Markos János: Kultsár István (1760-1828)

Bevezetés

BEVEZETÉS. „A magyar irodalom önzetlen napszámosának"­ Kultsár Istvánnak életét és munkásságát akarom e dolgozatban meg­rajzolni, beállítva kora törekvéseibe és küzdelmeibe. Többen írtak már Kultsárról, de teljes képet még nem nyújtottak róla. A Magyar Hazai Vándor 1839. számában olvasunk egy rövid életrajzot, amely a kortárs szemével egyes jeleneteket ragad ki életéből. Hasonló törekvés vezette Karacs Teréz tollát, aki édesapja révén kapcsolódott Kulcsár Istvánhoz.2 Nem jelent újabb forrást a Vasárnapi Újságban megjelent közlemény sem.3 Tudományos feldolgozásra törekedett Bausz Teodorik, de korai halála megakadályozta, így csak rövidebb összefog­lalást tudott adni.4 Utolsó feldolgozója Alapi Gyula, aki „az irodalomhoz való viszonyát és abban vitt tiszteletreméltó sze­repét a módszeres kutatás segítségével" igyekezett megraj­­zolni.5 „Alapi kötete e gazdag életnek szeretettel foglalkozó rajza. Kár, hogy Kultsár életének inkább külsőségeivel fog­lalkozott, lelkével, eszméivel, korával nem tudott mélyebben összeforrni."6 Talán ez a bírálat fejezi ki legjobban Alapi érdemeit és mutat rá hiányaira. Új adat hozásával, műveinek mélyebb áttanulmányozásával és az előbb említett hibák át­hidalásával szeretném Kultsárt közelebb hozni és megjelölni helyét a XIX. század első felének küzdelmeiben. 1. Szekf­s­ Gyula: Három nemzedék és ami utána következik. Bu­dapest, 1934. 93. 1. 2. Karacs Teréz : Kultsár István életéhez. Figyelő. XXI. 139—142.1. 3. H. Á. (Hindy Árpád.) Erdélyi Múzeum. XII. 4. Komáromi gimnázium Értesítője. 1902—1903. 3—37.1. 5. Alapi Gyula: Kultsár István 1760—1828. Komárom, 1914. 6. — id. — Erdélyi Múzeum, 1911. 199—200. 1.

Next