Juhász Gergely: Klopstock magyar utókora

IV. Nemzeti epika

először emelt szót a legkiválóbb antik metrum, a hexameter­érdekében: „wenn Einer verdient der Vater des deutschen Hexameters genannt zu werden, so ist es Gottsched"'.­ Az azonban már nagyon valószínű, hogy Ráday költői mun­kássága folyamán kapott ösztönzést a német antikizáló is­kola tulajdonképeni fejétől, ami annál is valószínűbb, mivel Rádaynak nagy szerepe volt a Messiás magyarra való for­dítása körül. Ő szólította fel ugyanis a Messiás lefordítá­sára Kazinczyt, aki már 6 éve ismeri, éjjel-nappal olvassa a szeráfi éneket, de lefordítására nem mer gondolni. A gróf ugyanis nagyon szeretett volna egy kiváló magyar eposzt látni. Ezért fordítgatja Kazinczyval egyetemben a divatos érzelgős lírai­ eposzt, O s­s­z i­á­n-t, még pedig németből ; ezért határozza el, hogy a honfoglaló Árpá­d­ot egy hexa­meteres eposzban fogja megénekelni. Igaz ugyan, hogy a tervezgetésnél csak egy-két sorral jutott tovább, de így sem maradt szándéka hatás nélkül. Erről ugyanis a Magyar Músa útján tudomást szerzett a nagyközönség is, úgyhogy „a nemzeti eposz lesz a korszaknak egyik jelszava és Árpád honfoglalása e sokat sürgetett műfajnak legnépszerűbb tárgya".­ Ez a közkívánság a „heroica epopoeia -ért­" ra­gadta meg a Messiásra hivatkozó Csokonai lelkét is, aki egész életét arra akarta szánni, ho­gy a honfoglaló Árpádról olyan „epicum poema"-t írjon nemzetének, „a­melyet a külföldiek vádja ellen mutathatna"; egy olyan hőskölteményt, amely a helikoni poéták myriádja közül messze kimagasló 6 költőnek (Homeros, Vergilius, Tasso, Milton, Voltaire és Klopstock) herosi epopoesaihoz fel tud sorakozni.­ Jól tudja, soha egy nemzetnek sem sikerült két ilyen nagy eposzt létrehoznia; de ezzel az egy lehetséges hőskölteménnyel ő akarja megajándékozni a magyar iro­dalmat, és ennek a kezdősorait reánk is hagyta „Az Ar­­ t 6 Wackernagel, i. m. 62. 1. 7 Heinrich, i. m. 63. 1; v. ö. továbbá Magyar Músa, 1787, 215. 1. és Tud. Gyűjt. 1819, VI. k. 38.1. A honfoglaló Árpádnak és Hermannak kapcsolatait Szerb Vörösmarty tanulmányaiban (i. m. 222—226­­.) fog­lalta össze. 8 V. 6. Csokonai V. Mihály összes művei. Kiadta Harsányi István és Dr. Gulyás József. III. 2. k. 270, 720 és 759—760. 1.

Next