Pápai Kristály, 2001 (7. évfolyam, 1-4. szám)

2001-03-01 / 1. szám

2 2001. 1. szám. Pápai Kristály A A köntélet­­.Alapija Falusi József (Nagyberki) „Ha nem tudsz mást, mint eldalolni...” Ha nem tudsz mást eldalolni, mert fáj a mindennapok kudarca: szomorú Don Quijote-i harca, a simára koptatott szavak vakító, hamis csillogása, a vétkezők meakulpázása, a szolid, kellemes fájdalom... Nem tudok mást eldalolni, mert én szegénysoron születtem: zsuptető öregedett fölöttem (apám is szó nélkül elhagyott, jégcsappá dermedt a napsugár), és ezernyi sötét hajnalon ágyamban ébredt a fájdalom... Palkovicsné Berecz Ilona (Pápa) Költészet napjára Hatalmas elmék, magasztos eszmék: költők, írók, kik műveikben megírtak mindent, mi történelmünk során végbement. Üdvösség nékik, tőlük sokan remélik: a szépet és jót, műveikkel segítettek lelkiekben e sokat szenvedett magyar nemzetnek. Ma élő költőinket áldja meg az Isten: sok ihlettel, hogy alkotásaikkal buzdíthassák a népet, a magyar kultúra nem veszhet el! József Attila emlékére Maradjon tavasz az élet! „Tavasz van! Tavasz van, gyönyörű tavasz!” Mondá a nagy költő egyik szép versében. Örömteli nap: boldogság, kikelet, Hóvirág, ibolya illata a szélben. Tavasz van! De csodás a gyermekkacagás! A természet csodája a rügyfakadás. Tavasszal minden dal hajnali zene, új élet, vidámság, madarak éneke töltse el egészen éledő szívedet, kísérje végig az egész életedet! P. Tófeji Vali (Pápa) A Magyar Sajtó Napja (Március 15.) A Veszprém Megyei Önkormányzat és a Veszprémi Petőfi Színház 2001. március 15- én, csütörtökön 11.30­ órakor a Petőfi Színházban az 1848-49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére ünnepi közgyűlést rendezett a zsúfolásig megtelt színházteremben. Beszédet mondott Kuti Csaba úr a megyei közgyűlés elnöke. Az ünnepi műsorban közreműködtek a Petőfi Színház művészei, a Galántai Kodály Kórus és a kárpátaljai versmondók.­­ Az ünnepséget követően 12.30-kor a közgyűlés elnöke és a színház igazgatója koszorút helyezett el a Petőfi-szobornál. A koszorúzás után a média-és az írott sajtó képviselőit a Veszprém Megyei Közgyűlés elnöke, Kuti Csaba a Magyar Sajtó Napja alkalmából fogadásra hívta a Megyeház Szent István-termébe. Immár 3. alkalommal rendezte ,meg ezt a szerkesztők, újságírók részére rangos eseményt a Veszprém Megyei Önkormányzat, amelyen a Pápai Kristály szerkeszőjeként magam is részt vehettem. Nagy meg­tiszteltetésnek érzem, hogy folyóiratunk ennek az elismertségnek örvendhet. A fogadás a Megyei Közgyűlés alelnökének, Harangozó Zsigmond úrnak a pohárköszöntőjével kezdődött: „Nagy szeretettel köszöntöm a sajtó képviselőit a Magyar Sajtó Napja alkalmából! Külön öröm, hogy e gyönyörű teremben köszönthetem Önöket! Három éve már, hogy­ a Megyei Önkormányzat és a Megyei Közgyűlés vezetése szükségesnek és mindenképpen fontosnak tartja, hogy megköszönje azt a munkát, amit Önök végeznek. Úgy gondolom, nemcsak az országos és a megyei sajtó képviselőit hívtuk meg, hanem a „kicsiket” is, az amatőr, az intézményi, a községek, a városok sajtóképviselőit is. Nagyon pontosan állították össze a meghívottak névsorát. Úgy gondolom, kötelességünk, hogy a,,nagyok” mellett,­­ akik országos szinten sok elismerést kapnak,­­ a kicsiket is megbecsüljük azzal, hogy a Magyar Sajtó Napján köszöntsük őket. Pohárköszöntőre kaptam felkérést, ha ünnepi beszédre kaptam volna, sok mindenről kellene beszélnem pl.: a sajtószabadságról és arról, hogy az írott szó milyen erős és döntő jelentőségű az emberi gondolkodás ala­kításában, a politikában, a kultúrában és az emberi élet egészében. A média­ szó ereje óriási. Minden szóban, amit Önök leírnak felelősség van. Minden magyarban és újságíróban vannak néha olyan gondolatok is, amelyek az „ördögöt” idézik fel. Mikor értelmes a szó, akkor feltörnek az emberből a gondolatok, sóhajok. Amikor erkölcsi értékekről van szó, soha nem azt mondjuk, „ó, ördögöm!”, hanem azt, hogy „ó, Istenem!” Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy az ember mindig visszatér a jóhoz. Öröm az, ha együtt térünk vissza a jóhoz, együtt gondolkodva, munkálkodva az ország fejlődésében. A Megyei Közgyűlés nevében nagy tisztelettel megköszönöm a sajtó minden képviselőjének a munkáját, jó egészséget, sok sikert kívánok mindenkinek. A pohárköszöntő elhangzása után mintegy 60-70 sajtóképviselő és önkor­mányzati képviselő koccintotta össze szomszédjával a pezsgős poharát. Majd az étel- és ital­különlegességek kóstolgatása következett. Az egymás számára talán isme­retlen de közös ügyért fáradozó szerkesztők, újságírók egymással való ismerkedése és eszmék cseréje tette igazán hasznossá ezt az én számomra felejthetetlen ünnepnapot. Csukárdi Tibor (Pápa) Húsvétvára Közeleg a húsvét napja, sürög-forog, Panni, Julcsa. Tojást főznek, meg is festik, Díszes tálba ki is teszik. Van itt piros,zöld meg lila, Finom sonka és sült liba. A két leány izgalomban, Készülődik nagy titokban. Jön-e legény, netán lány is? Tanakodnak, jön-e más is? Eljön-e a Tamás, Gábor? Vagy a Gergő, meg az Áron? Kertek alatt rigó füttyent, Siet Gergő nagy léptekkel. Kezében a szagos vízzel, Tarsolyában kicsi verssel. Elmondja a mondókáját Meglocsolja Julcsát, Pancsát, Meg is kapja a jutalmát. Megkínálják sült libával, húsvéti főtt sonkával, Piros, zöld, meg kék tojással. Izzad Gergő sietne már, elszárad a többi leány. Eliramlik mint egy táltos, Nyomában is illat szálldos. Nem szárad el Panni, Julcsa, Jön a legény újra-újra. Meglocsolják őket vízzel, És köszöntik újabb verssel. Belefáradt a két fruska Elfogyott a tojás, sonka. Ők nem bánják jó is volna, Ha minden nap húsvét volna.

Next