Markos János: Kultsár István (1760-1828)
Bevezetés
BEVEZETÉS. „A magyar irodalom önzetlen napszámosának" Kultsár Istvánnak életét és munkásságát akarom e dolgozatban megrajzolni, beállítva kora törekvéseibe és küzdelmeibe. Többen írtak már Kultsárról, de teljes képet még nem nyújtottak róla. A Magyar Hazai Vándor 1839. számában olvasunk egy rövid életrajzot, amely a kortárs szemével egyes jeleneteket ragad ki életéből. Hasonló törekvés vezette Karacs Teréz tollát, aki édesapja révén kapcsolódott Kulcsár Istvánhoz.2 Nem jelent újabb forrást a Vasárnapi Újságban megjelent közlemény sem.3 Tudományos feldolgozásra törekedett Bausz Teodorik, de korai halála megakadályozta, így csak rövidebb összefoglalást tudott adni.4 Utolsó feldolgozója Alapi Gyula, aki „az irodalomhoz való viszonyát és abban vitt tiszteletreméltó szerepét a módszeres kutatás segítségével" igyekezett megrajzolni.5 „Alapi kötete e gazdag életnek szeretettel foglalkozó rajza. Kár, hogy Kultsár életének inkább külsőségeivel foglalkozott, lelkével, eszméivel, korával nem tudott mélyebben összeforrni."6 Talán ez a bírálat fejezi ki legjobban Alapi érdemeit és mutat rá hiányaira. Új adat hozásával, műveinek mélyebb áttanulmányozásával és az előbb említett hibák áthidalásával szeretném Kultsárt közelebb hozni és megjelölni helyét a XIX. század első felének küzdelmeiben. 1. Szekfs Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Budapest, 1934. 93. 1. 2. Karacs Teréz : Kultsár István életéhez. Figyelő. XXI. 139—142.1. 3. H. Á. (Hindy Árpád.) Erdélyi Múzeum. XII. 4. Komáromi gimnázium Értesítője. 1902—1903. 3—37.1. 5. Alapi Gyula: Kultsár István 1760—1828. Komárom, 1914. 6. — id. — Erdélyi Múzeum, 1911. 199—200. 1.