Pápai Lapok, 1892 (19. évfolyam, 1-52. szám)
1892-03-13 / 11. szám
termése után tiszta jövedelem 24 M. Lássuk most már 1 hold répának a nettó jövedelmét. A költségek a következők: 1. Földbérlet — 2. Adó — — — — 15 frt -kr 3. Az összes felügyeleti, 1 „ 50 ellenőrzési és végrehajtási kiadások —4. Őszi szántás — • 5. Tavaszi földmunka— 6 „ — l. Vetés és vetőmag — 4. — „ 7. 3-szori kapálás — 15 n —8. Kiásás — — — 1.2. „ — „ 51. Fuvarozás — — — 15 n — „ (sszes költség 77 frt. 00 kr Egy hold répa termése 12u mm. Egy mm. ára ,sö kr. összes bevétel kitesz 102 frtot, melyből levonva 77 frt összes kiadást, marad 1 hold répával bevetett föld tiszta jövedelme circa 25 forint. Lássuk most már, mennyi nettó jövedelem érhető el az említett 500 hold bérleti gazdaságban, nem számítva a takarmányt és az állatjövedelmet. 100 hold búza után — 1150 frt. Ino „ árpa után — 150 , 100 ., dohány után — 2400 r 100 , répa után 2500 ., Összesen 5700 frt. lesz tehát a szorgalmas bérlő évi üzleti nyeresége. Ezzel szemben a hasonló minőségű ViOn holdas bérleti gazdaságban a következő gazdálkodás mellett, u. m. 1. Hím hold ugar trágyázott és takarmánnyal bevezetett föld után az állattenyésztésből számítok: tiszta hasznot — — 3000 ftot. 2. 300 hold búzából bevétel á Ii mm. á 8 frttal — —4,4<00 frt. 3. 30o hold árpa á 5 mm. á 75 forint — — — 10,500 frt. Összes bevétel 27,900 frt. Kiadások: 1. földbérlet — — — 2. adók — — — — 3. üzemi költség — --4. összes többi kiadások Összes kiadás 25.500 frt. mely összeget levonva a bevételből, marad az ilyen gazdálkodás mellett a bérlőnek évi üzleti nyeresége circa 24 M frt. Látható tehát, mily óriási előnnyel van a dohány és czukorrépa termelése a gazdára nézve, ha ez czukorrépáját értékesítheti. 2 „ 15.000 frfc. 1,500 „ 7,00(1 ., 2,000 „ Szőlőink jövője. Érdekes és kiválóan tanulságos az a nagy terjedelmű jelentés, melyet Adamovics Lázár a pápai szőlészeti és borászati kerület felügyelője a földmivelésügyi minisztériumhoz fölterjesztett. Az egész jelentés két fő részből áll s számos statisztikai adattal ellátva. Az első rész a kerület ismertetésével foglalkozik. A második rész a kerületi felügyelő tulajdonképeni tevékenységét és megindított mozgalmai tárgyalását tartalmazza. Tekintettel azon nagy fontosságra, mellyel e jelentés különösen Veszprém megyére nézve bír, a jelentést egész terjedelmében közöljük, fölhiva reá az illetékes körök és szőlőbirtokosok figyelmét. I Kész. A kerület ismertetése. A pápai szőlészeti s borászati kerület öt vármegye, u. m. Veszprém-, Vas-, Győr-, Moson-, és Sopron vármegyék szőlőbirtokait foglalja magában, tehát borászati szempontból nagyon is fontos területet, mondhatni Magyarország legbecsesebb bortermő vidékeinek egy részét. Mert a kerület keretébe tartozó öt megye mindegyike nemcsak a termett bor mennyisége által érdemel helyet az ország azon vidékei között, amelyek szőlőművelésük és bortermelésük által ismertekké lettek, hanem a termesztemény minősége után is méltán sorozhatók azon bortermő vidékek mellé, amelyek úgy a honi mint a külföldi piaczokon jó nevet szereztek a magyar bornak. E kerület tehát valóban megérdemli, hogy elhanyagolt szőlőművelése és borászata felkaroltassék, — megérdemH pedig annyival is inkább, mert okszerű kezelés s a szőlőművelésben czélszerű rend megteremtése esetén e termelési ág nemcsak a nép ezreinek nyújt biztos megélhetést, hanem mint kiviteli czikk is jó jövedelmi forrását képezheti egy különben a szegényebb vidékek közé számítható nagy területnek. Azonban sok, nagyon sok munkába fog kerülni, — fáradhatlan tevékenységre s erélyes intézkedésekre leend szükségem, hogy a talált lanyha, elhanyagolt állapotok helyébe újakat, czélszerüeket teremthessek, — hogy kiirthassam azokat az el«Vttlt szokásokat, a melyek a szőlőművelés fejlődését csak gátolják s az okszerű borászat megteremtésének lépten-nyomon útjában állatiak.A»testület öt vwwegyéjéhez, ez idő szerint összesen 562 községben 023,305 lakos foglalkozik szőlőműveléssel, —• s a szőlő által elfoglalt terület összesen 34]952 hold 1388 • ölet tesz ki. " Ebből: Vármegye község, lakos, hold, •öl. Veszprémre esik 87 105343 7259 714 Vas „ 2451 164 871 6936 783 Győr„ 59 66809 5762 1046 Moson 42 61797 3911. 833 Sopron n 125 124525 11082 1212 Az egész kerület szőlőműveléssel foglalkozó lakosaiból átlag 16 lélek esik egy kat. hold szőlőterületre. — Az egyes vármegyékben pedig a következő arány áll fenn a lakosság száma és a művelés alatt álló területek között: Veszprémében 1 kat. holdra 14 lélek esik. a s .i .i » m n r> Győr ., ., 11 y. ., Moson _ „ Ti l& m> Sopron .. ., „ 11 n ., Itt megjegyzem, hogy ezen statisztikai adatoknál nem a vármegye összes lakosainak, — hanem csak a szőlőműveléssel tényleg foglalkozó számát vettem alapul, községek lakosainak figyelembe nem vévén azon községeket, amelyek szőlőbirtokkal nem bírnak s szőlőműveléssel egyáltalán nem foglalkoznak. E számadatokat megfordítva, viszont a szőlőműveléssel foglalkozó községek szőlőterületeiből egy lélekre az egész kerületnél átlag 10Km-öl esik; az egyes vármegyékben pedig a következő arány áll fenn a művelés alatt álló terület és a lakosság száma között: Vármegyében szőlő terület. Veszprém 1 lélekre 110 Cj-öl esik. Vas .. ., 68 „ ., Gyűr „ ., 141 „ „ Moson „ ., 101 „ ., Sopron „, 129 ., a Basisul itt is csak a szőlőműveléssel tényleg foglalkozó községek lakosainak száma vétetett. A szőlészettel foglalkozó 562 községből 48 községben képez a szőlőművelés létérdeket, a 177 községben fontos és 337 községben nem fontos illetve mellékes termelési ágat. Az egyes vármegyékben pedig a következőkép osztályozható a szőlőművelés mint termelési ág: községben községben községben, Vármegyében, létérdek, fontos, nem fontos Veszprém 16 30 41 Vas Ki 61 172 Győr 8 19 32 Moson 86 28 Sopron — 61 64 Már az eddigi, lelkiismeretesen összeállított statisztikai adatok után is lehetetlen említés nélkül hagynom azon szomorú jelenséget, hogy Magyarország e kitünő bortermő vidéke mily csekély mértékben foglalkozik a szőlőműveléssel, daczára annak, hogy elegendő alkalmas talajjal rendelkeznének, melyet művelés alá fogva, szőlőbirtokaikat, s ez által néhány év alatt vagyoni jólétüket is megkétszerezhetnék. Szembeszökő a közöny, amellyel -különösen egyes járásokban — találkoznom kell e fontos termelési ág művelésénél, — s kerületemben tett körutaim alkalmával több vidéken azon szomorú tapasztalatot szereztem, hogy az utóbbi években a szőlőművelés nemcsak előre nem haladt, de sőt határozottan visszaesésre mutat. E jelenség egyik fő okát a philloxera terjedésében találom, s azon körülményben, hogy a szőlősgazdák a philloxera terjeszkedésével szemben reményüket s kedvüket veszítve, tétlenül nézik a csapás pusztítását, — ellene még meg sem kísérelve a védekezést. Pedig okszerű védekezés, új szőlőtelepek létesítése, szóval csüggedetlen kitartás által a szenvedett károkat módjukban lett volna — legalább részben — máris kiheverni. A kerület összes szőlőterületéből a philloxera által eddig inficiált rész 18601 hold 1965-öl, amelyből 5884 hold 7765-öt már teljesen elpusztíttatott. Százalékokban kifejezve, az egész szőlőterület 55 %o-a inficiáltatott s 17%-a semmisittetcett meg. Az egyes vármegyékben pedig a következő területek inficiáltatctak s pusztultak ki: összterületből, inficiált: plpuszt! Vármegyében hold ••öl, hold •>öl, hol ti fjöl. Veszprém 7259 714 6089 1021 4857 252 Vas 6936 783 46 403 15 — Győr 5762 1046 3407, 942 753 80 Moson 3911 833 2454 640 64 20 Sopron 11082 1212 6601 390 195 424 Ugyanezen adatok százalékokban kifejezve.: Vármegyében inficiált, elpuszt. Veszp. az összterületnek: 83%-a 667,,-a Vas 6/ °/ -a •> o -a. Moson Sopron 66%-*2%-a A védekezés czéljábóli szénkeuegezés a vidékre jövetelem előtt a legtöbb helyen híréből is alig volt ismeretes, mindössze néhány nagyobb uradalom tett vele kisebb területeken kísérletet. Kivételt képezett Sopron megye, melynek törvényhatósága már előbb külön statútumot alkotott a philloxera elleni védekezés tárgyában, — s ennek értelmében a szénkénegezés — bár nagyon primitív módon és épen nem rendszeresen, — de mégis gyakorlatba vétetett. Már megérkezésem előtt 1882. évtől kezdődőleg, amely évben először tétettek az állam által kísérletek e vidéken a szénkénegezés általi védekezés terén, ez ideig a kerület összes szőlőbirtokaiból mindössze 5074 hold 4845-öl, — vagyis az összes terület 16%-a szénkénegeztetett, amely terület az egyes vármegyék között a következőleg oszlik meg: Veszprém vármegyéében szénkénegeztetett 252 h. — •-öl, Vas „ „ „ Győr „ 553 „ Moson „ 17 „ — „ Sopron _ 4750 „484 „ Ugyanez adatok százalékokban kifejezve: az összterületnek Veszprmben szénkénegeztetett 3 °/n-a Vas . .. — Győr „ „ %o%-» Mosón „ .. Vio%a Sopron ., 47 °/„-a A szénkénegezés általában igen hasznosnak bizonyult, mely örvendetes körülmény magyarázata — szerény véleményem szerint — főleg abban keresendő, hogy kerületem talajviszonyai a szénkénegezés általi dezinfíciálisra fizikailag is igen alkalmasak. Ez okból — meggyőződésem szerint - a védekezésnek e módját eléggé megbecsülni nem lehet, s mint ilyent, azt a philloxera által meglepett szőlőterületeken a lehető legszélesebb körben gyakorlatba venni, nagyon kívánatos és hasznos intézkedés leend. (Folyt. köv.i ßyör ..•»•• 58%-* 10%-a» 62%-a IVV» A pápai fiatalság társasélete. A „fin de siecle" kiérkezése nálunk legérezhetőbben a fiatalságnál nyilvánul. A vénülő század modern betegségei: a lázas nyugtalan kedélyállapot, a szörnyű blazilicság, az alaptalan és szánalmas közöny minden iránt, ami az életet tartalmassá, vidámmá teszi, az ember lelkét felemeli és egyúttal az élvezetek utáni túlságos hajhászat, ifjainknál feltűnően nyilvánul, mindazon szimptomák, melyek társadalmi életünkre nézve káros behatással, magára az ifjúságra nézve veszéllyel járnak, nagyon is gyakran mutatkoznak. Az élvezetek serlegének szerfeletti használata már egymagában véve korunk legszomorúbb tünete. Mert a fiatal hajlékony lélek nem rendelkezik azzal a szilárd jelemmel, azzal az erővel, mely a csábitó kísértéseknek ellent tud állani és ezen gyengesége csakhamar besodorhatja abba a tátongó örvénybe, melyben már oly sok, jobb sorsra érdemes fiatal ember lelte erkölcsi halálát. Az ily szomorú bukás kútfeje pedig csupán o rosz társaságban rejlik. Ez keríti hálójába a legjobb nevelésű ifjút is és ez képes a legromlatlanabb lelket is a biztos bukás elé vinni. Ezért első sorban azon óvó intézkedések foganatosítása szükséges, melyek az ily kétes existencziák működésének gátat vetve, megmentik az ifjút önmagának, szüleinek, a társadalomnak. Erre nézve a legezéhavezetőbb eszköz a társas és egyleti élet fejlesztése, hogy az ifjú a körben egy második meleg otthonra találjon: a gyakori összejövetel, szorosabb érintkezés és élénkebb társalkodás , mert ez az erkölcsi és értelmi fejlődés leghathatósabb előmozdítója. Számot vetve, a társadalom követeléseivel, nagyobb súlyt kívánunk fekteti az önműködésre, a tanulságos és szórakoztató felolvasások gyakorabbi rendezésére, általában, hogy az ifjúság között elevenebb szellem fejlődjék ki. Az embereket az egyleti életben a szerint kell taksálni, amik valósággal és nem a látszat vagy név szerint, mert ez által teremthető meg a haladás első alapfeltétele: az egyetértés. Fesztelen barátság, jó társas élet, ebben rejlik azon természetes varázserő, mely az egylethez fűzi, lebilincseli a fiatal embert és megmenti a rosz társaságtól. A fentemlített czélok lebegjenek az ifjúság Vezetőinek szeme,előtt, ez az az ut melyen haladniok kell és ekkor teljes, igazi siker fogja koronázni buzgó törekvéseiket. QoQ Zajos. TÖRTÉNELMI NAPTÁR., ~~ — A Pápai Lapok számára irta TIPOLD ÖZSÉB. Hatodik évfolyam. Március 14. — 1848. IX. Pius pápa kihirdeti a római szabadelvű alkotmányt. Március 15. — 1790. a hűbéri jogok megszüntetése Franciaországban. Március 16. — 1807. Blüchin hires porosz tábornok a francia fogságból Victor francü t&borookéct kiviltve, magyardol. Március 17. — 1488. II. áauleiman zultán, kit a magyar történelemből ]525-től kezdve nagyon is ismerhet minden magyar, szuh.iik. Március 18. — • 1850. 140 magyar és lengyel emigráns gróf Zamoisky alatt ,.Ottoman" gőzfregatton Konstantinápolyból Máltába indul. Március 10. — Kr. sz. e. 1867. az izraeliták Egiptomból kiköltözködnek. Március 20. — Kr. sz. e. 43. Publius Ovidius Naso, római költő, születése Sulnio-Városban. Ones — Fekete madonna a czime ama regénynek, melyet Buday Sándorné irta és mely a „Képes Családi Lapok 1" kiadásában jelent meg. A regény a nápolyi halászéletből van merítve, és minden sorában észrevehető írójának világlátottsága és gazdag tapasztalata. A regény mely a „Képes Családi Lapok" szokásos díszes kiállításában jelent meg bármely könyvkereskedésben és a „Képes Családi Lapok" kiadó hivatalában Budapest V. Nagykorona-utca .21. sz. 1 frtért kapható. Ez alkalommal nem mulaszthatjuk el felemlíteni, hogy a „ Képes Családi Lapok" előfizetői négy ily regényt kapnak egy évben, mint ingyen mellékletet, miért is a nevezett képes hetilapot legjobb lelkiismerettel ajánlhatjuk olvasóinknak. Előfizetési ára: Egész évre 6 frt. Félévre 3 frt. Negyed évre 1 frt 50 kr. — Fölhívás előfizetésre. „Derült égy cím alatt egy vaskos (320 oldalas) elbeszélő kötetet adok ki. A mű tizenöt válogatott víg elbeszélést fog tartalmazni, melyeket a jókedv, a nevető humor, s a történetek egyszerűsége jellemez. Meséim és alakjaim az orvosi, tanári és tanítói, iparos és kamaszodó diák, zsurnaliszta és felsőbb leányiskola, kaszinó és polgárság, valamint a papi életből vannak véve. Az élet mosolygó mozaikjait mutatom be, melyeknek szivárványos fényében egy kevés bors igen, de gorombaság, vagy trivialitás nem foglaltatik. Tollam széles körben elismert és méltányolt humorára nézve szabadjon megjegyeznem, hogy „ Vörös Dániel 1'' draft két kötetes humoros regényemből félév alatt két kiadást kellett rendeznem, s az 1000 példányból alig maradt 50 (ára: 1 frt 80 kr), s hogy régi előfizetőim a „Derült Ég"-nek már 800 példányát rendelték meg. Aki tehát szereti a derűset, az ártatlanul tréfáló humort, aki nevetni vágyik, s szabad perceit vidám hangulatban akarja eltölteni, annak melegen ajánlom művemet, mely ápril közepén 1500 példányban jelen meg. Egynek ára: 1 frt 80 kr. Ha a pénz előre beküldetik, bérmentve. Az utalványok és megrendelések mielőbb cimemre küldendők. Lúgos (Krassó-Szerény m.). 180,2. febr hóban. Hazafias üdvözlettel: Városy Gyula, főgymn. tanár. — Petőfi Sándor összes költeményei. Első végleges teljes kiadás. Életrajzzal ellátta Jókai Mór. 1—9. füzet. Budapest, az Athenaeum kiadása. Megjelenik 30 füzetben, kéthetenkint 1 füzet. Ára füzetenként 30 kr. A fényesen kiállitott uj Petőfi kiadásnak immár 9 füzete van kezünkben, melyekről olvasóinknak annyival is inkább tartozunk beszámolni, mivel ezen füzetek nemcsak azt tartalmazzák, amit mindenki már ismer és bir, vagy legalább is birnia kellene; nem csak Petőfi elbeszélő költeményeinek tetemesb részét, hanem azért főképen, mivel ezen füzetekben az előre hirdetett Jókai által írt Petőfi biographia jó részét is megtaláljuk. A kiadótársulat eddig négy hvét adta eme általános feszültséggel várt irodalmilag nagybecsű, olvasásra felette érdekes életrajzi bevezetésnek.— Jókai nem merev életrajzot, nem száraz adathalmazt, nem is didaktikus méltatást nyújt Petőfi, működéséről és műveiről. _Én azt, ami saját lelkemben él — mondja Jókai — elő tudom adni; de három idegen ész művéből egy negyediket összealkotni, ehhez nem értek. — Én csak azt írom meg, hogy milyennek ismertem én Petőfit; milyennek azt a korszakot, amelyben ő élt, s hogyan töltötte ő be azt a helyet, melyet a korszellem számára kiszabott." Épen ezt vártuk, ezt reméltük Jókaitól: Petőfi egyéniségének, jellemének és ezekkel annyira összeforrott alkotásainak hiteles rajzát, melyből ama finom vonásokat, ama elrejtett szálakat kiolvashatjuk, kibetűzhetjük melyek Petőfi alakját oly érdekessé, alkotásait oly hatalmasakká tették. Édes hangzású lyráját, nemzetet ébresztő harczi dalait, színpompás, kifogyhatlan kellemű elbeszélő költeményeit ismeri a magyar nemzet minden fia: ki ne vágyna megismerni ama titkos rugókat is, melyek az ihletett költőt húrjainak pengetésére indították, és kitől vágynánk inkább a legnagyobb költő egyéniségét magunknak bemutattatni, mint épen Jókaitól, aki első költői próbálkozásaitól kezdve egészen eltűnéséig ismerte Petőfit, aki ifjúkori nyomoráról, küzdelmeiről, szinészkedéseiről épp oly megbizhatólag tud írni, mint későbbi boldogságáról, fényéről. — Jókai az egyetlen aki megmondhatója annak, melyik Petőfi arczképei közt a leghívebb, a legigazabb: ama képről, melyet ő fest, bizvást elmondhatjuk, hogy az Petőfi életének, jellemének, egész egyéniségének leghitelesebb rajza. Az uj Petőfi-kiadás fényes kiállítás, szép alak és teljesség tekintetében is teljesen megfelel a hozzá fűzött várakozásoknak.— Megrendelhető, legczélszerűbben 10 füzet árának beküldésével ugy az Athenaeum könyvkiadó hivatalától Budapesten, mint bármely hazai könyvkereskedőtől. — Uj zeneművek. A Nádor és Bárdapesti czég kiadásában most jelent meg Gerő Károly „Kismadaram" cz. népszínművének összes kedvelt dalai énekhangra és zongorára, ára: 2 frt. Az összes eme népszínműben előforduló dalok kitűnően sikerültek. Báró Bánffy György „Volt nekem egy szép szeretőm" cz. dalát Blaháné nagy sikerrel énekelte ugyanoly hatásos Pete Lajos, „Páros csillag az ég alján" és Bankó Pista „Kakuk dala" melyeket különösen ki kell emelnünk. Az ösz-8768 dalokat Palotásy Gyula jeles átíró tette le zongorára ,és olyan kapósak, hogy az első kiadás 8. nap alatt teljesen elfogyott. Ugyancsak a Nádor és Bárd czég kiadásában fog rövid idő múlva megjelenni az annyira közkedveltségü Madarász operetté egyvelege énekhangra és zongorára magyar szöveggel melyet örömmel szolgál jelzünk előre is. Ára 3 frt 60 krlm. Hivatalos rovat. soiVikT Hirdeíinéiiy. A „Black-Bot" szőlőbetegség tanulmányozása végett a magyar kormány által Francziaországba kiküldött megbízottak ebbeli jelentése szükséges ismeretek megszerezhetéeí tekintetéből a polgármesteri hivatalnál az érdekelt szőlőbirtokosok és termelők által mindenkor megolvasható. Pápán, 1S92. márczius 1O. A várom .tanács. 1316. 892. ikl Hirdetmény. A tüzes malmot illető vízhasználati jogosítványra vonatkozó bejelentési iratok f. év márczius 10-től kezdve 30 napon át a polgármesteri hivatalnál közszemlére kitéve lesznek, melyekre vonatkozó netáni észrevételeiket, tehát az érdekelteket időközben beadhatják. " Pápán, 1892. márczius 10-én. A városi tanács. 1385._1386.3387. • " ikt. "1892. Hirdetmény. jindazon hivatalnokok kik a karsbadi vagy pöstyéni gyógyfürdőn szállásolási kedvezményekben részesülni igénnyel bírnak, s ezen igényüket, érvényesíteni óhajtják, ez iránt a polgármesteri hivatalnál haladéktalanul jelentkezni felhívatnak. Pápán, 1892. évi március 12-én. A városi hatóság. KÜLÖNFÉLÉK. — Egy fényesnek »látszo* ajánlat. A pénzügyi bizottság múlt hétfőn tartott ülésén tárgyalták a volt regálé és a fogyasztási bérlőnek egy ajánlatát, melyet a pénzügyi bizottság egyhangúlag elutasított. Ez a körülmény azonban nem riasztotta vissza a vállalkozót attól, hogy ajánlatát a közgyűlés elé is benyújtsa. Az állandó választmány azonban a fényes — igazabban fénylő — ajánlatot kellő értékére szállította le, s következetes maradt eddigi álláspontjához, midőn a város jól felfogott érdekében azt javasolta a közgyűlésnek, hogy ez a kérvény félretételével mondja ki a kövezetvám és helypénzszedésre vonatkozólag is a házi kezelés behozását. A bérlők ezen nagyfokú buzgólkodásából látható, hogy a jövedékek »házi kezelése* — főképen a kövezetvám és helypénzszedés hozzávételével — olyan üzlet • lesz, amely nemcsak fénylő — mint a bérlői ajánlat — hanem fényes is, és végre valahára elérkezik az az idő, mikor a város jövedelmeit pótadó emelése nélkül is lehet fokozni, annyira, hogy a túlságosan felcsigázott pótadó is szállítható lesz. •••Városi közgyűlés. d. u. 3 órakor tartandó városi UA holnap közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. A kövezetvám — és helypénzszedésnek is házi kezelés alá vétele kérdésében határozni. 2. Gyalogjárda kövezés folytatása iránt, intézkedni. • 3. A pápa-csornai vasútra megszavazott 50,000 frt kölcsönvételének módozataira, és az erről kiállítandó adóslevélre vonatkozó javaslata a pénzügyi szakbizottságnak. 4. Ugyancsak a pénzügyi szakbizottság véleményezése Heides Jellinek villanyvilágítás berendezése iránti kérvénye tárgyában. 5. Jaakas József és társainak a temető földek és az országos marhavásártér használati módjára vonatkozó indítványa. 6. Boda György városmalmi bérlőnek az országos vásártér kaszáshatását neki átengedni kérő folyamodása — Személyi hirek. Vármegyénk alispánja Véghely Dezső kir. tanácsos Budapestre utazott, hogy ottan az ev. reform. zsinaton részt vegyen. Ugyancsak e zsinaton városunkból Kis Gábor ref. lelkész, Szilágyi József és Révész Kálmán tanárok vesznek részt. — Márczius 15. A magyar nemzet örökké nevezetes ünnepén a pápai ev. ref. főiskolai ifjúsági képzőtársulat a színház épületében emlékünnepélyt rendez, — a következő műsorozattal: I. Szózat. Vörösmarty — Egresy B. Előadja a főiskolai énekkar. 2. Márczius 15. Keviczky Gyulától. Szavalja Vörös János II. éves papnövendék. 3. Magyar népdalok — játssza hegedűn Schenk Arthur VIII. o.tan. és zongorán kíséri Gottlieb E. VII. o. tan. 4. Emlékbeszéd. Tartja a társulati alelnök. 5. Alkalmi költemény. Lampérth Gézától. VI. o. t.. Előadja László Zsigmond III. éves papnev. 6. Régi magyar dalok: Gzinka Panaitól és a Klopiozki. nóta. Zongorán négy kézív- játsszák JJoktorics Zoltán V. o. t. és Rácz Gyula Hí. o. t. 7. Dal-egyveleg. Előadja a főiskolai énekkar. 8^? szent. Elbeszélés a szabadságharcból..* í Borsos István IV. éves p^pn. és ói*