Pápai Textilmunkás, 1973 (10. évfolyam, 1-24. szám)
1973-03-24 / 6. szám
A több pénz többre kötelez A múlt év záróakkordjaként felosztottuk a nyereséget, kifizettük a részesedést, és máris a bérrendezésre irányult a figyelem: ugyan mennyivel kerül több a borítékba? Ez is kiderül, napokon belül. Mi van még, mi várható? Elsősorban talán az eddiginél is fegyelmezettebb és hatékonyabb munka! Mert az igazgatói tájékoztató nemcsak pozitívumokat említ a múlt évi tevékenység értékelésekor. Kedvezőtlen jelenségekről, hibákról is szól, mint például a zavaró munkaerővándorlás. Új, gyakorlatlan emberek jönnek, többet hibáznak, s ez kihat a végtermék minőségére , az értékesítésre, így sokszor eldobunk olyan pénzt, amit megmarkolhattunk volna. Hogy mi következik ebből? Többet kell tenni az emberekért, olyan munkahelyi közérzetet teremteni, hogy érzelmileg is kötődjenek a gyárhoz. Mert az ilyen szálak gyakorta erősebbek a forintnál is. Vajon számíthat-e ebben a vállalat azokra — művezetők és segédművezetők —, akik legelöl, legközelebb vannak az emberekhez? Akikre a kormányzat is megkülönböztetett figyelemmel volt a mostani bérrendezés kapcsán? A többségre igen, nem kétséges. De vannak, kik alaptermészetük, beállítottságuk és egyéb tulajdonságaik miatt nehezen birkóznak meg a több forintért elvárható nagyobb feladattal. Ami ott kezdődik, hogy az eddiginél jobban biztosítják a termelés zavartalan menetét. Anyagot, jó gépet és más egyebeket. Ezenkívül meg, élvezve a beosztottak bizalmát, ellátni őket ötlettel, tanáccsal, esetleg vigasszal, mikor hogy. És példának lenni mindenben! E téren elég nagy még a különbség Amíg az egyik szövő a legnagyobb tisztelettel szól mesteréről, a másik ellenkezőleg. Éppen a minap hallottam valakitől: „hangulatember a mester, ha kiteszem a táblát, azért kiabál, hogy miért nem szóltam — ha meg szólok, nincsen táblája!?” Ezenkívül az ilyen vélemény sem ritka, sajnos: „nincs miért felnézzek a mesteremre, hisz épp olyan, mint a szél, hol innen, hol meg amonnan fúj... — az érdekei szerint.” Olyan visszás helyzettel is találkozhatunk, hogy a művezető haragot tart valamelyik beosztottjával, s hónapok óta zaklatja, idegesíti okkal vagy ok nélkül is. Rendkívül elítélendő az ilyen, amikor a vállalat legfőbb vezetői is „falaznak” munkaerő után járnak! Persze nem ezek jellemzők, de nem is hallgathatunk róluk, mert közszájon forognak, rontják a hangulatot, a munkamorált, s kihatással vannak a közvetlen környezetre is. Szólhatnánk más rendellenességekről is, de talán maguk az érdekeltek is tudják, mit tettek vagy tesznek rosszul, helytelenül — mi az, amin változtatniuk kell. Már a felismerés is jó, a pozitív cselekvés pláne! Divatirányzatok Az általános visszatérés a természetes rostokhoz " arányaiban, konkrét számokban ma még "nem állapítható meg. Ennek az irányzatnak az előrehaladása azonban az ingeknél is tapasztalható. A pamut előretörését a gyapotárak viszonylagos megnyugvása és a gyapjúárak, valamint a szintetikus és műszálak, -rostok árainak emelkedése segíti. Az ingalapanyagok közt megjelent gyapjú-pamut keverékek sikerét kétségessé teszi a gyapjú-áremelkedés. A szintetikus és műszál szövetek között a tiszta poharaid (nylon) sokat vesztett piaci jelentőségéből, a burshnglonkikészítés sem segít ezen. A tiszta poliészter anyagok ugyancsak kevésbé keresettek, hasonló okból. Jobban tartja helyét az akrilszálas anyag, miután kellemesebb testi hordást biztosít. Ismét előretörnek a pamut-viszkóz keverékek. A klasszikus inganyagszövések mellett egyre divatosabb a nyüstös és a jerseyanyag. Általában a könnyebb súlyú szövetek felé tér el a divat. A színek, szövésminták változatosak, élénkek maradnak, de a tartózkodóbb stílus dominál — így mondják a nyugati divatmagazinok szakértői: Tisztes helyezést remélünk az országos versenyben is Igazgatói tájékoztató tavalyi gazdálkodásunkról Túl a nyereségrészesedés kifizetésén,, néhány szót ejtünk még tavalyi munkánkról, gazdálkodásunkról — Boncz István elvtárs tájékoztatója alapján —, s néhány olyan kérdésről, melyből okulni kötelesség. Mindegyik üzemrészünk többet termelt az előző évinél, bár sok gátló körülmény zavarta a munkát. Mindemellett termékeink minőségét a bázisszint körül tartottuk. E téren azonban még mindig sok a tennivaló. Főképpen a poliészter termékeknél. Csökkenteni a bordahibákat, eltűzéseket, a táblásságot és a szennyezettséget, úgyszintén a festéshibát, valamint a szálszakadást. Ez mind alapvető ahhoz, hogy értékesítési tevékenységünket fejleszthessük. Tavaly keresettek voltak cikkeink, mind a belföldi, mind a külföldi piacokon, így maradéktalanul teljesíthettük szállítási kötelezettségeinket. Kb. 1,4 millió négyzetméterrel adtunk többet, mint az előző évben. Különösen a tőkés exportot emeltük. Ennek megfelelően árbevételünk is kedvezően alakult, 44,2 millió forinttal haladta meg az előző évit. Ez 11 százalékos növekedést jelent. Szerencsénkre 20 százalékos árnövekedést is elértünk a tőkés piacon, elsősorban az összetétel változás, illetve a magasabb árfekvésű poliészter termékek révén. Létszámgazdálkodásunk is akadozott, különösképpen a szövődében komoly gondok voltak nap mint nap. Erre a jövőben is nagy figyelmet kell fordítani, feltárni a belső tartalékokat. Életszínvonal-politikánk következetes végrehajtása kapcsán 4,5 százalékos béremelést valósítottunk meg tavaly, összege 3,5 millió forint volt. Ez megfelel 5,3 százalékos átlagkereset-növekedésnek. Javítottuk a dolgozók szociális és kulturális helyzetét, amellett szinttartás jellegű beruházásokra is 34,6 milliót költöttünk. Állóeszköz-fenntartásra pedig 30,5 millió forintot . A jóváhagyott vállalati mérleg alapján 54 965 000 forint nyereséget oszthattunk fel, melyből nyereségadó és városi, és községi hozzájárulás címén 32 825 000-et fizettünk be. A fejlesztési alapra 12 568 000, a részesedésire 6 804 000, a tartalékra pedig 2 768 000 forint jutott. A fejlesztési alap a tervezett beruházásokra szolgál, a kötelező tartalékot csak meghatározott célra lehet igénybe venni. A részesedési alap más forrásokkal kiegészülve jelenti azt az összeget, amelyet pénz vagy egyéb formában a dolgozónak visszajuttat a vállalat. A teljes összeg ezúttal 11 841 000 forint volt. Ezen belül legmagasabb a részesedés címén kifizetett összeg, kereken 3 700 000. Alig marad el az étkeztetési kiadás, 3 000 000, ez utóbbit az üzemi konyha megnövekedett étkező létszáma indokolja. Ennek a felét, 1 500 000 forintot a gyermekintézményekre fordítunk. A bérszínvonal emelése miatti elvonás 892 000 forint, 500 000 jutalmazásra, 400 000 nyereségprémiumra, 380 000 sportra, 350 000 tanulmányi ösztöndíjra, 280 000 üdültetési hozzájárulásra, 210 000 segélyre, 200 000 lakásépítési hitelre, 180 000 kulturális célokra jutott ebből az összegből , 189 000 pedig kisebb költségekre osztódott el. Összegezve az igazgatói tájékoztatót: múlt évi gazdálkodásunk hatékony és eredményes volt, és tisztes helyezést remélhetünk a vállalatok közötti országos versenyben is. Szocialista brigádok fóruma A csomagoló hét szocialista brigádja megbeszélésre hívta Gyürke Imréné országgyűlési képviselőt és dr. Mayer Lászlót, a városi tanács titkárát, akik válaszoltak kérdéseikre. Az érdeklődés középpontjában természetesen a város jövője, fejlődése állt. Többek között a szépítésben és csinosításban való közreműködésre tettek ígéretet a brigádtagok. Kérdéseket tettek fel a városrendezés, közte a műemlék jellegű épületek tatarozása, valamint a lakáshelyzetet illetően, érdeklődtek az egészségügyi ellátás korszerűsítésével kapcsolatban, felvetettek jogi és szociális jellegű kérdéseket is. Ezekre a kérdésekre részben választ kaptak ezen a Fórumon, másrészt levélbeni értesítést kaptak. Dr. Mayer László igen hasznosnak mondotta a brigádtagokkal való eszmecserét, más kollektívákkal is szívesen találkoznának a város vezetői , megbeszélnék közös dolgainkat. (e.) Szövőipari tanulók a tanműhelyben — és szabadidő a leányszálláson (3. oldal) Jobb szervezéssel — takarékossággal az idei terv sikeréért! Műszakiak tanácskozása Gépesek, művezetők, főművezetők és más műszaki vezetők vettek részt a legutóbbi nagyaktíván, melyen Szocsevka Ferenc főmérnök értékelte szakterülete múlt évi tevékenységét, majd tájékoztatott az idei feladatokról. Előbb a termelő üzemek munkájáról, utána az általános és energia osztály tevékenységéről szólt, hangoztatván, hogy ez utóbbiak nagyban befolyásolhatják az egész vállalat gazdasági eredményeit. Részletesen foglalkozott a létszám és túlóragazdálkodással, bérezési kérdésekkel, tanulóképzéssel, munkavédelmi problémákkal, az eddig megvalósított fejlesztéssel. Azután az idei feladatokról tájékoztatott. Jobb szervezésre, takarékosságra hívta fel a műszakiak figyelmét, kérve, ez évben is tegyenek meg mindent a zavartalan üzemmenet biztosítása érdekében. A hozzászólások során Pingitzer József többek között a segédanyag-ellátás fogyatékosságait bírálta, ugyanakkor ígérte, hogy a nagyobb feladatokat is megoldja a fonodai kollektíva. Tóth Tibor a magas hulladékképződésről szólva felvetette a művezetők felelősségét, majd munkaerő- és munkaszervezési problémákról beszélt. Hoffman Lászlóné a fonodai brigádok munkájáról szólt. Benkő Lajos, a pártbizottság titkára, azt kérte többek között a résztvevőktől, hogy minél többen mondják el észrevételeiket, javaslataikat, ezzel is segítve az eredményesebb gazdálkodást. Hollós Imréné szervezési, Varga Zoltán fegyelmi kérdéseket említett, Molnár Béla a szövő utánpótlásról, majd a vidékről bejárók utazási problémáiról beszélt. Horváth Géza utalt a gazdaságosabb termelésre vonatkozó határozatra, ígérte, hogy amennyiben vízgondjaink nem lesznek, nagyban hozzájárulnak a kitűzött feladatok eléréséhez. Varga Sándor szb-titkár az üzemi demokráciáról, a munkahelyi vezetők felelősségéről, majd a DH-mozgalom jelentőségéről beszélt. Horváth László a szövő utánpótlásról, a fiatalokkal való törődés fontosságáról Baumann József mintegy kisegítve az előtte szólót, elmondta, hogy náluk a szövő átképzősökért a szocialista brigádok felelősek, hetenként más-más brigádtag mellett dolgoznak és az átképzési idő alatt különböző típusú gépek és áruféleségek sokaságával ismerkedhetnek meg. A háromórás tanácskozást Szocsevka Ferenc válaszadása, majd Boncz István igazgató kiegészítése zárta be, utóbbi a munkafegyelem megszilárdítására, a helyesen értelmezett üzemi demokráciára hívta fel a figyelmet, mindezek fejlesztése elengedhetetlen. G. L. Poliészteres pizsama anyag új termékek és minták Látogatás a desszinatúrában Örök téma a gyártmányfejlesztés minden gyárban, nálunk — ahol nemcsak a praktikusság, de a divat is közbeszólhat — pláne. Hogy s mint alakul ebben az évben, melyek a tervek? Erről nyilatkozik Varga Elemér osztályvezető: — Ha összességében nézzük, tulajdonképpen a tavalyival azonosak idei célkitűzéseink. Hisz még mindig 85 százalékban pamutárut gyártunk, bár szeretnénk növelni a poliészter arányát. Az ilyen cikkek iránt változatlanul nagy az érdeklődés, az idén ezek közül 10, eddig már jól bevált cikkünket fejlesztjük tovább, mintegy 70 mintában, 4 színállásban. Ilyenek a Trilla, Sió, Simmy, Nílus, Chantal, Holli stb. Ezenkívül 10 új poliészterest is kollekcióképessé akarunk tenni, reméljük ezek is megnyerik majd a vásárlók tetszését. Ilyen a Rapall fantázianevű, középvastag anyagú ingkabátnak való, vagy a Pipó, ugyancsak poliészteres pizsama anyag. Itt érdemes megemlíteni, hogy eddig nem gyártottunk poliészteres pizsamát, úgy véljük, eziránt is nagy lesz az érdeklődés, hiszen kellemes viselet. Vagy a Metalle női ruhanyag is az idén kerül először a piacra. Tavaly kezdtük el a kísérleteket a fonodában, egy noppos vetülékfonal kellett poliészterbőll, hogy azután megszülethessen a noppos felületű Nopping nevű cikkünk. Először simán ment, de már csikós és kockás változatban is készítettük. Ugyancsak megvan a prototípusa a Panacare és a Linepan nevű panama-kötésű csikós és kockás inganyagoknak is és különleges a crepp-kötésű Moulin-bleu és Moulin-rouge fantázianevet kapott, szintén csikós és kockás inganyag. A hagyományos cikkeink közül főleg azokat fejlesztjük tovább, amelyek műgyantás kikészítésre is alkalmasak, mint a Marietta, Marius. Mindent összevetve, 500—600 új minta az idén is megszületik, reméljük. A teremben — mint tudott —, 60—100—180 méteres mintavégeket gyártanak a vevők kérésére, amit mostanában már mind gyakrabban a Férfi Fehérneműgyár késztermékeként mutatnak be. Itt azt tartják, a vevő kedvére sok mindent meg kell csinálni. Erre az évre például csak a franciák 40 mintavéget rendeltek meg eddig, 100 méteres tételekben. S ilyenformán a többi vevőnk. Mondani sem kell, mennyi új szerelést jelent ez a mintateremben, az itt dolgozóknak — akik többnyire betegség miatt kerültek erre a könnyű munkára — mennyire tudni kell megszervezni a munkát, hogy ne forduljon elő elcsúszás, végülis „üzletrontás”. Hogyan látják ezeket az illetékeseik? Mórocz Gézáné fűző: — Egy olyan társunk ment el nyugdíjba, aki 35 évi gyakorlattal rendelkezett, nem kaptunk helyette senkit. Ezt bizony nem könnyű pótolni. A rövid végek semeddig sem tartanak, amit ma befűzünk, másnapra már le is szőtték. — Egész héten tele volt mind a 10 gép — mondja Somogyi Tibor művezető —, de most egy kicsit le vagyunk robbanva. Négy üres van, úgy tűnik, ma már nem is tudják befűzni. És itt mindent a szövő végez, gépet tisztít, befűz, fest, igaz, csak két gépet kezel, de lamella nélkül, nagyon kell figyelni. — Úgy 5 éve kerültem fel ide a szövőből — mondja Molnár Magdolna —, de néha többet indítok a 8 órában, mint lent a 6 gépen. Fájnak a kezeim. Aztán az érezéssel nem vagyunk elégedettek gyakran puhák a hengerek, meg be vannak szakadva. Lakat Vincéné felvető: — Könnyebb is, meg nehezebb is, mint a szövőben, ahogy vesszük. De a kollektíva jó, jól megvagyunk együtt. Most kaptunk 90 fillér javítást, az is jól jött. Órabérben vagyunk, azért mindenki tudja, mit várnak tőle, meg is tesszük, rajtunk ne múljon. — ir —