Pápai Textilmunkás, 1981 (18. évfolyam, 1-24. szám)
1981-01-01 / 1. szám
Ajánlás a munkaverseny-mozgalom célkitűzéseire Régi szokás nálunk, hogy az éves terv nyilvánosságra hozásával egyidőben közreadja vállalatvezetőségünk munkaversenyajánlását is. Ez megkönnyíti a brigádoknak felajánlásaik összeállítását, egyben vezérfonalnak szolgál év közben. Az idei vállalások középpontját valamennyi üzemünkben a minőség javítása képezze - olvashatjuk e dokumentum bevezetőjéből. És ez ne csak az I. osztályú termékek arányának növelését jelentse, hanem a fonodában például a deform csökkentését, a hibátlan csevekezdést, a jobb kötözést és a fonalkeveredések felszámolását. Ez utóbbi vonatkozik az előkészítő területére, úgyszintén a színválogatás ,jó megszervezése és a kifogástalan hengerek, készítése. Szövödénkben a mintahibák, a táblásság és az elfűzések felszámolása, a lógó szálak eltávolítása, a szálbehúzások csökkentése legyen a vállalások főbb pontja, illetve egy-egy fontos exportrendelés legyártásának elősegítése. Kikészítőnkben a retúráruk csökkentése, az új gépek kezelésének mielőbbi elsajátítása, egyes exportrendelések határidőre való kiszállítása, az elfestések csökkentése, a bolyhozás és a kikészítés minőségének javítása az elsődleges cél. Mindegyik üzemrészben rendkívül fontos a tervek teljesítése a hónap minden napjában, hasonlóan az idővel és az anyaggal való takarékos gazdálkodás. Külön felajánlásokat vár a vállalatvezetőség a hulladék csökkentésére, az alapanyagokkal való kíméletes bánásra. Az egyéb szempontok között szerepel a különböző határidők lerövidítésének vállalása egy-egy munkánál. Az újítási mozgalomban való aktív részvétel, a bevezetésre kerülő Werner szervezési rendszer segítése, a balesetmentes munkavégzés, a fegyelem javítása minden téren, a gyengébb képességűek segítése, a szakmai képzés. Részvétel a vállalat és a város szépítésében, a munkahelyek tisztán tartásában, a gyárudvarok parkosításában, a munkaerő megtartására és megszerzésére irányuló tevékenységben. Ezenkívül van még az általános műveltség, a világnézeti, politikai és kulturális nevelés témája, a közéletben való aktív részvétel, a sport és egyebek, köztük a nevezetesebb események, társadalmi ünnepek és az ezekről való méltó megemlékezések, valamint a már eddig is bevált patronálások. A munkaverseny jutalmazására 450 ezer, a kiváló dolgozók részére 200 ezer, a brigádoknak ugyancsak 200 ezer forint áll rendelkezésre, amelyet a jól végzett munka alapján fizet ki a vállalatvezetőség a szokásos időben. E keretek felosztásánál arra kell törekedni, hogy csak azok részesüljenek külön anyagi, erkölcsi elismerésben, akik jobb és több munkával járultak hozzá a vállalat előtt álló feladatok sikeres végrehajtásához. Mit hozott a Werner-szervezés Győrben? Laptársunk az Aranypille, figyelemre méltó terjedelmes cikkben foglalkozik azzal, hogy mit hozott a Rábatextnek a Werner-szervezés. Először a fejlesztésekről szól, megemlítve a belső szállítás gépesítését, majd a szervezésről, melyet 1979. március elején kezdtek. Tevékenységükről csak címszavakban: A szövőelőkészítő és a szövöde optimalizálása — Werner—AMPS-szövők kiképzése — a Loom—Fixor-program bevezetése (gépmester-újraképzés) — az üzemelési körülmények javítása a kikészítőben. A szervezők az előre meghatározott program szerint dolgoztak, elsődlegesen a termelést gátló tényezők megszüntetésére törekedtek, megvizsgáltak minden munkafázist, munkamódszert és javasolták az újraképzések megkezdését. Ez utóbbi folytán nőtt az egy szövő által kezelt gépek száma, az UTAS gépcsoportban 16-ról 20-ra, az SZTB-2175-ös gépeken 15-ről ugyancsak 20- ra, a RÜTI gépeknél 10-ről 13 gép kezelésére tértek át, így 67-tel csökkent a szövők száma az előző évhez viszonyítva. Az egész szervezés lényeges eredményének könyvelik el, hogy a nyersáru I. osztályú részaránya 85,8-ról éves szinten 88 százalékra emelkedett, s a tőkés exportot a biztonsági tartalék csökkentésével tudták határidőre teljesíteni, ami csak a minőség javulásával volt lehetséges. Ez azért is jelentős náluk — olvashatjuk —, mert az előző évben 537 000 négyzetméterrel túl kellett teljesíteniük az éves tervet, az újragyártások miatt. Lényegében a Werner-szervezőiroda szakembereitől megtanulták az egész üzemre kiterjedő minőségbiztosítási rendszert - írja Börzsei András afféle konklúzióként, ami két csoportra osztható: egyik a feltételek szervezett biztosítása, másik a dolgozók újraképzése. S világosan kell látni, hogy a gazdasági tevékenység változásával párhuzamosan mit kell tenni az üzemszervezés terén, melyet nem lehet évekre előre meghatározni, hanem mindig a tervezett követelményszinthez kell igazítani. A vállalati feladatokat mindig a termelőberendezések korszerűsége és a dolgozók szakképzettsége alapján kell meghatározni és optimális szinteket kidolgozni a minőségre, a termelékenységre, a mennyiségre egyaránt. Minden üzemnek konkrétan kiadni feladatát, megbeszélni a dolgozókkal, majd gondoskodni a feltételek állandó biztosításáról és az ellenőrzésről. E szempontok figyelembevételével készítik el 1981 -es tervüket. Ketten a törzsgárdából — munkájukról Ezúttal két élenjáró törzsgárda tagunkkal beszélgettünk munkájukról: Őri Ferencné szövő és Márton Jánosné fonóval. — 1957 óta dolgozom a gyárban, azóta is pillang gépeken — mondja Öriné. — De lehet, hogy nem sokáig, mert itt is gépcsere várható. Nagy baj nem történik, hisz kockás gépeken is tudok szőni, az SZTB-től viszont félek, mert a lábam sokat fáj. Ott meg, amint hallottam, rengeteget kell menni. Aki nem akar lemaradni a termelésben, annak itt nincs könnyű dolga. Én mindig a jó minőségű termék gyártására törekedtem, a világért sem szeretnék hanyagság miatt utolsó szövő lenni. A raporttól is mindig tartottam, nagyon szégyellném, ha ott magyaráznák el nekem, hogy elherdálom a drága fonalat. Inkább igyekszem, sokat fejtek, a szálat visszakeresem, így csak kevesebb a hiba az áruban. Megszoktam a becsületes munkát, bár látom, hogy egyesek nem olyan szigorúak önmagukhoz. Azért én továbbra is igényes maradok, mert szeretem a szakmámat. A keresetemmel is elégedett vagyok, két gyerekünk van, s ahogy nőnek, egyre nagyobb szükség lesz a pénzre. Márton Jánosné a fonók szakmányában egyedül van nő a kártológépen. - Voltunk többen is - mondja -, de ők már nyugdíjba mentek. Egy fiatalt én is betanítottam, nem tetszett neki, kilépett. Szeretem a munkámat, ez a magyarázata, hogy 23 éve egyfolytában itt dolgozom. Igaz, azóta volt változás, kicserélték a gépeket. Most ezeken sokkal könnyebb a dolgom, mert a gyapot csöveken jön a fonó tisztító gépekről, míg régen liften szállították, göngyölt állapotban, és csak nagy erővel tudtuk a gépekre emelni. Most a kannákat emelgetjük, de az is elég. A gépeket állandóan tisztogatom, nehogy a lerakodott por, pihe belekerüljön, mert az rontja a fonal minőségét. Aztán figyelem a kannákat, hogy megfelelő mennyiség legyen bennük, mert az is a minőséget befolyásolja. Hat éve vagyok tagja a Rákóczi brigádnak, s elég szép eredményt értünk el, az ezüst fokozatig jutottunk. Az idén azonban megfogyatkoztunk egy kicsit, nyugdíjba mentek tőlünk. De fiatalok bevonásával tovább versenyezünk. 1974-ben kiváló dolgozó kitüntetést kaptam, elégedett vagyok mindennel, a keresetemmel is, s ha egészségem engedi, innen szeretnék nyugdíjba menni. E. J-né Jubilálok Az év végén vehette át 50 évi munka után járó jubileumi jutalmát Magyari Károly anyagforgalmi osztályvezető, 40 év után: Dekovics Antalné készáru-minősítő, Kovács József szövő I. gépbeállító, Őri János és Pintér Imre a kikészítőből, valamint Tóth Sándorné árutisztító csoportvezető, 25 év után: Csukárdi Tiborné takarító, Horváth Sándorné gyűrűsfonó, Lemák Istvánné csomagoló és Szabó Klára bérelszámoló osztályvezető. Nyugdíjba mentek decemberben a fonóból: Móricz István, a felvetőből: Melzer Jenőné, a fűzőből: Lengyel Istvánné, a szövő 11-ből: Ihász Józsefné, a kikészítőből: Tóth Imréné, az általánostól: Hoffmann Józsefné, valamint Gőz József gondnok, a szakszervezeti bizottságról: Cserkuti Erzsébet. Előkelő helyen az újítók versenyében A tavalyi újítási versenyben előkelő helyet szerzett Németh József, az SZTE üzemmérnöke, aki komolyabban 1980- ban kapcsolódott be a mozgalomba, de már vagy 10 javaslatát elfogadták. Egyébként fiatal mérnökeink között évek óta nem akadt olyan aktív újító, mint ő.- Négy éve van vállalatunknál, és eléggé változatos volt számára ” 3-’* ez az időszak. - Sopronban kezdtem a szakmát - mondja magáról -, s 10 év után három dolog csábított a pápai gyárba: Prátser András, akivel osztálytársak voltunk, az öcsém, aki a lánccsévélőben dolgozik, végül szülőfalum, Szany közelsége, ahol építkeztem. - Milyen volt a fogadtatás? - Segédmester lettem az SZTB-teremben, és egyik legjobb blokkmester, Nagy Károly mellé kerültem. Tanultam tőle és igen sokat köszönhetek neki. Ekkor már másodikos voltam a Könnyűipari Műszaki Főiskola levelező tagozatán, s elvégzése után üzemmérnöki beosztást kaptam. - Találkozott-e elképzeléseivel az itteni feladat? - Igen, hisz mozgalmas időszakban jöttem, átéltem a rekonstrukciót. A műszaki vonatkozású dolgokkal kell foglalkoznom, különös figyelemmel a kiemelt fontosságú alkatrészekig.S véleményezem a különböző gyártási kísérleteket, próbagyártásokat, ellenőrzöm a gépbeállításokat. Nincs idő unatkozni, és az a jó. Most ismét jött 20 új gép, beszerelésük után az egész szövöde felállása megváltozik, 9 parti helyett 11 lesz műszakonként. A 2 színes gépeknél 38 jut majd 1 mester plusz segédmesterre, a 4 színeseknél 28—32. No és a 3 színeseknél az eddigi 8 helyett 10 gépet kezel majd egy-egy szövő, hogy terhelésük jobban közelítsen. Az SZTE alapozó tanfolyamot is én vezetem, mely január közepétől ismét kezdődik azok részére, akik még nem végezték el. - Szép sikereket ért el újításaival. Melyikről beszélne legszívesebben? - Ami a nyüstös gépek kártyáira vonatkozik. Egyes cikkek, mint például a Weekendnél, olyan hosszú kártya szükséges, ami nem fér fel a „vezetőre", de igen drága is lenne. Ezt oldottam meg úgy, hogy 2 egymás fölött működő rövid kártyával lehet leszőni a cikket. Ezzel tulajdonképpen kettéválasztjuk a színbevetést a nyüstemelés vezérlésétől, ez a lényege. Egyébként még nagyobb variálási lehetőség van benne, alkalmas lenne nagymintaelemű kötések szövésére is, vagy olyan cikkek gyártására, amit más vállalatok SZTB- gépein még nem tudnak szőni. Ráadásul, semmiféle beruházást nem igényel, csak megtakarítást jelent. Újítási megbízottunk szerint országos viszonylatban jelentős ez, de van egy másik javaslata, amely a vállalatnak ennél is több hasznot hoz. — Igen, az SZTB-gépekhez nyüstemelő karok perselyezése golyóscsapággyal. Ez az előkalkuláció alapján mintegy 150 000 forint megtakarítást jelent import alkatrészekből, utókalkulálva még többre is lehet számítani. Eddig körülbelül félszáz gépre szerelték fel. És milyen tervei vannak az új évre? — Járok németre, hetente kétszer, vezető-továbbképzőn szövéstechnológiát adok elő, készülök az alapozó továbbképző tanfolyamra, mely körülbelül 50 órás lesz. És természetesen figyelek ezentúl is minden olyan dologra, amit egyszerűsíteni lehet, vagy észszerűbben megoldani. A most érkezett gépek ismét olyan típusúak, amilyen nálunk még nincs, 3 pályások és excenterblokkosok. Ez nem előny, de a szerelésük, bejáratásuk mindenképpen izgalmas feladat lesz. És remélhetőleg alkalom arra is, hogy további újításokkal gyarapodjunk. K. L-né PÁPAI TEXTILMUNKÁS - 1981. (I.) - 3 Teljesítettük energiatakarékossági intézkedési tervünket 5 százalék visszatérítést kaptunk a számlákból — gőz-és energiaköltségünk a tervezetten belül van Vállalatunk minden évben energiatakarékossági intézkedési tervet készít, melyben tételesen, határidőhöz kötve szerepelnek a feladatok. Az 1980- as terv értékeléséről a következőkben számolunk be: Az irodák légcseréjét a külső hőmérséklettől függően mindenütt néhány percen belül elvégezték, az épületek állaga, fekvése és a nyílászárók állapota miatt azonban az előírt 20 Celsius-fok hőmérsékletet 1—2 fokkal túl kellett lépni, a megengedett hőfok-intervallumon belül. A nyílászárók felújítási munkálatai erre az évre húzódtak át, mivel eddig csak a gyorsan elkészíthető habszivacs szigetelést tudtuk biztosítani. A technológiai fogyasztóberendezések gőz és csapadékvíz rendszerét naponta ellenőriztettük, a hiányosságok megszüntetéséről gondoskodtunk. A gőz-, víz- és csapadékvíz-hálózat hőszigetelésének javítási munkálatait folyamatosan végzi a VÁÉV. A hálózat jelenleg is elfogadható állapotban van és figyelemmel kísérjük. A közvetett fűtésű villamos- és gőzüzemű forróvíztárolók belső vízkőtelenítését a csőszerelő csoport ütemezés szerint végezte. Az 1897. gyártási számú ikerdobos BW kazánon teljes forrcső- és túlhevítőcső cserét hajtottunk végre és a falazatot is egészen felújítottuk. A 3 kazánunk állapota jelenleg olyan, hogy a vállalat perspektivikus gőzellátása biztonsággal kielégíthető. Nagyobb felújítási munkálatok várhatóan 1990. után lesznek. Az optimális szénkeverési arány (dudari, tatai, R-dara) elérésével tartani tudtuk a kívánt tüzeléstechnikai paramétereket. Habár elég sok gondot okozott a rakodógép gyakori elromlása, meg a vagontorlódás. A fonalfestő kondenzvíz rendszerének felújításához megrendeltünk 10 darab Gestra típusú kondenz edényt, ami hamarosan megérkezik. Gőzkazánjaink javítási és felújítási munkái során termelőüzemeket érintő kiesés nem fordult elő, üzemzavar jellegű hibákat például néhány órán belül elhárították szerelőink. A kazánok lefúvatási veszteségeinek csökkentésére lúg- és hővisszanyerő beépítését tervezzük, eddig azonban kivitelezőt nem találtunk. Kikészítő üzemünk technológiai fógyvízigénye 8-12 köbméter óránként, az áruválasztéktól függően. Nagy problémát jelent itt, hogy a Bakonyér vízének keménysége 23—32 nk ° között változik, s ez behatárolja lehetőségeinket. Jobb a helyzet a villamos energia terén, ha kisebb mértékben is, de tovább folytatjuk az izzólámpák lecserélést a cső armatúrákra. Habár a többszöri ellenőrzés során kiderült, hogy nem minden irodában hajtják végre a takarékosságra vonatkozó igazgatói rendeletet, s olykor szükségtelenül is égve hagyják az izzókat. Erőátviteli villamosenergiánál tartottunk a 0,99-es teljesítménytényező értékét, így a teljes számla összegéből 5 százalékos visszatérítést kaptunk mindenkor. Az üzemi ivókutakat, fürdőket, s egyéb vízfogyasztó berendezéseket rendbe tartottuk, habár erre még fokozottabb gondot kell fordítani, csőszerelő csoportunk leterhelésének csökkenése után. Egyébként a bakony-éri tározó üzembe helyezésével várhatóan a felszíni vízminőség is javulni fog. Kiemelten kezeltük az elmúlt évben a környező iparvállalatokkal való hőkooperációt. Az Energiagazdálkodási Intézet tanulmányt készített, mely tartalmazza a 144 millió forint megvalósítási költséget, határidőt és a kooperációban részt vevő vállalatokat, bár a megnövekedett hőigénye miatt a húskombinát egyedül jöhet szóba. Az elkészített tanulmány alapján az Energiagazdálkodási Intézet a társminisztériumok főenergetikusait és a kooperációban részt vevő vállalatok képviselőit összehívja a további teendők megbeszélése végett. Veszélyezteti azonban a terv megvalósítását az a tény, hogy mi a jelenlegi fejlesztési alapunkból nem tudjuk előteremteni a hozzájárulást, sőt bankhitelt sem tudunk felvenni ilyen célra. Összefoglalva az eddigieket, fajlagos gőz- és energiaköltségünk a tervezetten belül van, az előbbinél komoly megtakarítást is jegyezhettünk. A továbbiakban mégis jobb összefogásra van szükség, azon keresztül a költségek csökkentésére. Erre mód és lehetőség egyformán van, a figyelemből és akaratból sem lehet hiány.