Pápai Textilmunkás, 1986 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Gazdag programok az új színházban ünnepélyes külsőségek között nyitották meg karácsony előestéjén a Jókai Művelődési Központ új intézményét. A régóta óhajtott színházi rendeltetésű épület nézőterén 466-an foglalhatnak helyet, színpada pedig amatőr- és nagyszínházi bemutatókra egyaránt alkalmas. Ezután megváltozhat a város közművelődési arculata is. Vajon mire számíthatnak mindazok, akik eddig csak másutt juthattak színházi élményhez? Erről tájékoztatott Aradi Gusztáv, közművelődés felügyelő: - Az alapfeladatok ellátására továbbra is a Jokai Művelődési Központ lesz hivatott. Az új intézmény révén elsősorban a nagytermi rendezvények bővülésére, színvonalának emelésére lesz lehetőség. Előadásokon túl, úttörőházi feladatokat is megvalósítunk itt, s nem utolsósorban a fiatalok számára is szeretnénk otthont teremteni. A programok összeállítása most van folyamatban. Annyi azonban biztos, hogy 1986. szeptemberétől kezdődik az évad. Bérletrendszert dolgozunk ki, s ebben a különböző színházak előadásait ajánljuk. A Veszprémi Petőfi Színház mellett győri és zalaegerszegi, valamint fővárosi társulatokat is hívunk. De addig sem áll üresen az intézmény. A tervezett program alapján március 14-én A szabin nők elrablása című darabot mutatják be a veszprémiek. Április 19-én kerül sor a szakmunkáskórusok megyei találkozójára, 22- én az Éneklő Ifjúság középiskolás bemutatóra, 23-án pedig Pancsev: A négy süveg című mesejátékot mutatja be a Népszínház. Június 4- én szintén a Népszínházat fogadjuk, Zelk Zoltán: Az ezernevű lány című mesejátéka kerül a színpadra. N. S. Babos János felvételein esti fényben a homlokzat, illetve a megnyitón fellépők között bemutatkozó Vadvidág tánccsoportunk látható. Nagyobb követelmények 1986 (Folytatás az 1. oldalról) mintegy 830 798 000 forintot tesz ki. Ha ez az árbevétel realizálódik és önköltségi tervfeladatainkat teljesítjük, a mérleg szerinti eredmény 85 millió 600 ezer forint lesz, vagyis 16 százalékkal magasabb az 1985. évinél. S ha a nyereségből képezhető érdekeltségi alapok alakulását vizsgáljuk, megállapítható, hogy a jelenlegi közgazdasági szabályozó előírásokat figyelembe véve, ilyen nyereség elérése mellett, vállalatunk képes lesz fizetési kötelezettségeinek eleget tenni. Feladatainkat kétezres létszámmal tervezzük megvalósítani, a keresetek várhatóan 4 százalékkal növekednek. Végezetül felhívta rá a figyelmet vállalatunk igazgatója, hogy magunk, s a népgazdaság szempontjából egyaránt rendkívül fontos gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósítása, s hogy saját területén ki-ki tegyen meg mindent a siker érdekében. Bontakozzék ki fokozottabban a munkaversenymozgalom is, tevékenyen kapcsolódjanak be kollektívák és egyének a termelékenység emelésébe, a minőség javításába, s munkálkodjanak az önköltség csökkentésén. Ezután a VII. ötéves terv fő célkitűzéseit ismertette a fórumokon, s a vállalati tanácsnak jóváhagyását is kérte. A fejlesztési elképzelésekre A, B, C változatot dolgoztak ki, melyek egymásra épülő beruházásokat tartalmaznak. Az A variációban foglaltak megvalósulása tulajdonképpen már bizonyos, hiszen erre kaptuk meg az 50 milliós állami alapjuttatást. A B változat költső ban ge 91 millió forintot tartalmaz, az már egy merészebb elképzelés, közel 160 millió értékű beruházásra vonatkozik. Hogy e koncepcióból mi valósul meg a következő öt évben, azt még nagyon sok tényező befolyásolja. De a vállalat elképzelései megalapozottak, s amennyiben lehetőség nyílna a harmadik változat megvalósítására, akkor megteremtődne a feltétele annak, hogy a gazdaságtalan termékeket lecserélve, a piacon keresett nyüstös, finom puplinokat gyártsunk, amelyek révén lényegesen több devizával számolhatunk. Egyébként a termékszerkezet jelentős korszerűsítése is csak a C variációs fejlesztéssel valósítható meg, ugyanúgy a nem rubel elszámolású exportunk növelése is. Kivétel a rubel elszámolású export, amelynél az említett 50 milliós fejlesztés alapján 700 ezer négyzetméter többletet vállaltunk, s ezt a konfekcionálók rendelkezésére adjuk. Anyagmegtakarítási, hulladékhasznosítási elképzeléseink az A és B változatban tervezett fejlesztéssel valósíthatók meg, míg az energiaracionalizálási törekvéseket illetően, jelentősebb korszerűsítést nem tudunk végrehajtani, csak részleges változtatásokat tervezünk a kazánok felújításában. Valamennyi testület megvitatta a beterjesztett anyagokat, s az üzemi párt-végrehajtó bizottság határozatot hozott az 1986-os gazdaságpolitikai célkitűzések végrehajtásának segítésére. Végül a vállalati tanács elfogadta a VII. ötéves tervi fejlesztésekre tett javaslatot. 2 - PAPAI TEXTILMUNKAS - 1986. január Sikeres évet zárt a TMTE helyi csoportja A Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület helyi csoportjának 1985. évi tevékenységéről Barabás Árpád, az egyesület titkára számolt be. Szólt arról, hogy a korábbi esztendők tevékenységét elsősorban a vállalatunknál zajló, fokozottabb ütemű rekonstrukció és a vele kapcsolatos műszaki feladatok megoldása, a szervezési kérdések megvalósítása jellemezte. Az elmúlt időszakban csökkentek a fejlesztési lehetőségek, s ezzel párhuzamosan az egyes szakosztályi csoportok programjai, célkitűzései is változtak. Többet foglalkoztak különböző technológiák korszerűsítésével, az energia- és más területen való takarékossággal, a segédanyagok, festékek, vegyszerek gazdaságosabb felhasználásával. Nagyobb szerepet kapott a műszaki és közgazdasági területeken végzendő elemző, értékelő tevékenység, amelynek hatására jobb, megbízhatóbb adatok, információk álltak rendelkezésre. Nagyobb tér jutott az újításnak, s számos területen igazolódott be a továbblépés, a fejlődés lehetősége. Fontosnak tarálta az egyesület vezetősége a fiatalok bevonását, többen komoly megbízatást kaptak a vállalat legkülönbözőbb részén. Támogatták, ösztönözték őket pályázatok, cikkek, szakdolgozatok írására, amelyeket el is készítettek. A létszámhelyzet alakulásáról szólva hangsúlyozta a titkár, hogy a vállalatnál bekövetkező csökkenés ellenére az egyesületi tagok száma lényegében nem változott. A fonószakosztálynak 28, a szövődésnek 45, a kikészítőnek 5, az ipargazdaságinak 19, a gépésznek pedig 9 tagja volt 1985-ben. Sajnos, vállalatunknál a nyugdíj utáni kapcsolattartásra a távozók nem vállalkoznak, pedig egyre kevesebb az olyan jól képzett fiatal, akit pótlásukra fel tudnak venni. A meglévők aktivitásával viszont a vezetőség elégedett. Ezután a múlt évben megtartott rendezvényekről adott képet röviden, kiemelve, hogy az ezeken való megjelenési arány jól illusztrálja a megnövekedett érdeklődést. Különféle előadások, a műszaki hónap eseményei, s klubnapok tették változatossá a programokat, de vállalaton kívül is kerestek kapcsolatokat az egyes csoportok, így például a közgazdasági akkor, amikor kapcsolódott a városi szakterület rendezvényeihez. De e téren különösképpen az energia, a környezetvédelem, a gépészet és más hasonló területen még további lehetőségei vannak az együttműködésnek. Hosszú idő után, ismét létrehoztunk külföldi kapcsolatot, melynek keretében bolgár szakemberek jártak nálunk. A tervek szerint ez évben megszervezzük a viszontlátogatást. A fentiek is igazolják, hogy még egy olyan régi múlttal rendelkező egyesületnél, mint a TMTE pápai csoportja, is lehet jó szervezéssel felfrissülést, élénkülést elérni. Jó példa erre gépészszakosztályunk működésében beállt pozitív változás. Mint ismeretes, évekkel ezelőtt az alacsony létszám és az érdeklődés hiánya miatt nem kis gondot okozott fenntartása. Ma jelentős a javulás, létszámuk emelkedőben van. S a felgyorsuló műszaki fejlődés, és az elektronika területén megjelent újdonságok arra késztették a tagokat, hogy minden lehetőséget kihasználjanak a tanuláshoz, az ismeretek megszerzéséhez. Az egyes szakosztályok elemzésénél, a fonásoknál kiemelte a titkár, hogy különösen az új műszaki megoldásokról és technológiákról esett több szó, valamint korszerű segédanyagok bevezetésével kapcsolatos kísérletekről. A munkatervükben szereplő előadások közül említésre érdemes a hidraulikus tengelykapcsolóval foglalkozó, annál is inkább, mivel ezt házi tervezésben és kivitelezésben készítették el. Ezenkívül nagy érdeklődés kísérte a Zentex orsóhajtó szalagokkal szerzett üzemi tapasztalatokat, valamint a 140-es Trevira feldolgozásának előnyeiről és a magyar pamutfonodák minőségi eredményeiről tartott előadásokat. A szövősök fontosnak tartották a gyáregységnél történt beruházások, kísérletek, műszaki fejlesztések eredményeinek és tapasztalatainak széles körű ismertetését. Foglalkoztak a legújabb SZTB-k indításának, s a kordbársony kísérleteinek tapasztalataival. Hallgathattak előadásokat az írezés minőségének javításával kapcsolatos törekvésekről is. Sőt, a házi rendezvényeken kívül, két ízben vendégelőadó állt rendelkezésükre. A kikészítő szakosztálynál tavaly elsősorban azt vették figyelembe, hogy a tőkés importból származó színezékeket milyen mértékben lehet kiváltani hazai, vagy szocialista országból származóval, vizsgálták továbbá azokat az energiatakarékos kikészítési technológiáikat, amelyek bevezetése lehetséges vállalatunknál. A közgazdasági területen működők rendezvényei közül legnagyobb érdeklődés a szabályozók változásáról, valamint az energiagazdálkodás elemzéséről tartott előadások iránt mutatkozott. A gépésznél pedig az új gépek, valamint műszaki újdonságok nyomon követése, a számítógép, az elektronika területei kimeríthetetlenek. Külön hangsúlyt kap náluk az alkatrészgyártás kialakítása és megszervezése. Munkájuk nyomán az SZTB- szövőgépek házi alkatrészgyártásának megoldásával nagy beszerzési gondot enyhítettek. A Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa a munkaprogramjában meghatározottak szerint tevékenykedett. Az újonnan belépő fiatal szakemberekkel való kapcsolat építésében az FMKT-klub vállalt nagy szerepet. Részt vettek az országos tanácskozáson, több ismeretterjesztő előadást tartottak, voltak tanulmányi kiránduláson és szakmai találkozókon. Tartottak szellemi vetélkedőt és összességében eredményes munkát végeztek. Végezetül megállapította Barabás Árpád, hogy a TMTE helyi csoportjában jól összefogták a műszaki és közgazdasági területen dolgozókat. S a következőkben is arra törekszenek, hogy e tevékenységük minél színvonalasabb, eredményesebb legyen. Megtartotta kongresszusát a textilszakszervezet Lapzártakor tartotta XXVI. kongresszusát a Textilipari Dolgozók Szakszervezete (ezért a témára következő számunkban visszatérünk). A kétnapos rendezvényen az ágazatot 217 küldött és 120 meghívott képviselte. Vállalatunktól Léránt Károlyné - akiit a központi vezetőségbe is választottak -, Németh Károlyné, Pingitzer József és Takács Józsefné vett részt. Dr. Martos Istvánné főtitkár szóbeli kiegészítőjében, valamint a beszámolóban hangsúlyozta, ma már igazolt, a textilipar nélkül a népgazdaság nem létezhet, szükség van rá. Mindhárom piacon keresettek termékei, öt év alatt lényegesen javult a termelékenység, a csökkenő létszám, az anyagellátási zavarok, az importtal kapcsolatos és sok egyéb gond mellett jöttek létre szép eredmények. A legsúlyosabb problémákról szólva kiemelte a gépek elöregedését, s hogy a fejlesztésre fordítható összeg a tervciklusiban az előző ötéves időszakhoz képest közel felére csökkent. Mindezek ellenére, a vállalatok keresték azokat a lehetőségeket, elsősorban a belső tartalékok feltárásával, amelyek révén az elmaradt fejlesztések részben ellensúlyozhatók. A jó szakembergárdának és a többletmunka-váallásoknak tulajdonítható, hogy a termelési eredmények legtöbb helyen jól alakultak, növelni tudták többek között a hatékonyságot és a korszerű termékek arányát. Beszélt a főtitkár a munkaverseny-mozgalom, valamint az újító tevékenység jelentőségéről, a munkahelyi demokrácia érvényesüléséről, a textiliparban dolgozók élet- és munkakörülményeinek változásalról. Javult a szociális ellátás, az elmúlt tervidőszakban mintegy 500 millió forintot költöttek klímára, megszervezték a szűrővizsgálatokat. Szólt a tisztségviselők derekas munkájáról, az érdekképviseleti szervek tevékenységéről, a bérek, keresetek alakulásáról, valamint a nyugdíjasokkal való fokozottabb törődésről. A jövőre vonatkozólag azt hangsúlyozta, hogy az ágazat akkor tud eleget tenni feladatának, ha fejlesztheti állóeszköz-állományát. Ehhez a kormányzattól várnak segítséget, s a három műszakos munka jobb anyagi elismeréséhez ugyancsak. Hiszen a textilipar hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez jelentős, azt kéri, hogy ennek arányában képződhessenek nagyobb források. Majd bejelentette, a szakszervezet kezdeményezésére megszületett a döntés: 1986- ban a fonók 22 millió forint bérpreferenciát kapnak. Kinek kedvezmény? Az ünnepek előtt több segítőkész megnyilvánulás tanúi lehettünk, ezek közül is talán a „kis" nyugdíjasokkal való fokozott törődés a leginkább említésre méltó. Néhány éve a Pannonker meghirdetett egy akciót, s ezt 85-ben is nagy örömmel használták ki azok, akik nyugdíja alig több a minimálisnál. Nevezetesen, legalább 400 forint értékű vásárlás esetén 150 forintnyi engedményt kaptak, s egyetlen élelmiszert sem rekesztettek ki a körből. Hasonló jó szándékú törekvés nyilvánult meg a Komfort boltjaiban is, s a 84-es gyakorlat igen jónak bizonyult, hiszen vehettek meleg holmit, alsóneműt, kényelmes cipőt, vagyis korlátozás nélkül, amire szükségük volt. S az előző havi nyugdíjas szelvény bemutatásával, „elengedtek a végösszegből”. Ám most, ez utóbbi karácsony előtt, nagy megdöbbenéssel tapasztalták, hogy a komfortnál az ilyen fajta lehetőséget felváltotta egy 20— 50 százalékos árengedmény, de a bolt által kijelölt cikkekre. Ez is nagyon szép, mondhatná az ember, ha nem győződött volna meg arról, hogy lényegesen több bosszúságot, méregelődést okozott ez akció, mint amennyi megtakarítást jelentett a rászorulóknak. Ugyanis a legritkább esetben kínáltak idős embereknek való holmikat. Ám szerepelt a választékban bakfisruha, bébidoll, anyagból készült falinaptár, csizmák 8 centis sarokkal és sorolhatnánk. örök törvény, a kereskedelem attól igyekszik szabadulni, ami felesleges, s ha engedményt ad, bevon ilyen dolgokat. De ha jó ügyet szolgálni készül, akkor miért csak ilyeneket? Hiszen ezzel épp az ellenkezőjét éri el; ürömöt szerez öröm helyett. S önkéntelenül ötlik fel a kérdés: kinek kedvezmény ez? -h Emléktáblát avattak ,a ház falán (Világos utca 20.), ahol a korán elhunyt jeles költőnk, Nagy László lakott. Hazai Sándor Nyugdíjba mentek a szövő gyáregységből Cseh József, Gyurom Istvánná, Orbán Endre, Sági Rudolfné, Schranc Imréné, Szabó Sándorné, Takács József és Varga Józsefné. A fonodából Mészáros Katalin és Muli Tiborné. A kikészítőből Cseh Béla és Polgár István. A csomagolóból Marton Miklósné, az általánostól pedig Balogh Józsefné és Szili Antalné. Valamennyiüknek jó pihenést kívánunk!