Palócföld, 2008 (42. évfolyam, 1-6. szám)

2008 / 2. szám - AMI MARAD - Baráthi Ottó: Nándorfehérvár nógrádi hősei / Andrásfalvi-Faragó Zoltán: Öt íjász

Baráthi Ottó Nándorfehérvár nógrádi hősei Andrásfalvi-Faragó Zoltán: Öt íjász „Isten kegyelméből uralkodó Mátyás királyunk országlásának hetedik, megkoronázásának máso­dik esztendejében, Anno Domini 1465 pünkösd szent ünnepén vetem papírra e sorokat. Mostan, hogy a fegyverforgatásra elöreged­vén hazatértem, másra nem is igen vagyok jó... Igen sokat láttam, tapasztaltam, messzi idegen földeket bejártam, hazára végül csak ott leltem, ahonnan fiatal legényként elin­dultam. Visszatértem - bizonyára Jézus urunk különös kegyelméből és akaratából - Pásztó városába. Merthogy itten születtem én, a ciszter páterek ama híres kolostorától nyíllövésre álló régi házban. Így kezdődik Andrásfalvi-Faragó Zoltán 2007. év végén napvilágot látott, Öt íjász című történelmi regénye, amely­­ a szerző első, az Öregtorony című, 2002-ben megjelent kötetéhez hasonlóan - a messzi múltba, a XV. század vérziva­taros időszakába vezeti vissza olvasóját. A könyv főhőse, a két évtizeden át Szécsényi László főúr, Nógrád és Hont vármegyei ispán szolgálatában álló Medvesi Máté obsitos seregdeák mutat­kozik így be, hogy aztán aprólékos gon­dossággal írja le, koromból főzött tintá­ba mártott lúdtollával, mit látott élete során, jártában-keltében. „Hadd olvassák a páterek mindazt, ami megtörtént velem... Ne essék feledésbe, miféle tetteket vittün­k mi végbe, mi magyarok..." Az Andrásfalvi­ Faragó Zoltán irányította, a deák kezé­ben lévő „lúdtoll" 358 oldalon állít emlé­ket a hős íjászoknak, akik a török elleni harcokban az ország utolsó, déli végvára, Nándorfehérvár védelmében - Hunyadi János vezérletével és személyes felkérésére - vi­tézkedtek. A Kard és kereszt c. irodalmi pályázatra készített, a Kárpát­medencéből beadott 120 pályamunka között fődíjas könyvében - miután az előző három kötetében a természet szinte felfoghatatlanul gazdag, színes és gyönyörű világába vezeti és avatja be az olvasót - visszatér a magyar történe­lem mély gyökerű, kiengesztelhetetlen ellentmondásokkal, politikai csatározá­sokkal és harcokkal teli korszakának - választott szereplői révén történő - be­mutatásához. Betekintést enged nemcsak szűkebb környezetének történéseibe, de az ország szinte áttekinthetetlenül szö­vevényes - hol lesújtó, hol felemelő - történelmi eseményeibe is, miközben adalékokkal szolgál a kor mélyebb megismeréséhez is. A korszak, amelyben a regény cse­lekménye játszódik, az 1439-től 1456-ig terjedő időszak Magyarországa, fóku­szában a Nógrád vármegyei Szécsény és Pásztó városa és­­ a mai Karancsi Ság község. A regény csúcspontját a török elleni harcok jelentik, a nándorfehérvári diadallal. „Zsigmond király félévszázados uralkodá­sának végére Magyarország egyik legjelentő­sebb állama lesz, a Luxemburgi-házból szár­mazó király birodalma székvárosává Budát teszi. Halála után veje, első Habsburg ural­kodónk, Albert fejére kerül a korona. Nyel­vünket beszélő, tudatosan a magyar trónra 68

Next