Pápai Textilmunkás, 1976 (13. évfolyam, 1-24. szám)
1976-02-06 / 3. szám
RÁKÓCZI EMLÉKÉNEK ADÓZVA Ki a jó hazafi ma? Háromszáz évvel ezelőtt, 107« március 2?-én született II. Rákóczi Ferenc fejedelem, a magyar tüsszetlenség és a haladás eszméit megtestesít«. kimagasló .személyiség. kinek ..emléke tiszta és éltető forrása a mai szocialista hazafi»ág nak, az internacionalizmusnak, a közösségért való tenni akarásnak, a tántoríthatatlan haza- és népszeretetnek" . — olvashatjuk többek között a Rákóczi emlékbizottság állásfoglalásából. E gondolatok jegyében készülünk a 800. évforduló ünnepségére mi is és indítjuk e cikksorozatunkat. KISZ-esek, lányok, fiúk, munkások, technikusok, mérnökök mondják el ebben véleményüket a címben feltett kérdésre, végül ,,A szocialista hazafiság és internacionalizmus helye, szerepe, tükröződése ifjúságunk szemléletében, cselekvésében" című ankéton beszéljük meg a témát — a forradalmi ifjúsági napok üzemi rendezvényeként, a cikksorozathoz kapcsolódó vitaindító alapján. E beszélgetések, majd a vita során arra a kérdésre is szeretnénk választ kapni, hogy milyen gondolatokat ébreszt, vált ki ma ifjúságunk köreiben a fogalom (hazafiság) milyen tettek, cselekedetek lehetnek ennek bizonyságai. És örömmel hallanánk beszélgető partnereinktől (persze a folémához fűződően), olyan fontos társadalmi problémákról is, mint a szocialista erkölcs, a kollektivizmus, a barátság, a magányosság és egyebek. Mennyiben vélik igaznak, ha nincs kiért, miért aggódni, drukkolni, megszakad a kapocs, mely a másik emberhez, rajta keresztül a közösséghez, azaz a társadófontosnak tartom a politikai érdeklődést, mert az évek múlásával mi kerülünk azokra a posztokra, ahonnan az életet irányítják nálunk. Ha képzetlenek leszünk, ugyan hogy csináljuk azt? Ács Valériának szól a kérdés : — Jó hazafinak tartja magát? — Igen, annak. — Miért? — Mert egyetértek államunk berendezkedésével, tisztelem, becsülöm amit eddig építettek és minden erőmmel azon vagyok, hogy magam is hozzájárulhassak ehhez a nagy munkához. — A hazafiság és a kollektivizmus között lát valami összefüggést? — Látok. Hisz egyedül, egy szál magában nemigen lehet jó hazafi senki. Én legalábbis nem tudom elképzelni. És szerintem a fiatalok többsége ugyanígy vélekedik. — Mit gondol, hol kezdődik a hazaszeretet? — Ahol születik, nevelkedik az ember. A ház, a kert, a község... És igen fontos ebben az iskola, hisz ott bővül a fiatal értelme, ott tárulkozik ki a világ. Ezután a munkahely következik, szerintem. Hisz később bárhova kerül az ember, ide vonzódik, ide kötik az emlékek, melyek egy életen át elkísérik. — Járt már külföldön? — Igen, Jugoszláviában, Bulgáriában, gyönyörű tájakat láttam. — Egy kicsit a témánkra gondolva; mi ragadta meg leginkább? — Egy bulgáriai presszóban a felszolgáló mellén a hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára kiadott emlékérmet fedeztünk fel. Kimondhatatlanul jó érzés töltött el bennünket, hasonlóban csak akkor volt részünk, amikor visszaútban megpillantottuk a magyar határállomást, a mi zászlónkat és katonáinkat. — Ki lehet ma jó hazafi? — de erre már Szalai Antaltól fonodánk üzemmérnökétől kapjuk a választ. — Én nem gondolok nagy, kiemelkedő tettekre, szerintem hétköznapi dolgokkal is lehet valaki jó hazafi. Hisz mindig egy adott kor, időszak követelményei neveltek valakit hazafivá, elsődlegesen azokat, akik felismerték a szükségszerűséget. Ez utóbbit alapvetőnek tartom. Meg annak hangsúlyozását, hogy önmagában, bázis nélkül nem lehetett volna hazafi II. Rákóczi Ferenc sem. Rákóczinak nemcsak bátorsága, de önkritikája is volt, ezt is rendkívül lényegesnek tartom. Túllátott kora horizontján, felismerte a népek, nemzetiségek egymásrautaltáságát, összefogásának szükségességét, szóval tettei, szándékai emelték történelmünk nagyjai közé. — Kit, kiket tart még nagy hazafiaknak? — A 48-asokat, Petőfit, Kossuthot, Aranyt, Jókait, ez utóbbiak a harc bukása után is hosszan élesztgették a szabadság tüzét, szívébe nőttek az embernek. Ha nem is látványosan, dobra verve tették ezt. — Lépjünk ki honunkból, Hemingwayt hazafinak tartja? —■ Aki oly együttérzéssel tudta megénekelni a spanyol köztársaságiak hősi harcát, azt én jó hazafinak tartom. Még akkor is, ha életére csak műveiből következtethetek. Emellett szól az is, hogy a forradalmi Kubába költözött. —• Szavaiból ítélve, szereti az írót. Mint vélekedik hát az öreg halász „diadaláról”, úgy a témánkhoz emelve? — A diadalban látom, az emberi erőfeszítést, a hősi küzdelmet, végül a partra vonszolt csontvázat, utána a halált. Az ilyen bátor és erős ember is gyenge magában, összefogással művelhetők a nagy tettek, ha erre gondol. Nekem ezt mondja az öreg halász. — Apropó, az összefogás, említene egy mai témát erre? — Angola. Ezt a fiatal köztársaságot az egész haladó világ, ezen belül mi is segítjük. Mert tulajdonképpen eddig terebélyesedik az igazi hazafiság, vagyis a szocialista internacionalizmus. Ez nekünk fiataloknak, a legtermészetesebb. Én nemrégen szereltem le a katonaságtól, ez a szellem élt és él bennünk, mondhatom. (Folytatjuk) KISZ-esekkel beszélgetve •• : ~ " :/ lomhoz fut, végül is a hazához köt. S vajon hol tartunk ma a hazafiságra való nevelésben, az azonos síkú gondolkodásban — mennyire becsüljük nagyjaink, vértanúink ilyetén hagyatékait, — hogy milyennek képzeljük el a jövőt? Kezdjük hát e beszélgetéseket a szövődés József Attila KISZ alapszervezet két aktivistájával, két fiatal munkáslánnyal, Magyar Piroskával és Ács Valériával. Majd ugorjunk át a fonodába és folytassuk Szalai Antal üzemmérnökkel. — Mikor hallott először e fogalomról, hazafiság? — Még kisdobos voltam, úgy emlékszem — mondja Magyar Piroska. — De csak az úttörőben tudtam egy átfogóbb képet alkotni róla. — És kit, kiket tart jó hazafinak? — Mindenkit, aki a haza védelmében elesett, aki a hazáért harcolt bármily formában. Ezek példaképei a fiataloknak. — De most békében élünk mire serkenthet e hazafiak példája? — Nagy, látványos dolgokat mi nem produkálhatunk csakugyan. Én inkább a munkára gondolok, igen komoly szerepe van, hisz az biztosítja a létet. Tulajdonképpen nagyjaink is a létért, helyesebben a jobb létért szálltak harcba. Szerintem ez közös vonás. Más az, hogy az ő cselekedeteik nagyobb bátorságot, áldozatot követeltek. Ezek az emberek jól tudták, hogy a harcban az életüket is elveszíthetik, de harcoltak. Ezért csak tiszteletet ébresztenek bennem. Nekem is, más fiatalnak is példaképei. —■ Mire serkenti ez a példa? — Én, mint KISZ-vezető, a rám bízott feladatot a lehető legjobban igyekszem elvégezni. Erre ösztönzök másokat is, legyen az társadalmi munka, termelés a gyárban, vagy más feladat. Mert tulajdonképpen nekünk ma a munka a fegyverünk. Ezzel kell sikert produkálni. — Mit tart a legfontosabbnak KISZ-szervezetében? — A bizalmat. Ha ez nincs, akkor döcögősen mennek a dolgok. És nagyon Egy brigád — egy őrs Annak idején, mikor az úttörő mozgalom is meghirdette, hogy az őrsök keressenek kapcsolatot szocialista brigádokkal, kézenfekvő volt, hogy a Hámán Kató iskolából a mi gyárunk hasonló nevű brigádját választották, így a 6. osztályosok Tulipán és a 8-asok Címea őrsét patronálja. Mostanában - mint a szocialista brigád vezetője mondta -igen sok szép közös élményben volt részük, legutóbb együtt készítettek ajándékokat a békási gyerekeknek, együtt vitték el a nyolcadikosokkal, akik gitár kísérettel énekszámokat adtak elő, rögtönzött kedves kis műsort, s a gyerekek tátott szemmel, szájjal figyeltek, nagy volt az öröm. A hatodikosokkal a szociális otthon két idős lakóját, Bözsi ési Rózsi nénit látogatják minden hónapban. Karácsonyra például maguk díszítette kis fenyőt vittek és műsort rögtönöztek. A nyolcadikosokat — valószínűleg március 15-én, mikor tanítási szünet lesz — gyárlátogatásra hozza el a brigád, hozzájuk pedig őrsi órára hivatalos, s azt is tervezik még, hogy a tavaszi szünetben döbrentei turistaházunkban közös társadalmi munkát, esetleg takarítást végeznek majd. Mindkét fél véleménye, hogy jó kezdeményezés ez az akció, és a gyerekek pályaválasztásához is sok segítséget adhat. (—i.) Február 24. Szakszervezeti aktívaértekezlet Február 24-én délután 14 órakor vszt, stb, illetve műhelybizottsági titkárok, bizalmiak és szocialista brigádok vezetőinek részvételével szakszervezeti aktívaértekezleten számol be dr. Bajor Józsefné, a textilszakszervezet kulturális és agitációs osztályának vezetője a XXIII. kongresszus határozataiból eredő tennivalókról. 2 — PÁPAI TEXTILMUNKÁS — 1976. február 6. Néhány szó a társadalmi ellenőrzésről Egy asszony a sok közül, aki ha vásárol, megkülönböztetett figyelmet fordít az árura és a vele járó egyéb dolgokra. — Hát igen — mondja Rakolczai Lajosné csomagolós. — Már 1965 óta végzem a .társadalmi ellenőri” feladatot, és szinte véremmé vált a figyelem, az óvatosság. Persze némi hozzáértést igényel, szakelőadásokat hallgatunk, olvasom a Társadalmi Ellenőrt, amelyből szintén sokat lehet tanulni. Ezen kívül, ha ellenőrizni indulunk, eligazítást kapunk. Csopakon 1 hetes továbbképzés is volt, sok mindent elsajátítottunk. A munkánk legtöbbször 1, vagy fél napot vesz igénybe, attól függően, hogy helyben, vagy vidéken ellenőrizünk Gyakran hárman megyünk egy helyre. Egyszer próbavásárlást végzünk, máskor a tisztaságot, az áruk frissességét, a raktári készletet, a választék bőségét (olcsóbb és a drágább áruk arányát), vizsgáljuk. Zöldségboltokban figyelemmel vagyunk arra, hogy a termék a szállító által írásban meghatározott áron legyen eladva. Továbbá fontos tényező az árak kiírása, a nyitvatartási idő betartása. Az észlelt hiányosságot jegyzőkönyvbe rögzítjük és annak alapján intézkednek a felsőbb szervek. Legtöbbször rendben találjuk a dolgokat, ritkábban akad nemtörődömségből eredő hiányosság. De kiterjed figyelmünk a bolti dolgozók szociális körülményeire is, megnézzük van-e megfelelő hely az öltözködéshez, szóval segítő szándékkal vagyunk, rávilágítunk a hibákra, hogy azokat valamennyiünk érdekében mielőbb kiküszöbölhessék, hisz végső soron valamennyi eladó, vásárló is és nem szeretné, ha bárki megkárosítaná. Fontos a mérlegek ellenőrzése, sőt olykor a vásárló figyelmeztetése sem marad el. Ilyen munkám akkor is van, ha nem voltam ellenőrzésen, számos ismerősöm fordul hozzám ide vonatkozó problémákkal. Ha jogos a panasz, intézkedem. Két év múlva nyugdíjba megyek, de ha továbbra is igénylik ezirányú munkámat és egészségem engedi, szívesen végzem a társadalom javára. (E. J-né) Halló, itt textilgyári Halló, itt textilgyári — ismétli szinte percenként a telefonba a piros gomb kigyulladására Pitzer Pálné, s a 26 év alatt már ki tudja hányadszor. — Még soha ki nem számoltam, hogy naponta honnan, hány helyről kereshetnek bennünket — mondja. — De nem lehet unatkozni. Főleg mostanában, hogy elég terheltek a vonalak. Van amikor egyszerre minden lámpa ég. Sok a hívás, hisz amerre csak üzleti kapcsolatunk van, mindenhonnan keresnek benünket, még külföldről is. — És a telefonálás mindenkinek sürgős, igaz? — Általában így van. De ha várni kell, akkor is a központosnak kell türelmesnek lenni. Mert a hívó elvárja, hogy kedvesen adják azt tudtára. — Milyen érdekesebb eset fordulhat elő itt a központban? — Elég gyakori, hogy csak a nevét tudják annak, akit kérnek, hogy hol dolgozik, már nem. Van itt több hasonló nevű egyén is, bizony nemegyszer három-négy üzemet is felhívok, mire ráakadnak. — Negyedszázad egy munkahelyen, csak a géppel, nem túl egyhangú? — Eleinte nehezen szoktam meg. Nem a munkát, hanem inkább az egyedüllétet. Hisz tíz évig a gyűrűsfonóban dolgoztam, emberek között. Ha nem is lehetett beszélgetni, mégis integettünk, szóltunk néha egymáshoz. Itt nagyon hiányzott a közösség. Azért már megszoktam, sőt mondhatom, meg is szerettem ezt a munkát, mint mindegyiknek, ennek is vannak szépségei. Pláne, most már sokkal jobb körülmények között dolgozhatom, mint amikor kezdtem. Hisz akkor a 4 gyerek kicsi volt, hoztam mindegyiket a gyári bölcsődébe, óvodába. Most már mind családot alapított, van 6 unokám. (—1.) Orvosi hírmozaik SZIKE HELYETT — NITROGÉN Harkov egyik kórházában megnyílt a Szovjetunió első mélyhűtéses sztomatológiai osztálya. Az orvosok itt az állkapocssebészetben a szikék helyett folyékony nitrogént használnak, mely után nem marad sebhely, forradás. A JÉGHIDEG VÍZ MEGNYUGTATJA A SZIVET Aki tachycardiában, azaz szabálytalan, túlságosan erős szívdobogásban szenved, mossa le arcát jéghideg vízzel és máris megnyugszik a szíve. De figyelem! A víz valóban jéghideg legyen. Nem lehet 2 Celsius foknál melegebb! KÁVÉ az ideges GYEREKNEK? Francia pszichiáterek megállapították, hogy egyfajta enzimhiány miatt a gyermek szervezete másképp reagál a kávéra, mint a felnőtté. VÉRKERINGÉST SERKENTŐ MÓDSZER A kaunasi orvosi egyetem professzora, Bredikisz, olyan készüléket talált fel, amely villamos árammal serkenti a lábizom működését. A szovjet orvos szerint a készülék serkenti a végtagok vérkeringését, és megakadályozza, hogy a hosszasan ágyban fekvő betegeknél trombózis lépjen fel. ÉTELSZÍNEZŐ ANYAGOK KÁROS hatása ötmillió amerikai gyermek szenved kisebb-nagyobb fokú elmegyengeségben. A betegség oka az ételszínező anyagok hatásában keresendő. Ez a véleménye a San Francisco-i allergológusnak, Benjamin Feingoldnak. AKUPUNKTURANARKÓZIS A müncheni szívklinika Orvospublicisztikai Munkakörnek tájékoztatóján Josef Richter altatóorvos bejelentette, hogy egyedül a müncheni klinikán 350 műtétet hajtottak végre az elmúlt másfél év alatt az említett kombinált eljárással. Fonalkihordás közben: Bódai Gyuláné, törzsgárdánk egyik tagja, tele tálcákat visz a szövőknek. (Fotó: Surányi) Emma néni A kis ház, ahol Emma néni évtizedek óta él az alsóváros perifériáján, oly csendes, szinte észrevétlen bújik meg, benn a három nővér, a Böröcz család meleg szava fogad. Ketten már nyugdíjasok, de nem kell bizonygatniuk, hogy lássam, ez náluk csak a gyártól, üzemi munkától való elválást jelentette. Pedig, de rég volt 1923, amikor a kis 15 éves Böröcz Emma először lépett be a csattogó, zakatoló szövődő ajtaján. Az első napok, hetek zavarát, félelmét hamar legyőzte, s 6 hét után már önállóan dolgozott egy gépen, sőt már a nagyobb kenyér reményében másikért ostromolta a főmestert. Hamarosan nemcsak ez a kívánsága teljesült, hanem mint igyekvő, szorgalmas fiatalt, az akkor érkező nyüstös gépekre tették. — Itt ért az első kellemetlenség a termetem miatt — mondja mosolyogva —, a nyüstszerkezet kártyahasábját nem értem fel. Már majdnem elpityeredtem, de a főművezető jó szívvel volt hozzám. Talán akkor történt az első újítás, egy dobogó alkalmazásával. A figyelmességet aztán Emma néni is igyekezett meghálálni. Pedig, mint kiderült, nem ebből a jó félórai járásra levő utcából járt nap-nap után a munkahelyére. 16 éven át a gyártól 5—6 kilométerre levő kéttornyúlakról jött többedmagával esőben, fagyban, kánikulában, természetesen gyalog, mert hol volt akkor még az autóbusz! — Soha nem késtünk, s hiányozni is csak 3 napot voltam kénytelen, de akkor sokan még a városiak közül sem tudtak megjelenni a munkahelyen, a húszas évek kemény telének egy-egy hóförgeteges napján. Ily körülmények között „húzott le” Emma néni 32 évet a szövődő „elit” partijában, s ha nem történik vele az a baleset, mely az ujját roncsolta, bizonyára a 40 munkában eltöltött évet is ott ünnepelte volna. A munkakönyvében bejegyzések a jutalmakról, mégpedig nem is kis összegekről a bizonyság, hogy a legjobbak között volt. A jutalomüdülésről, melyet az akkori igazgató személyes ajándékának tulajdonít, még most 20 év után is oly boldogan beszél, hogy szinte kedvet érzek a budai reprezentatív üdülő igénybevételére. Igaz, sem előtte, sem utána nem járt még hasonlóban. Az utolsó 8 évet már csendesebb munkahelyen, a csomagolóban töltötte. — Meg is látszik a nyugdíjamon, még ma is — mondja. — A kezdő 760 forint, ma 12 év után is csak alig 1100. Talán nem is ez a fájó, hanem, hogy kimaradok az árujuttatásból, azzal az indokkal, hogy már nem vagyok szakszervezeti tag. Gondolom, én és a többi régi dolgozó többet, maradandóbbat adtunk valaha a 3 forintos bélyegnél, s ha megszakadt is a tagságunk, melynek előnyeit abban az időben sem vettük igénybe, nem lehet kizáró ok erre... Megígértem, sem tolmácsolom is a kérést, mellyel Emma néni nem áll egyedül. Aztán a békés, nyugdíjas napokra terelődik a szó. A régi munkatársakkal a nyugdíjas találkozókon, no meg a legutóbbi jubileumi ünnepségen volt együtt. Igaz, a szövődére már nem futotta az idő, de mint mondja, talán már nem is látna ismerős arcokat. Megtudom, hogy a kis családban mindenkinek megvan a munkaköre. Emma néni a gazdasszonyi teendőket végzi, s hogy feladatát jól látja el, ez a megelégedett arcokon és alakokon látszik. S hogy még soká így legyen, ehhez kívánunk további jó erőt, egészséget. Gáti László