Pápai Textilmunkás, 1989 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Jubilálunk Huszonöt évvel ezelőtt, Veszprém megyében az el­sők között jelent meg üze­mi lap vállalatunknál. Indí­tásakor az vezérelt ben­nünket, s ez a mai napig sem változott, hogy a leg­közvetlenebb információs eszköz legyen az újság, a nálunk dolgozók szolgála­tában. Készítésénél fontos szem­pontnak tartjuk, hogy kol­lektívánk közvetlenül han­got kapjon, ki-ki elmond­hassa vélményét. A negyed­századnyi idő alatt meg­szólaltak sokan: a brigá­dokban dolgozók, az évti­zedes tapasztalatokkal ren­delkező jubilálók, beszél­tek a gépek mellett tevé­kenykedők a munkát hát­ráltató szervezési gondok­ról, egyéb feszültségekről. Nyilatkoztak a társadalmi tisztségviselők, a pályakez­dők, a sportolók, a fiata­lok és idősebbek, s mon­danivalójuk, javaslataik ál­tal az egész közösség gya­rapodott. Mint az agitáció egyik legfőbb eszköze, ma már nélkülözhetetlen szerepet tölt be a lap. Mozgósít a vállalati tervek megvalósí­tására, mindig a legaktuá­lisabb témákkal foglalkozik; a minőséggel, a szerkezet­­váltással, a műszaki fej­lesztéssel, az újításokkal, a takarékossággal, az export­­helyzettel, a munkavéde­lemmel, és sorolhatnám. Rendszeresen bemutat olyan egyéneket, akik a munkában élenjárók, élet­vitelükben példásak, vagy a közéleti tevékenységben tűnnek ki. Felhívja a figyel­met különböző szabadidős programokra, népszerűsíti a klubokat, szakköröket. Választ kaphatnak az új­ság hasábjain a havi in­formációs jelentésekben fel­vetett és a közvéleményt foglalkoztató kérdésekre. A pontos és időbeni tá­jékoztatásban betöltött sze­repe mellett, az egyes hely­zeteket, jelenségeket pole­mikusan, esetenként kritiku­san képviseli az újság, ügyelve arra, hogy ne gya­koroljon­ olyan hangulati nyomást, amely megzavarja a közvéleményt. Az esemé­nyek az élet minden terü­letén felgyorsultak. Az üze­mi lap agitációs munkáját, a nyíltabb közvetítésben je­lentkező feladatokat nem lehet sablonok alapján vé­gezni. Az írott szó felelős­sége vitathatatlan. Különö­sen, ha a reagálások ilyen közvetlenek. A jövőben talán még na­gyobb jelentősége lesz, hogy kollektívánkban az optimizmust, a támogató magatartást, a tulajdonosi szemléletet serkentse. Hogy a politika alkotó formáló­ja és segítője, az informá­ció legfontosabb eszköze legyen továbbra is. Moz­gósítson, érveljen, lelkesít­sen az adott vállalati cé­lok érdekében. Így töltheti be sajátos rendeltetését, a textilesek szolgálatában, va­lamennyiünk hasznára. Kovács István pb-titkár Kedvezőbb az új adósáv Megváltoztak a személyi jö­vedelemadó sávjai 1989. ja­nuár 1-jétől így a 48 ezer forin­tos adómentes sávot 55 ezerre emelték, s a kezdő 20 helyett 17 százalékkal indul a táblá­zat. A tavalyi 11-gyel szemben az idén 8 sáv tartalmazza a személyi jövedelemadó mérté­két. A nyugdíjaso­k 108 ezer fo­rintig nem adóznak. Ha dol­goznak, valamennyiüket meg­illeti a havi ezer forintos al­kalmazotti kedvezmény. Mivel az adósáv 17 száza­lékról indult és a tavalyi 60 százalék helyett 56 a felső határ, kedvezőbb az új táb­lázat, aminek következménye, hogy a csökkenő jövedelem­­adó levonása után a hazavitt nettó összeg emelkedik. Nyílt, hasznos véleménycsere Kihelyezett igazgatói érte­kezletet tartott a pamutipari vezetők részére dr. Cseh Jó­zsef ipari miniszterhelyettes vá­lla­latunknál. Meg­ti­sztelte­­­tésnek vettük, hogy míg ko­rábban a minisztérium adott helyet hasonló konzultációk­nak, elsőként a Pápai Textil­gyár lehetett a házigazdája e megbeszélésnek. Az érdeklődés feltehetően annak is szólt, hogy az utóbbi években je­lentős fejlesztéseket valósítot­tunk meg, illetve jelenleg van­nak folyamatban. Hisz az or­szágban elsőként működött itt egységes Rieter fonodai erő­­műrendszer, azonos típusú be­rendezésekkel rendelkezünk a tisztítótól a kártolóig. Ope­­nend technológiánk magyar viszonylatban a legkorszerűbb­nek számít. Ezt gazdagítja majd, szocialista relációból, a most beszerelésre váró 6 da­rab Textima gyűrűsgép. A megbeszélésen rendkívül fontos témákat vitattak meg az iparági vezetők: a szovjet export, a szocialista import, a további részvétel lehetősége a textilipari szerkezet- és szer­vezetátalakításra irányuló pá­lyázatban, valamint az egyes vállalatok gazdálkodási kérdé­seit. Dr. Cseh József miniszterhe­lyettes szólt az ipar elmúlt évi eredményeiről, és az ez évi feladatokról. Kiemelten foglalkozott a szocialista ex­port kérdésével, melynek tá­mogatása mintegy felére csök­kent. Ismertette a szerkezet­­váltással kapcsolatos pályáza­tok­­ feltételrendszerét és kérte a pamutipari vállalatokat, hogy tekintsék át a lehetősé­geket. A rendelkezésre álló, mintegy 150 millió forintból a vállalatok igényelhetnek fej­lesztési elképzeléseik megvaló­sítására. Munkálkodik a minisztérium a bérliberalizálás adta lehető­ségek kibontakozásán is. Rend­kívül fontos a bérpozíció javí­tása az iparágban a haté­konyság fokozása érdekében, másrészt, a létszámleépülés megállításához szintén elen­gedhetetlen. A tájékoztatót őszinte, nyílt, hasznos véleménycsere követ­te. Valamennyi jelenlévő vál­lalatvezető szólt gondjaikról, problémáikról, melyek többsé­ge alapvetően azonos. Szóba kerültek a feszültségek felol­dására hozott intézkedések is. A témához kapcsolódva vállalatunk vezérigazgatója el­mondta, hogy bennünket is rendkívül kedvezőtlenül érint a szocialista exporttámogatás csökkentése. Míg az előző év­ben 103 százalék árkiegyenlí­tést vehettünk igénybe, s ez fedezte a tarkónszőtt termékek magas önköltségét, a legújabb rendelkezés értelmében csak 50 százalék árkiegyenlítés jár a szocialista export után. Ez azt jelenti, hogy számításaink szerint több mint 37 millió fo­rint árbevétel-kiesés lesz eb­ben az évben emiatt. Ezért javasoltuk az MT-rendelet fe­lülvizsgálatát, annál is inkább, mivel államközi exportkötele­zettségünk teljesítése nagyon fontos a népgazdaság szem­pontjából. Ugyancsak mód nyílott a szocialista importtal kapcso­latos tapasztalatok kölcsönös kicserélésére. Mi elsődlegesen a szovjet gyapot révén va­gyunk érdekeltek, de nemkü­lönben sok gondot okoz a szocialista importszínezék be­szerzése. Helyette ugyanis, a tőkés relációból­­ származó, 12,5 millió forint többletkölt­séggel jár 1989-ben. Szóba jött az irreálisan ma­gas (19 százalékos) hitelkamat is, ami miatt, a műszaki, technológiai megújulás a ko­rábbi évek szintjén a továb­biakban nem látszik folytat­­hatónak. Fontos volna az ipar­­fejlesztés érdekében e helyte­len pénzügyi politika megvál­toztatása. Mivel ez a mostani, rövid távú gondolkodásra kész­teti a vállalatokat, ami közis­merten rendkívül veszélyes, s a technikai színvonal csökke­nésével járhat. A gondok, a megoldásra váró teendők mellett, az el­múlt év adatait ismertetve vál­lalatunk vezérigazgatója hang­súlyozta, hogy még soha ennyi készterméket nem értékesített a Pápai Textilgyár, ilyen nagy árbevétel mellett. De a meg­emelt költségek miatt így is a legkevesebb eredményt reali­zálhattuk. Sikerült viszont kivédenünk, hogy vesztesége­sek legyünk. Mind jelentősebb azonban a létszámhiány is. Úgy tűnik, a szövődében - ahol 1985-től 45 gépessel let­tek kevesebben - már csak vendégmunkások igénybevéte­lével leszünk képesek megol­dani a feladatokat. Mivel a megyében eddigi próbálkozá­saink nem jártak eredménnyel, kértük az Ipari Minisztérium segítségét, a 35 képzett viet­nami szövőgépesre vonatkozó igényünk támogatását. Erre március közepe körül várható válasz, s remélhetőleg az el­ső félév végén realizálódik. A textil szakszervezet képvi­seletében Groszmann Tibor tit­kár vett részt az értekezleten, aki többek között a bérfejlesz­tés lehetőségeiről tájékozta­tott. A szakszervezet kezdemé­nyezi, hogy néhány textilipari vállalat - közte a miénk - adómentes bérfejlesztésben ré­szesüljön. Élve a lehetőséggel, a szükséges adatokat már be is adtuk, várjuk a remélhető­leg kedvező döntést. Nagyobb aktivitásra serkentenek az események A munkahelyi és területi pártalapszervezetek együttmű­ködéséről szóló jelentést ter­jesztett a legutóbbi pártbizott­sági ülés elé Kovács István titkár. Mint a tagság köré­ben ismeretes, előzetesen min­denki kézhez kapta a témá­val kapcsolatos vitaanyagot. Ez is közrejátszott abban, hogy élénk érdeklődés nyilvá­nult meg, s a taggyűléseken megjelenteknek közel 20 szá­zaléka mondott véleményt. Egyetértés volt abban, hogy a pártnak is meg kell újulnia, de aktivitásra serkentenek a körülöttünk zajló eseményeik ugyancsak, és ez elengedhetet­len ahhoz, hogy az MSZMP megőrizhesse vezető szerepét. A hozzászólók közül sokan vélekedtek úgy, hogy a tag­ság jobb felkészítésére, több információval való ellátására van szükség. A munkahelyi, il­letve lakóterületi pártmunká­val kapcsolatban vállalatunk­nál az volt a vélemény, hogy ma még nem érett meg a le­hetősége annak, hogy a teen­dők zömét a lakóterületre irá­nyítsák. Ha erőltetnénk, eset­leg jelentősebb kilépéssel le­het számolni. Erős a kötődés (ezt bizonyítja, hogy nyugdíjas­ként is legtöbben itt marad­nának­ a megszokott kollek­tívához. Másrészt, az önkén­tességi elv alapján való ho­vatartozást vélik elfogadható­nak. Mindezt azzal egyetér­tésben, hogy a lakóterületi pártmunka erősítése valóban fontos, ám inkább a hatéko­nyabb segítés, mozgósítás, az eddigieknél jobb együtt­működés révén. Sallai Attilámé, a Réti-szakmány szövője, a vállalat ké­résére szakította meg a gyest, s jött vissza korábban dol­gozni. Nagyon ügyes, szorgalmas, felettesei elégedettek munkájával. Két új Textilma bolyhozógéppel gyarapodott a kikészítő a múlt év végén, az eddigi négy mellé. Nagy szükség volt erre, mivel változatlan az érdeklődés flanel terméke­ink iránt. Felvételünkön a NDK berendezés, és kezelője, Varga József­né. (Fotó: Babos János) Nőnapi koszontó a brigádklubban A nőket ünnepelték a már­cius eleji brigádfórumon, ahol színvonalas irodalmi mű­sorral és a művelődési ház munkatársai kötötte hóvirág­csokorral kedveskedtek a részt vevő lányoknak, asszonyoknak. Ezúttal is a textilesek tettek ki magukért, hiszen az öt nagyüzem közül, kizárólag a mi vállalatunk képviseletében voltank jelen, többek között a szövő-Komplex, a kikészítő Pe­tőfi és Orion, a csomagoló Április 4., valamint az általá­nos Martos Flóra, illetve Viktó­ria néven versenyző kollektívá­jából. jól sikerült mű­helybál Hagyományos farsangi bál­ját a közelmúltban tartotta a műhely és az erőtelep kollek­tívája. Mintegy 90-en gyűltek össze művelődési házunk nagytermében, ahol a talpalá­­valót Vadas Ottó és zenekara szolgáltatta. A hangulatot fo­kozta az éjféli tombola, mely­nek főnyereménye torta, illetve egy élő hal volt. A hajnalig tartó mulatságon mindenki jól érezte magát. Barth G. Ferenc lett a vezérigazgató-helyettes Barabás Árpád március 31-ével kérte nyugdíjazását, emiatt vállalatunk pályázatot tett közzé a vezérigazgató-helyettesi mun­kakör betöltésére. A bíráló bizottság (a társadalmi szervekkel egyetértésben) Barth G. Ferencet tartotta alkalmasnak e felelős­ségteljes beosztás ellátásáról, s ő kapott öt évre szóló megbí­zást, a munkáikör betöltésére. A vezérigazgató első számú helyettese, akiihez a műszaki vo­nal tartozik, 45 éves, 1967-ben szerzett diplomát a műszaki egyetem gépészmérnöki karán. Később a gazdasági mérnök vég­zettséget is megszerezte. Első­­ munkahelye a textilgyár, itt kez­dett beosztott mérnökiként, majd műhelyvezető-helyettes, tink­­vezető, fonó gyáregységvezető-helyettes lett, 1981—1987 között p­edig a fonó gyáregység vezetője. Az utolsó években termelési főmérnökként tevékenykedett. A több mint két évtized során nagy gyakorlatra tett szert, és bizonyította rátermettségét. Kinevezéséhez gratulálunk, munkájához sok sikert kívánunk! A végállomásokon vásárolható menetjegy Nem lehet mondani, hogy osztatlan örömöt okozott az utazóközönség körében a menetjegyek drágulása. Legin­kább talán a helyi járaton köz­lekedők érintettek ebben. Azért fegyelmezetten tudomásul vet­tük - mit is tehettünk volna? -, ám más „apróság" is társult néha, hogy bosszúságunk fo­kozódjon. Még olyan forgalmas helyen, mint a vasútállomás, sem meg­oldott a menetjegy árusítása, elsősorban az újságospavi­lon és a posta nyitvatartási idején kívül, Így, aki vonat­ról érkezett, kénytelen volt a drágább taxit, vagy a gyalog­túrát választani, amennyiben jó előre nem szerzett be busz­jegyet. Érdeklődésünkre a VOLÁN illetékeseitől megtudtuk, hogy a jövőben­­ kizárólag a vég­állomásaikon az autóbusz­­vezetők segítenek ebben, tő­lük vásárolható menetjegy.

Next