Pápai Lapok, 1892 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1892-03-13 / 11. szám

termése után tiszta jövedelem 24 M. Lássuk most már 1 hold répának a nettó jövedelmét. A költségek a következők: 1. Földbérlet —­­­ 2. Adó — — — — 15 frt -­kr 3. Az összes felügyeleti, 1 „ 50 ellenőrzési és végrehaj­tási kiadások —­­4. Őszi szántás — • 5. Tavaszi földmunka— 6 „ — l­. Vetés és vetőmag — 4­­. — „ 7. 3-szori kapálás — 15 n —­­8. Kiásás — — — 1.2. „ — „ 51. Fuvarozás — — — 15 n — „ (­sszes költség 77 frt. 00 kr Egy hold répa termése 12u mm. Egy mm. ára ,sö kr. összes bevétel kitesz 102 frtot, melyből levonva 77 frt összes ki­adást, marad 1 hold répával bevetett föld tiszta jövedelme circa 25 forint. Lássuk most már, mennyi nettó jö­vedelem érhető el az említett 500­ hold bérleti gazdaságban, nem számítva a ta­karmányt és az állatjövedelmet. 100 hold búza után — 1150 frt. Ino „ árpa után — 150 , 100 ., dohány után — 2400 r 100 , répa után­­­ 2500 ., Összesen 5700 frt. lesz tehát a szorgalmas bérlő évi üzleti nyeresége. Ezzel szemben a hasonló minőségű ViOn­ holdas bérleti gazdaságban a köv­et­kező gazdálkodás mellett, u. m. 1. Hím hold ugar trágyázott és takarmán­nyal beve­zetett föld után az állat­tenyésztésből számítok: tiszta hasznot — — 3000 ftot. 2. 300 hold búzából bevétel á Ii mm. á 8 frttal — —4,4<00 frt. 3. 30o hold árpa á 5 mm. á 75 forint — — — 10,500 frt. Összes bevétel 27,900 frt. Kiadások: 1. földbérlet­ — — — 2. adók — — — — 3. üzemi költség — --­4. összes többi kiadások Összes kiadás 25.500 frt. mely összeget levonva a bevételből, ma­rad az ilyen gazdálkodás mellett a bérlő­nek évi üzleti nyeresége circa 24­ M­ frt. Látható tehát, mily óriási előn­nyel van a dohány és czukorrépa termelése a gazdára nézve, ha ez czukorrépáját érté­kesítheti. 2 „ 15.000 frfc. 1,500 „ 7,00(1 ., 2,000 „ Szőlőink jövője. Érdekes­ és kiválóan tanulságos az a nagy terjedelmű jelentés, melyet Adamo­vics Lázár a pápai szőlészeti és borászati kerület felügyelője a földmivelés­ügyi minisztériumhoz fölterjesztett. Az egész jelentés két fő részből áll s számos statisztikai adattal ellátva. Az első rész a kerület ismertetésével foglalkozik. A második rész a kerületi felügyelő tu­­­­lajdonképeni tevékenységét és megindított mozgalmai tár­gyalását tartalmazza. Tekintettel azon nagy fontosságra, m­el­lyel e jelentés különösen Veszprém megyére nézve bír, a jelent­é­st egész ter­jedelmében közöljük, fölhiva reá az ille­tékes körök és szőlőbirtokosok figyelmét. I Kész. A ker­ül­e­t ismertetése. A pápai szőlészeti s borászati kerü­let öt vármegye, u. m. Veszprém-, Vas-, Győr-, Moson-, és Sopron vármegyék szőlőbirtokait foglalja magában,­­ tehát borászati szempontból nagyon is fontos területet, mondhatni Magyarország leg­becsesebb bortermő vidékeinek egy részét. Mert a kerület keretébe tartozó öt megye mindegyike nemcsak a termett bor men­­nyisége által érdemel helyet az ország azon vidékei között, amelyek szőlőműve­lésük és bortermelésük által ismertekké lettek,­­ hanem a term­esztemény minő­sége után is méltán sorozhatók azon bor­termő vidékek mellé, amelyek úgy a honi mint a külföldi piaczokon jó nevet sze­reztek a magyar bornak. E kerület tehát valóban megérdemli, hogy elhanyagolt szőlőművelése és borá­szata felkaroltassék,­ — megérdem­H pedig annyival is inkább, mert okszerű kezelés s a szőlőművelésben czélszerű rend meg­teremtése esetén e termelési ág nemcsak a nép ezreinek nyújt biztos megélhetést, hanem mint kiviteli czikk is jó jövedelmi forrását képezheti egy különben a sze­gényebb vidékek közé számítható nagy területnek. Azonban sok, nagyon sok munkába fog kerülni, — fáradhatlan tevékenységre s erélyes intézkedésekre leend szükségem, hogy a talált lanyha, elhanyagolt állapo­tok helyébe újakat, czélszerüeket teremt­h­essek, — h­ogy kiirthassam azokat az el­«Vttlt szokásokat, a melyek a szőlőműve­lés fejlődését csak gátolják s az okszerű borászat megteremtésének lépten-nyomon útjában állatiak.­­A»­­test­ület öt vwwegyéjéhez, ez idő szerint összesen 562 községben 023,305 lakos foglalkozik szőlőműveléssel, —• s a szőlő által elfoglalt terület összesen 34]952 hold 1388 • ölet tesz ki. " Ebből: Vármegye község, lakos, hold, •­öl. Veszprémre esik 87 105343 7259 714 Vas „ 2451 164 871 6936 783 Győr­­„ 59 66809 5762 1046 Moson 42 61797 3911. 833 Sopron n 125 124525 11082 1212 Az egész kerület szőlőműveléssel foglalkozó lakosaiból átlag 16 lélek esik egy kat. hold szőlőterületre. — Az egyes vármegyékben pedig a következő arány áll fenn a lakossá­g száma és a művelés alatt álló területek között: Veszpr­­émében 1 kat. holdra 14 lélek esik. a s .i .i » m n r> Győr .,­­­­ ., 11 y. ., Moson _ „ Ti l& m­­> Sopron .. ., „ 11 n ., Itt megjegyzem, hogy ezen statisztikai adatoknál nem a vármegye összes lako­sainak, — hanem csak a szőlőműveléssel tényleg foglalkozó számát vettem alapul, községek lakosainak­­ figyelembe nem vévén azon községeket, amelyek szőlő­birtokkal nem bírnak s szőlőműveléssel egyáltalán nem foglalkoznak. E számadatokat megfordítva, viszont a szőlőműveléssel foglalkozó községek szőlőterületeiből egy lélekre az egész ke­rületnél átlag 10K­m-öl esik; az egyes vármegyékben pedig a következő arány áll fe­nn a művelés alatt álló terület és a lakosság száma között: Vármegyében szőlő terület. Veszprém 1 lélekre 110 Cj-öl esik. Vas .. ., 68 „ ., Gyűr „ ., 141 „ „ Moson „ ., 101 „ ., Sopron „­­, 129 ., a Basisul itt is csak a szőlőműveléssel tényleg foglalkozó községek lakosainak száma vétetett. A szőlészettel foglalkozó 562 köz­ségből 48 községben képez a szőlőműve­lés létérd­eket, a 177 községben fontos és 337 községben nem fontos illetve mellé­kes termelési ágat. Az egyes vármegyékben pedig a kö­vetkezőkép osztályozható a szőlőművelés mint termelési ág: községben községben községben, Vármegyében, létérdek, fontos, nem­ fontos Veszprém 16 30 41 Vas Ki 61 172 Győr­­ 8 19 32 Moson 8­6 28 Sopron — 61 64 Már az eddigi, lelkiismeretesen össze­állított statisztikai adatok után is lehetet­len említés nélkül hagynom azon szomorú jelenséget, hogy Magyarország e kitünő bortermő vidéke­ mily csekély mértékben foglalkozik a szőlőműveléssel, daczára an­nak, hogy elegendő alkalmas talajjal ren­delkeznének, melyet művelés alá fogva, szőlőbirtokaikat, s ez által néhány év alatt vagyoni jólétüket is megkétszerez­hetnék. Szembeszökő a közöny, a­mel­lyel -­különösen egyes járásokban — találkoz­nom kell e fontos termelési ág művelésé­nél, — s kerületemben tett körutaim al­kalmával több vidéken azon szomorú ta­pasztalatot szereztem, hogy az utóbbi években a szőlőművelés nemcsak előre nem haladt, de sőt határozottan vissza­esésre mutat. E jelenség egyik fő okát a philloxera terjedésében találom, s azon körülmény­ben, hogy a szőlősgazdák a­­ philloxera terjeszkedésével szemben reményüket s kedvüket veszítve, tétlenül nézik a csapás pusztítását, — ellene még meg sem kísé­relve a védekezést. Pedig okszerű véde­kezés, új szőlő­telepek létesítése, szóval csügged­etlen kitartás által a szenvedett károkat módjukban lett volna — legalább részben — már­is kiheverni. A kerület összes szőlőterületéből a philloxera által eddig inficiált rész 18601 hold 196­5-öl, amelyből 5884 hold 776­5-öt már teljesen elpusztíttatott. Száza­lékokban kifejezve, az egész szőlőterület 55 %­o-a inficiál­tatott s 17%-a semmisitte­tcett meg. Az egyes vármegyékben pedig a kö­vetkező területek inficiáltatctak s pusztul­tak ki: összterületből, inficiált: plpuszt! Vármegyében hold ••öl, hold •>öl, hol ti fj­öl. Veszprém 7259 714 6089 1021 4857 252 Vas 6936 783 46 403 15 — Győr 5762 1046 3407, 942 753 80 Moson 3911 833 2454 640 64 20 Sopron 11082 1212 6601 390 195 424 Ugyanezen adatok százalékokban ki­fejezve.: Vármegyében inficiált, elpuszt. Veszp. az összterületnek: 83%-a 667,,-a Vas 6/ °/ -a •> o -a. Moson Sopron 66%-*­­2%-a A védekezés czéljábóli szénkeuege­­zés a vidékre jövetelem előtt a legtöbb helyen híréből is alig volt ismeretes, mind­össze néhány nagyobb uradalom tett vele kisebb területeken kísérletet. Kivételt ké­pezett Sopron megye, melynek törvény­hatósága már előbb külön statútumot al­kotott a philloxera elleni védekezés tár­gyában, —­ s ennek értelmében a szénké­negezés — bár nagyon primitív módon és épen nem rendszeresen, — de mégis gy­akorlatba vétetett. Már megérkezésem előtt 1882. évtől kezdődőleg, amely évben először tétettek az állam által kísérletek e vidéken a szénkénegezés általi véde­kezés terén, ez ideig a kerület összes sző­lőbirtokaiból mindössze 5074 hold 484­5-öl, — vagyis az összes terület 16%-a szénkénege­ztetett,­­­­ a­mely terület az egyes vármegyék között­ a következőleg oszlik meg: Veszprém vármegyéében szénkénegeztetett 252 h. — •-öl, Vas „ „ „ Győr „ 55­3­­ „ Moson „ 17 „ — „ Sopron _ 4750 „484 „ Ugyanez adatok százalékokban ki­fejezve:­­ az összterületnek Veszp­­rmben szénkénegeztetett 3 °/n-a Vas . .. — Győr „ „ %o%-» Mosón „ .. Vio%­a Sopron ., 47 °/„-a A szénkénegezés általában igen hasz­nosnak bizonyult, mely örvendetes körül­mény magyarázata — szerény véleményem szerint — főleg abban keresendő, hogy kerületem talajviszonyai a szénkénegezés általi dezinfíciálisra fizikailag is igen al­kalmasak. Ez okból — meggyőződésem szerint - a védekezésnek e módját eléggé meg­becsülni nem lehet, s mint ilyent, azt a philloxera által meglepett szőlőterületeken a lehető legszélesebb körben gy­akorlatba venni, nagyon kívánatos és hasznos in­tézkedés leend. (Folyt. köv.i ßyör ..•»•• 58%-* 10%-a­­» 62%-a IVV» A pápai fiatalság társasélete. A „fin de siecle" kiérkezése nálunk legérezhetőbben a fiatalságnál nyilvánul. A vénülő század modern betegségei: a lázas nyugtalan kedélyállapot, a ször­nyű blazilicság, az alaptalan és szánalmas közöny minden iránt, ami az életet tar­talmassá, vidámmá teszi, az ember lelkét felemeli és egyúttal az élvezetek utáni túlságos haj­hászat, ifjainknál feltűnően nyilvánul, mindazon szimptomák, melyek társadalmi életünkre nézve káros behatás­sal, magára az ifjúságra nézve veszél­­­lyel járnak, nagyon is gyakran mutat­koznak. Az élvezetek serlegének szerfeletti használata már egymagában véve korunk legszomorúbb tünete. Mert a fiatal hajlé­kony lélek nem rendelkezik azzal a szi­lárd jelemmel, azzal az erővel, mely a csá­­bitó kísértéseknek ellent tud állani és ezen gyengesége csakhamar besodorhatja abba a tátongó örvénybe, melyben már oly sok, jobb sorsra érdemes fiatal ember lelte erkölcsi halálát. Az ily szomorú bukás kútfeje pedig csupán o rosz társaságban rejlik. Ez ke­ríti hálójába a legjobb nevelésű ifjút is és ez képes a legromlatlanabb lelket is a biztos bukás elé vinni. Ezért első sorban azon óvó intézke­dések foganatosítása szükséges, melyek az ily kétes existencziák működésének gá­tat vetve, megmentik az ifjút önmagá­nak, szüleinek, a társadalomnak. Erre nézve a legezéhavezetőbb esz­köz a társas és egyleti élet fejlesztése, hogy az ifjú a körben egy második me­leg otthonra találjon: a gyakori össze­jövetel, szorosabb érintkezés és élénkebb társalkodás , mert ez az erkölcsi és ér­telmi fejlődés leghathatósabb előmozdítója. Számot vetve, a társadalom követe­léseivel, nagyobb súlyt kívánunk fekteti az önmű­ködésre, a tanulságos és szóra­koztató felolvasások gyakorabbi rendezé­sére, általában, hogy az ifjúság között elevenebb szellem fejlődjék ki. Az embereket az egyleti életben a szerint kell taksálni, amik valósággal és nem a látszat vagy név szerint, mert ez által teremthető meg a haladás első alap­feltétele: az egyetértés. Fesztelen barátság, jó társas élet, ebben rejlik azon természetes varázserő, mely az egylethez fűzi, lebilincseli a fia­tal embert és megmenti a rosz társaságtól. A fentemlített czélok lebegjenek az ifjúság Vezetőinek szeme,előtt, ez az az ut melyen halad­niok kell és ekkor teljes, igazi siker fogja koronázni buzgó törek­véseiket. QoQ Zajos. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., ~~ — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Március 14. — 1848. IX. Pius pápa kihirdeti a római szabadelvű­ alkotmányt. Március 15. — 1790. a hűbéri jogok megszüntetése Franciaországban. Március 16. — 1807. Blüchin­ hires po­rosz tábornok a francia fogságból Victor fran­cü t&borookéct kiviltve, magyardol. Március 17. — 1488. II. áauleiman zul­tán, kit a magyar történelemből ]52­5-től kezdve nagyon is­ ism­erhet minden magyar, szu­h­.iik. Március 18. — • 1850. 140­­ magyar és lengyel emigráns gróf Zamoisky alatt ,.Otto­man" gőzfregatton Konstantinápolyból Máltába indul. Március 10. — Kr. sz. e. 1867. az iz­raeliták Egiptomból kiköltözködnek. Március 20. — Kr. sz. e. 43. Publius Ovidius Naso, római költő, születése Sulnio-Városban. On­es — Fekete madonna a czime ama regénynek, melyet Buday Sándorné­ irta és mely a „Képes Családi Lapok 1" kiadásában jelent meg. A regény a nápolyi halászél­etből van merítve, és minden sorában észrevehető írójának világlátottsága és gazdag tapasztalata. A regény mely a „Képes Családi Lapok" szo­kásos díszes kiállításában jelent meg bármely könyvkereskedésben és a „Képes Családi La­pok" kiadó hivatalában Budapest V. Nagy­korona-utc­a .21­. sz. 1 frtért kapható. Ez al­kalommal nem mulaszthatjuk el felemlíteni, hogy a „ Képes Családi La­pok­" előfizetői négy ily regényt kapnak egy évben, mint ingyen mellékletet, miért is a nevezett képes heti­lapot legjobb lelkiismerettel ajánlhatjuk olvasóink­nak. Előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Fél­évre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. — Fölhívás előfizetésre. „Derült égy cím alatt egy vaskos (320 oldalas) elbe­szélő kötetet adok ki. A mű tizenöt váloga­tott víg elbeszélést fog tartalmazni, melyeket a jókedv, a nevető humor, s a történetek egy­szerűsége jellemez. Meséim és alakjaim az or­vosi, tanári és tanítói, iparos és kamaszodó diák, zsurnaliszta és felsőbb leányiskola, ka­szinó és polgárság, valamint a papi életből vannak véve. Az élet mosolygó mozaikjait mu­tatom be, melyeknek szivárványos fényében egy kevés bors igen, de gorombaság, vagy trivialitás nem foglaltatik. Tollam széles kör­ben elismert és méltányolt humorára nézve szabadjon megjegyeznem, hogy „ Vörös Dániel 1'' d­raft két kötetes humoros regényemből félév alatt két kiadást kellett rendeznem, s az 1000 példányból alig maradt 50 (ára: 1 frt 80 kr), s hogy régi előfizetőim a „Derült Ég"-nek már 800 példányát rendelték meg. Aki tehát sze­reti a derűset, az ártatlanul tréfáló humort, a­ki nevetni vágyik, s szabad perceit vidám hangulatban akarja eltölteni, annak melegen ajánlom művemet, mely ápril közepén 1500 példányban jelen meg. Egynek ára: 1 frt 80 kr. Ha a pénz előre beküldetik, bérmentve. Az utalványok és megrendelések mielőbb cimemre küldendők. Lúgos (Krassó-Szerény m.). 180,2. febr hóban. Hazafias üdvözlettel: Városy Gyu­la, főgymn. tanár. — Petőfi­ Sándor összes költe­ményei. Első végleges teljes kiadás. Élet­rajzzal ellátta Jókai Mór. 1—9. füzet. Buda­pest, az Athenaeum kiadása. Megjelenik 30 füzetben, kéthetenkint 1 füzet. Ára füzeten­ként 30 kr. A fényesen kiállitott uj Petőfi ki­adásnak immár 9 füzete van kezünkben, me­lyekről olvasóinknak annyival is inkább tarto­zunk beszámolni, mivel ezen füzetek nemcsak azt tartalmazzák, amit mindenki már ismer és bir, vagy legalább is birnia kellene; nem cs­ak Petőfi elbeszélő költeményeinek tetemesb ré­szét, hanem azért főképen, mivel ezen füze­tekben az előre hirdetett Jókai által írt Petőfi biographia jó részét is megtaláljuk. A kiadó­társulat eddig négy hvét adta eme általános feszültséggel várt irodalmilag nagybecsű, olva­sásra felette érdekes életrajzi bevezetésnek.— Jókai nem merev életrajzot, nem száraz adat­halmazt, nem is didaktikus méltatást nyújt Petőfi, működéséről és műveiről. _Én azt, a­mi saját lelkemben él — mondja Jókai — elő tu­dom adni; de három idegen ész művéből egy negyediket összealkotni, ehhez nem értek. — Én csak azt írom meg, hogy milyennek ismer­tem én Petőfit; milyennek azt a korszakot, a­melyben ő élt, s hogyan töltötte ő be azt a helyet, melyet a korszellem számára kiszabott." Épen ezt vártuk, ezt reméltük Jókaitól: Pe­tőfi egyéniségének, jellemének és ezekkel an­­nyira összeforrott alkotásainak hiteles rajzát, melyből ama finom vonásokat, ama elrejtett szálakat kiolvashatjuk, kibetűzhetjük melyek Petőfi alakját oly érdekessé, alkotásait oly ha­talmasakká tették. Édes hangzású lyráját, nem­zetet ébresztő harczi dalait, színpompás, k­i­fogyhatlan kellemű elbeszélő költeményeit is­meri a magyar nemzet minden­­ fia: ki ne vágyna megismerni ama titkos rugókat is, me­lyek az ihletett költőt húrjainak pengetésére indították, és kitől vágynánk inkább a legna­gyobb költő egyéniségét magunknak bem­utat­tatni, mint épen Jókaitól, a­ki első költői pró­bálkozásaitól kezdve egészen eltűnéséig ismerte Petőfit, a­ki ifjúkori nyomoráról, küzdelmeiről, szinészkedéseiről épp oly megbizhatólag tud írni, mint későbbi boldogságáról, fényéről. — Jókai az egyetlen a­ki megmondhatója annak, melyik Petőfi arczképei közt a leghívebb, a legigazabb: ama képről, melyet ő fest, bizvást elmondhatjuk, hogy az Petőfi életének, jelle­mének, egész egyéniségének leghitelesebb rajza. Az uj Petőfi-kiadás fényes kiállítás, szép alak és teljesség tekintetében is teljesen megfelel a hozzá fűzött várakozásoknak.— Megrendelhető, legczélszerűbben 10 füzet árának beküldésével ugy az Athenaeum­­ könyvkiadó hivatalától Bu­dapesten, mint bármely hazai könyvkereske­dőtől. — Uj zeneművek. A Nádor és Bárd­apesti czég kiadásában most jelent meg Gerő Károly „Kismadaram" cz­­. népszínművé­nek összes kedvelt dalai énekhangra és zon­gorára, ára: 2 frt. Az összes eme népszínmű­ben előforduló dalok kitűnően sikerültek. Báró Bánffy­ György „Volt nekem egy szép szere­tőm" cz. dalát Blaháné nagy sikerrel énekelte ugyanoly hatásos Pete Lajos, „Páros csillag az ég alján" és Bankó Pista „Kakuk dala" melyeket különösen ki kell emelnünk. Az ösz-8768 dalokat Palotásy Gyula jeles átíró tette le zongorára ,és olyan kapósak, hogy az első kiadás 8. nap alatt teljesen elfogyott. Ugyan­csak a Nádor és Bárd czég kiadásában fog rövid idő múlva megjelenni az annyira köz­kedveltségü Madarász operetté egyvelege ének­hangra és zongorára magyar szöveggel melyet örömmel szolgál jelzünk előre­­ is. Ára 3 frt 60 kr­lm. Hivatalos rovat. soiVikT Hirdeíinéiiy. A „Black-Bot" szőlőbetegség tanulmá­­nyozása végett a magyar kormány által Fran­cziaországba kiküldött megbízottak ebbeli je­lentése szükséges ismeretek megszerezheté­eí tekintetéből a polgármesteri hivatalnál az ér­dekelt szőlő­birtokosok és termelők által min­denkor megolvasható. Pápán, 1S92. márczius 1O. A várom­ .tanács. 1316. 892. ikl Hirdetm­ény. A tüzes­ malmot illető vízhasználati jogo­sítványra vonatkozó bejelentési­ iratok f. év márczius 10-től kezdve 30 napon át a polgár­mesteri hivatalnál közszemlére kitéve lesznek, melyekre vonatkozó netáni észrevételeiket, te­hát az érdekeltek­et időközben beadhatják. " Pápán, 1892. márczius 10-én. A városi­ tan­ács. 1385._1386.3­387. • "­ ikt. "1­892. Hirdetmény. j­­indazon hivatalnokok kik a karsbadi vagy pöstyéni gyógyfürdőn szállásolási ked­vezményekben részesülni igénnyel bírnak, s ezen igényüket, érvényesíteni óhajtják, ez iránt a polgármesteri hivatalnál haladéktalanul je­lentkezni felhívatnak. Pápán, 1892. évi március 12-én. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Egy fény­esnek »látszo* ajánlat. A pénzügyi bizottság múlt hétfőn tartott ülésén tárgyalták a volt regálé és a fogyasztási bérlőnek egy aján­latát, melyet a pénzügyi bizottság egy­hangúlag elutasított. Ez a körülmény azonban nem riasztotta vissza a vállal­kozót attól, hogy ajánlatát a közgyűlés elé is benyújtsa. Az állandó választmány azonban a fényes — igazabban fénylő — ajánlatot kellő értékére szállította le, s következetes maradt eddigi álláspontjá­hoz, midőn a­ város jól felfogott érdeké­ben azt javasolta a közgyűlésnek, hogy­­ ez a kérvény félretételével mondja ki a kövezetvám és helypénzszedésre vonatko­zólag is a házi kezelés behozását. A bérlők ezen nagyfokú buzgólkodásából látható, hogy a jövedékek »házi kezelése* — főképen a kövezetvám és helypénzsze­dés hozzávételével — olyan üzlet • lesz, a­mely nemcsak fénylő — mint a bérlői ajánlat — hanem fényes is, és végre va­lahára elérkezik az az idő, mikor a vá­ros jövedelmeit pótadó emelése­ nélkül is lehet fokozni, annyira, hogy a túlságosan felcsigázott pótadó is­­ szállítható lesz. •••Városi közgyűlés. d. u. 3 órakor tartandó városi UA holnap közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. A köve­zetvám — és helypénzszedésnek is házi kezelés alá­ vétele kérdésében határozni. 2. Gyalogjárda kövezés folytatása iránt, intézkedni. • 3. A pápa-csornai vasútra megszavazott 50,000 frt kölcsönvételének módozataira, és az erről kiállítandó adóslevélre vonatkozó javaslata a pénz­ügyi szakbizottságnak. 4. Ugyancsak a pénzügyi­ szakbizottság véleményezése Heid­es Jellinek villany­világítás beren­dezése iránti kérvénye tárgyában. 5. Jaa­kas József és társainak a temető földek és az országos marhavásártér használati módjára vonatkozó indítványa. 6. Boda György városmalmi bérlőnek az országos vásártér kaszáshatását neki átengedni kérő folyamodása — Személyi hirek. Vármegyénk alispánja Véghely Dezső kir. tanácsos Bu­dapestre utazott, hogy ottan az ev. re­form. zsinaton részt vegyen. Ugyancsak e zsinaton városunkból Kis Gábor ref. lelkész, Szilágyi József és Révész Kálmán tanárok vesznek részt. — Márczius 15. A magyar nemzet örökké nevezetes ünnepén a pápai ev. ref. főiskolai ifjúsági képzőtársulat a színház épületében emlékünnepélyt rendez, — a következő műsorozattal: I. Szózat. Vö­rösmarty — Egresy B. Előadja a főisko­lai énekkar. 2. Márczius 15. K­eviczky Gyu­lától. Szavalja Vörös János II. éves pap­növendék. 3. Magyar népdalok — játs­sza hegedűn Schenk Arthur VIII. o.­tan. és zongorán kíséri Gottlieb E. VII. o. tan. 4. Emlékbeszéd. Tartja a társulati alelnök. 5. Alkalmi költemény. Lampérth Gézától. VI. o. t.. Előadja László Zsigmond III. éves papnev. 6. Régi magyar dalok: Gzinka Panaitól és a Klopiozki. nóta. Zongorán nég­y kézív- j­áts­szák JJoktorics Zoltán V. o. t. és R­ácz Gyula Hí. o. t. 7. Dal-egy­veleg. Előadja a főiskolai énekkar. 8^? szent. Elbeszélés a szabadságharcból..* í Borsos István IV. éves p^pn. és ói*

Next