Oloffson Placid: Gróf Széchényi Ferenc irodalompártolása
Gróf Széchenyi Ferenc irodalompártolása
.„szalonember" s kérő leveleiben, ajánlásaiban is nem egyszer elárulta önérzetét és büszkeségét. Más részről azonban Csokonainak Széchenyihez írt leveleit nagy őszinteség, mély közvetlenség, hazafias erő, lendület és erkölcsi érzés hatja át. Éppen e levelezés alapján értesülünk talán legjobban Csokonai céljairól, terveiről, küzködéseiről, sőt a korabeli hátramaradt állapotokról is. A költő levelei őszinte nyilatkozatokat tartalmaznak. Áthatja őket a címzett nagy és komoly egyénisége s írójukban éppen nem valami léha, víg poétát sejtetnek. A válaszlevelek pedig a legközvetlenebbül tudósítanak Széchenyi Ferenc irodalmi terveiről, kudarcairól, anyagi viszonyairól és arról a nemes hazafiságról, mely lelkében lobogott. Érdekes, hogy e nagy irodalmi és mecénási ismeretség ellenére is személyesen aligha találkoztak. Nincs adatunk rá, hogy közelebbi megismerkedésük az 1796 év végi pozsonyi országgyűlésen személyes érintkezés formájában történt-e. A körülmények inkább az ellenkezőjére engednek következtetni. Később is — jóllehet Csokonainak szándéka volt a grófot meglátogatni — csak egyszer fordult meg Kaposvárott, s levelezésük sem tételez fel személyes találkozást. A nyolc évig tartó jelentékeny kapcsolat 1796-ban kezdődött. A király november 6-ra Pozsonyba hívta össze az ország rendeit. — Csokonai is megjelenik a városban s reménykedik, hogy a nemzet vezérférfiainak támogatására talál. Megindítja a „Diétái Magyar Musá"-t, melyben lelkesítő alkalmi s egyéb költeményeit közli. De "reménységénél kevesebb praenumeratorok miatt" a pozsonyi nyomdásznak, Weber Simon Péternek csakhamar adósa lesz, s akkor ő is — „valamint többnyire minden ügyetlen literatorok", — az 3. Bányai Elemér: Csokonai kiadatlan levelei. Erdélyi Múzeum, szerk. Szádeczky Lajos. XXII. k. 1905. 432 l. 4. így pl.: „kötelességemnek tartandom személyes udvarlásomat is megtenni..." Csokonai Vitéz Mihály Összes Művei Három kötetben. Kiadták: Harsányi István és Dr. Gulyás József. Budapest, 1922. 11. kötet 720 l. „...én Kaposváron mindössze is egyszer voltam, akkor is betegen és kora kedvéért,..." U. o. I. k. 543 l. Váczy is arról ír, hogy Csokonai Kazinczyt kérte fel, „hogy két ódáját juttassa Rhédey Lajos és Széchenyi Ferenc grófok kezébe, akiket Csokonai nem ismert személyesen." Váczy János: Az „Árkádia" per. Irodalomtörténeti Közl. VI. évf. (1896. 139 l.