javítóintézetbe elhelyezés kivételes esetétől eltekintve, munkára nem kényszeríthető, a kérdés szabályozásának ferdesége egész meztelenségében áll előttünk. A megtorlás a kihágás szempontjából elégséges, de a preventív intézkedéseknek hiánya méltán kifogásolható. Nem komoly ellenvetés az, hogy a prevenció a büntető igazságszolgáltatás körén kívül esik ; nem komoly egyrészt azért, mert a megtorló intézkedésekben is a célgondolat, tehát a megelőzés, a prevenció bizonyos fokig jogosult, s napjainkban mindinkább előtérbe lép ; másrészt azért, mert éppen a M. terén a preventív intézkedések alkalmazhatóságának bírói ellenőrzés alá helyezését az egyéni szabadság érdekei különösen követelik. L. még Csavargás (IV. k.). Munkaközvetítés (XII. k.), nálunk régen vajúdó kérdése most végre megoldásra jut, amenynyiben a kereskedelemügyi miniszter kezdeményezésére 1900 febr. 1. ily hivatal nyílik meg Budapesten. Szervezete lényegesen eltér a külföldiektől, amennyiben sem nem állami, sem nem városi, hanem állami, városi és érdekeltségi együttesen, amennyiben a hivatalt közösen tartják fenn a kereskedelemügyi miniszter, a székesfőváros és a budapesti kereskedelmi és iparkamara. Az intézet élére — hogy külső tekintélyét már ez is biztosítja — egy magasrangú miniszteri tisztviselő kerül ; felügyeletére vegyes bizottság szerveztetik, melyben harmadrészekben munkaadók, munkások és indifferens egyének lesznek. A közvetítés teljesen ingyenes. A budapesti intézet működése nyomán a M. az egész országban fog szerveztetni és pedig olyképen, hogy lehetőleg minden kereskedelmi és iparkamara székhelyén legyen egy-egy kisebb intézet, melyek állandó érintkezésben lennének az ipartestületekkel. A földmívelési minisztérium kebelében szervezve van a mezőgazdasági munkások M.-e is (11,180. sz. rendelet 1899 dec. 28.), melyre nézve legutóbb szintén országos szervezet létesült és pedig olyképen, hogy ezt a közvetítést a községek tartoznak ellátni. A M.-sel kapcsolatban megemlítendő a munkanélküliekről való gondoskodás. Svájcban legutóbb törvényt alkottak erről, mely a munkanélküliség elleni biztosítást szabályozza. Nálunk legutóbb társadalmi mozgalom indult meg ez ügyben, mely eredményre eddig csak a főváros VIII. kerületében vezetett, hol a jótékonysági egyesület foglalkoztatási műhelyt nyitott munkanélküliek számára. V. ö. Kreutzer Béla dr., A munkanélküliség a német birodalomban (Budapest 1897). Munkáltató rendszerek. A vasutak személyzete két osztályba különíttetik : állandóan, évi fizetéssel avagy napbérrel, ideiglenes alkalmazottakra. Utóbbiak különösen nagy számmal vannak a vasutak építésekor. A vasutakat ritkán építik házi kezelésben, rendszerint vállalatba adják át, építésszerződések alapján. A legmegbízhatóbb fővállalat alvállalkozók között osztja el a munkát, kik még kisebb vállalkozókkal dolgoztatnak, mi természetesen az egységáraknak rendkívüli elaprózását idézi elő, úgy hogy a munkát nem valódi értéke szerint fizetik. Mindez a szoliditás rovására megy, mert az utolsó vállalkozó a megélhetés ösztönétől sarkalva, kénytelen vagy a munka jóságának vagy napszámosainak rovására keresni meg kenyerét. A munkáltatás eme rendszere, mely nálunk fájdalom, igen el van terjedve, hatóságilag üldözendő erkölcstelen intézmény s a csalás valóságos melegágya.(V. ö. Dobiecki, Helyi érdekű vasutaink építése, 173. old.) Ez üzelmeknél mindenki nyer, csak a munkás veszíti el munkájának bérét, a végzett munka pedig belső becsét és értékét. A már megépített vasutak pályafentartó osztálya ezért mellőzi a vállalatot és házilag épít saját munkásaival, mi nem zárja ki azt, hogy egységárak alapján, kis akkordban végeztessen egyes munkákat, különösen a földmunkákat. A műhelyek szintén igen kedvelik az egységárak alapján való munkáltatást, mi a szorgalmasabb és ügyesebb munkást méltán megérdemelt nagyobb keresethez juttatja. Az egységár szerinti Munkáltató rendszerek