Palota-Ujpest, 1931 (11. évfolyam, 29-52. szám)
1931-07-25 / 29. szám
XI. ÉVFOLYAM. 29. SZÁM, 1931. JULIUS 25. EGYESÜLETI ÉLET Újpest és Rákospalota megyei városok pártokon felül álló, független várospolitikai lapja Az újpesti és rákospalotai ipartestületek hivatalos közlönye * • Ilikuim és a nemzeti kegyelet megsértését képezi a Budapestvidéki Újság múlt heti lapszámának egyik rövid közleménye. Ez a lapocska hírül adja, hogy a város ama szabályrendeletét, amely nemzeti ünnepek alkalmával kötelezővé teszi a házaknak zászlódíszbe öltöztetését, a vármegye jóváhagyta s ezzel kapcsolatban megállapítja, hogy már „I. István király“ napján az újpesti házak zászlódiszt öltenek. A közlemény íróját ehelyütt oktatjuk ki, hogy a magyar nemzet történelme, évezredes tradíciói nem ismernek I. István királyt. Történelmünk legkimagaslóbb alakja a honalapító magyar király, első viselője a magyar szentkoronának, amely szimbóluma a magyar egységnek, amelyben való hitünk képezi zálogát a történelmi Magyarország visszaállítására irányuló törekvés sikerének, nem I. István király, hanem Szent István király. Ez az elnevezés oly történelmi adottság, ez a név úgy összeforrott a nemzeti érzéssel, hogy még a felekezeti elfogultságnak sincs joga a történelem által elfogadott és hitelesített elnevezést a közvélemény szemeláttára meghamisítani. Szent István király minden vallásfelekezet előtt Szent István király. Ez az elnevezés nemcsak az ország katolikus jellegének kifejezője, nemcsak egyházi szertartások egyoldalú epitethonja, hanem egy egész nemzet sokszázados összeforrottságának, kegyeletének, a jövőben való hitének jelképe. Valamely vallásfelekezet a maga hitéletében a szentekkel szemben helyezkedhetik a tagadás álláspontjára, de azért egyik tagjának sincs joga ahhoz, hogy a hitélet keretén kívül a nemzeti érzés súlyos megsértésével oly módon fejezze ki a maga hitbeli felfogását, hogy a történelem által elfogadott s az egész nemzet által évszázadokon át kegyelettel őrzött nevet megcsonkítson. Ravasz László püspök keddi imájában Isten áldását kérte a kormányzóra, tanácsadóira, a nemzet védelmezőire és könyörgött, hogy kapcsoljon össze a forró hazaszeretet minden magyart a határon innen és határon túl. A népek igazságát kérte Magyarországra és Isten vezetését ,,a bujdosó és támasztalan magyar népre“. Ravasz László fenségesen ideális emberi egyénisége, színtiszta magyarsága a mai legázoltságunkban aligha helyeselheti bármelyik hitsorsosának olyan megnyilatkozását, amely a hitéleten kívül a magyar összeforrottságot megbontani alkalmas. Ravasz Lászlótól, a fenkölt szellemű magyar kálvinista püspöktől várjuk, hogy megrendszabályozza újpesti hívét, a Budapestvidéki Újság közleményének íróját, aki elfogultságában vagy deliriumában szembehelyezkedni mer a magyar történelem elnevezésével. Mert Ravasz László, magyar kálvinista püspök mint magyar ember a hitéletén kívül úgyszintén nem ismerhet a magyar történelemben „I. István király“-t, csak Szent István királyt, amint azt a nemzet több milliónyi katolikus és egyéb felekezetei is csak ezen történelmi elnevezés alatt ismerik. FŐSZERKESZTŐ: PINTÉR KÁROLY • SZERKESZTŐ: FŐMUNKATÁRS: CEGLÉDY ANTAL Dr DARÁS SÁNDOR Előfizetési ára egy hóra 1 pengő, negyedévre 3 pengő. Egyes szám ára 25 fillér. Megjelenik minden szombaton. Hirdetések díjszabás szerint. Lapzárta csütörtökön este. Központi szerkesztőség és kiadóhivatal: Újpest, Ősz utca 46. Telefon: A. 945—77. Szerkesztőségi órák: naponta d. u. 2—4-ig. Rákospalotai szerkesztőség: Károlyi utca 35. Rákospalota város képviselőtestületének takarékossági bizottsága huszonegy pontból álló javaslatot terjesztett a közgyűlés elé. A belügyminiszter 81.300/1931. B.M. számú körrendeletében utasította a városok kznnségét, hogy az 1930. évi XLVII. t.-c. 5. §. rendelkezéseire figyelemmel, a jelenlegi nyomasztó gazdasági helyzet által kikényszerített szükségesség folytán és az adózó közönség terheinek csökkentése érdekében különösen a személyi kiadásoknál hat év alatt akár létszámapasztás, akár az illetmények csökkentése, akár egyéb takarékossági rendszabályok útján legalább 10 százalékos megtakarítást érjen el. Egyúttal rendelkezett oly irányban is, hogy amennyiben a költségvetés egyensúlyának biztosítása érdekében a kiadások további leszállítása volna elkerülhetetlenül szükséges, úgy a kiadásoknak a 10 százalékon túl való leszállítását is keresztül kell vinni. A belügyminiszter végül elrendelte, hogy a képviselőtestület a keresztülviendő takarékossági rendszabályokra vonatkozólag javaslattétel végett a saját kebeléből 10 tagból álló bizottságot küldjön ki. Ezen rendelkezés folytán Rákospalota képviselőtestülete folyó évi június hó 22-én tartott ülésén a 10 tagú takarékossági bizottságot kiküldte. A bizottság folyó évi július hó 6-án tartotta alakuló ülését, melyen elnökké dr. Darás Sándort, előadóvá Nemes Istvánt választotta meg. A takarékossági bizottság a belügyminiszteri rendeletből mindenekelőtt megnyugvással állapította meg, hogy a legfelsőbb felügyeleti hatóság is tájékozva van arról, hogy a városok adófizető polgársága roskadozik a közterhek súlya alatt és hogy nemcsak a költségvetési egyensúlyt kell sürgősen helyreállítani, hanem jól megfontoltan az adófizetők nehéz helyzetén a legmesszebbmenően könnyíteni kell. A bizottság többszöri tárgyalás után tizenegy nyomtatott troldalon foglalta össze statisztikai táblázatokkal és számadatokkal alátámasztott nagy munkáját s a szerdai közgyűlésen a huszonegy pontból álló következő javaslatot terjesztette a város közgyűlése elé: 1. A Belügyminiszter Úrnak a 81.300. B. M. 1931. sz. takarékossági körrendelet kibocsátásáért hálás köszönetét fejezi ki. 2. Az összes alkalmazottak nyugdíjjárulékát 11/2°/0-ról 41/2°/0-ra felemeli. 3. Az összes alkalmazottak pótilletményéből (10) tíz százalékot visszatérített, azonban kimondja a közgyűlés, hogy a nyugdíjba az 1931. július hó 1-én élvezett pótilletmény teljes egészében beszámít. 4. A főbb tisztviselők által élvezett képviseleti pótlékot (reprezentációs költséget) és külön munkaátalányt 20 (húsz) százalékkal leszállítja. 5. A jövőben megüresedett állásokat pótilletmény nélkül tölti be. 6. A pótilletményt a közgyűlés személyhez kötött járandóságnak minősíti, ezért a pótilletmény fokozatos előlépés, vagy magasabb állásba történő választás (kinevezés) esetén sem emelhető. 7. A jutalom- és segélyalapot 4800 pengővel csökkenti. 8. Ismételten kimondja, hogy a gazdasági tanácsnoki állást végleg beszünteti. 9. A megszervezett mérnöki állást nem tölti be. 10. A személyi járandóságoknak a bizottság által történt egyéb csökkentését (5. oldal 6—9. és 11. sorsz.) tudomásul veszi és az 1932. évi költségvetésen leendő keresztülvezetésre a polgármestert utasítja. 11. A megszervezett tűzoltó segédtiszt és 2 tűzoltó állást betölti. 12. A tanügyi kiadásoknak 11.921 pengővel való apadását tudomásul veszi és kimondja, hogy itt további apasztást egyelőre nem kíván eszközölni. 13. Az 1932. évi költségvetés „Dologi kiadás“ rovatai alatt mutatkozó 22.138 pengő megtakarítást tudomásul veszi és a bizottsági javaslatban részletezett tételeknek (emelkedés-csökkenés) az 1932. évi költségvetésen leendő keresztülvezetésére a polgármestert utasítja. 14. A jövőben megüresedő állásokat az 5600. B. M. 1925. számú körrendelethez mellékelt II. számú kimutatás szerint kívánja betölteni. 15. A műszaki ügyosztály vezető állását az 5600. B. M. 1925. számú körrendelet I. fejezet 7. pont, harmadik bekezdése figyelembevételével jövőben „főmérnöki címmel“ VIII. fizetési osztályba sorozott építészmérnökkel tölti be. 16. A bijnoki állást — a természetes apadás útján megüresedő állások be nem töltésével — beszüntet és az így megtakarított összeg felhasználásával további 5 bijnoki állást XI. fizetési osztályú adótiszti állássá szervez át. 17. A belügyminiszteri rendeletek alapján a közgyűlés határozatilag kimondja, hogy a jövőben megüresedő bijnoki állások betöltésénél a gyors- és gépírás perfekt tudását feltétlenül megkívánja. 18. A takarékossági bizottság által az 5600/1625. B. M. számú körrendelet figyelembevételével összeállított normálstátust teljes egészében elfogadja és a jövőben megüresedő állásokat annak megfelelően tölti be. 19. Utasítja a közgyűlés a polgármestert, hogy az elfogadott határozatok alapján a szervezési és nyugdíjszabályrendelet megfelelő módosítására tegye meg a szükséges lépéseket. 20. A takarékossági bizottság összes javaslatainak figyelembevételével a községi pótadó kulcsának leszállítása iránt tegyen a polgármester az 1932. évi költségvetésben megfelelő javaslatot. 21. A takarékossági bizottság jelentésének nyomdaköltségeit a közgyűlés engedélyezi. (150 példány.) A bizottság annak a reményének ad kifejezést, hogy javaslatainak elfogadása esetén sikerülni fog a költségvetést a lehető legszűkebb keretek közé szorítva, a pótadót 50 százalékról kb. 45 százalékra csökkenteni. Ez olyan eredmény, mely már lényeges könnyebbséget hoz az adófizető közönségnek.* A takarékossági bizottság elaborátuma mindennel számolt, amivel egy komolyan dolgozó bizottságnak ilyen nagy horderejű, a magánérdekek vagy a közérdek húsába vágó pensum megoldásánál számolni kell, de ezt a közgyűlés méltányolni nem tudta. Nem pedig azért, mert a terjedelmes szövegű, számadatokon, statisztikai kimutatásokon, törvény- és rendeletszakaszokon alapuló nyomtatott javaslat a közgyűlést megelőzőleg huszonnégy órával kézbesittetett ki a képviselőtestületi tagoknak s igy a képviselőtestületi tagoknak — eltekintve azok nagy része törvényismeret hiányától — nem volt módjukban a lelkiismeretes és jóhiszemű kritikára elkészülni. Ez tapasztalható volt az ellenzéki felszólalásoknál, amelyek a szükséges előkészültség és tájékozódottság hiányában inkább társaságbeli tereferék, mint objektív bírálatok voltak, bár órákon át szónoki kendőzöttség alá voltak rejtve. Nem a probléma végleges megoldását, hanem a leghiggadtabb idegek felajzását eredményezték. A magunk részéről is érezzük, hogy a takarékossági bizottság munkáját rövid 24 óra alatt ellenőrizni, megbírálni lelkiismeretesen nem lehet s ezért a képviselőtestületnek sem lett volna szabad az érdemleges bírálatba bocsátkoznia, annál kevésbé egyeseknek óraszámra hangoztatni, hogy nincsenek tisztában a tárggyal. Azonban egyet nem szabad elfelejteni. A takarékossági bizottság tagjait az egyes pártok a saját kebelükből küldték ki. Ezen tagoknak kötelességükben