Pápai Textilmunkás, 1989 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-01 / 1. szám

18,S millió négyzetmét gyártunk az idé ÍGY ÍRTUNK Mi Tallózás a negyedszázaddal ezelőtti újságainkból Az alábbi összeállítást az első évfolyam lapszámai­ból válogattuk. Reméljük, sikerül ezzel egy kis ízelítőt ad­nunk arról, hol tartottunk 1964-ben. Másrészt, kitűnik az is, hogy némely téma azóta sem veszített aktualitásából TERVSZÁMOK A fonodának 8 251 kiló fonalat kell gyár­tani naponta, s elérnie az 597 kilométer/1000 orsóórát, 55 átlagszámon. Ez 2,5 száza­lékkal magasabb a tavalyi termelésnél. A szövődének ahhoz, hogy éves tervét teljesíthesse, na­ponta 74 870 folyómétert kell teljesítenie. Ehhez szükséges, hogy éves szinten átlagosan 6,7 vetés/gépórát érjen el. A kikészítő egy napra eső terve 78 878 folyóméter, kü­lönösen a darab festett és a fehéráru ütemes teljesítését kell javítani és csökkenteni az olajosságot, valamint a min­taelhúzódások mértékét. 1964-ben a lakosság ellátá­sára 1 millió 100 ezer négy­zetméter, a külkereskedelem­nek 6 millió 700 ezer, egyéb átvevőknek pedig 10 millió 700 ezer, összesen 18 millió 500 ezer négyzetméter anya­got szállítunk. (1964 május) EXPORT Cél a tőkés ex­portra termelés gazdaságossá­gának növelésével a devizaho­zam emelése. Ez a mennyiségi szemlélet teljes háttérbe szo­rulásával, a gazdaságosság egyértelmű érvényre juttatá­sát kívánja meg 1965-ben. Tervjóváhagyásunk nem is kö­vetel több készáru-kibocsá­tást, mint eddig, azonban az exportcélra előállított termé­kek arányát növeljük. Ennél­fogva termelésünk nehezkedé­­sét és a minőségi követelmé­nyek fokozását tekintve, je­lentős többletmunkával szá­molhatunk. Sem a fonodától, sem a szö­vődétől nem kívánunk az ed­diginél több teljesítést, de mindhárom üzemünktől a ter­mékek jobb minőségben való előállítását várjuk. Ezen ke­resztül tudjuk megteremteni a több devizabevétel lehetősé­geit. (1964. december) TAKARÉKOSSÁG A köz­ponti műhelyben dolgozók mintegy 75 ezer forint anyag­megtakarítást értek el az év első öt hónapjában. Holcmann Ferenc épületkarbantartó bri­gádja például 14 ezer, Soós Sándor lakatos csoportja pe­dig 10 ezer forintot takarított meg. (1964. július) PÁRTÉLET A taggyűléseken figyelembe kell venni a pár­­tonkívüliek hangját is. Az utóbbi éveikben kialakult a szimpatizánsoknak egy olyan tábora, mely nemcsak őszinte segítséget nyújt céljaink meg­valósításához, de ilyen szán­dékkal, bírálattal is illet ben­nünket, amit meg kell szívlel­ni. Ámbár, ez sem zárhatja ki azt, hogy elsősorban a kom­munisták nézzék kritikusan sa­ját munkájukat. A pártmunka központi kérdése napjainkban a vezetés színvonalának javí­tása, a gazdasági munka, a termelés segítése. (1964. no­vember) ÉLENJÁRÓK A termelőüze­mekben folytatott egyéni ver­seny értékelése a következő­képpen alakult: A szövő I-ben Juraszek Györgyné, Kovács Józsefné és Gulyás Lajosné­­ a szövő II- ben Szólás Zsigmondné, Kor­­pics Károlyné és Sörfőző Fe­rencné teljesített 110 száza­lék fölött, teljesen hibátlanul, 100 százalékos minőséggel, havi átlagban! A fonodában Horváth Jenőné, Mórocz Im­­réné és Alföldi Antalné ért el 110-120 százalék közötti át­lagteljesítményt. (1964. június) MUNKAERŐHELYZET A vál­lalati tervek végrehajtásához többletlétszámmal kezdtünk hozzá. Viszont nem enged­hetjük meg magunknak, hogy felesleges létszámot kössünk le. Ez az oka a leépítésnek és az átcsoportosításoknak. Nyilvánvaló, hogy azokat ves­­­szük a leépítendők névjegyzé­kére, akik rontják a munkafe­gyelmet, másokat is akadá­lyozva a tisztességes munká­ban, illetve hiányzik a szakmai rátermettségük. Az átszerve­zéseknél pedig olyan terüle­tekre irányítottunk, ahol lét­számhiánnyal küszködtek. (1965. február) ÚJÍTÁS A múlt évben majd­nem 90 ezer forintot fizetett ki vállalatunk különböző újí­tásokért. Ugyanakkor ezek mintegy 400 ezer forint meg­takarítást eredményeztek. Eb­ben az évben nagyobb je­lentőségű újítások is lesz­nek, és a megtakarítási érté­ket csak milliókban számol­hatjuk (1964. április) TOVÁBBTANULOK A ná­lunk dolgozók közül mind töb­ben igyekeznek pótolni mu­lasztásukat, magasabb iskolai végzettséget szerezni. Ebben az évben egyetemen 2, tex­tiltechnikumiban 17, gépipari technikumban 5, gimnázium­ban pedig 1 hallgató fejezi be tanulmányait, a dolgozók ál­talános iskolájában pedig 22- en végeznek. (1964. május) KULTÚRA Vegyeskarunk - irodalmi színpadunk kultúrá­­saival - nagy sikerrel szere­pelt a közelmúltban, színvona­las műsort, közös hangver­senyt adott a Győri Textil­művek énekkarával. (1964. november) ÜDÜLTETÉS Több mint 300- an (családtagokkal együtt kö­zel 500-an) üdülnek szervezet­ten a vállalatunknál dolgozók közül. Szakszervezeti beuta­lót 219-en (ebben többhetes szanatóriumit) kaptak, a vál­lalat balatonalmádi üdülőjét pedig 10 turnusban 73 család veheti igénybe. (1964. május) SPORT Kitüntették a legjobb sportolókat: Féltéri István és Varjas Endre tekében, Kovács Kálmán atlétikában, Sass Kál­mán és Kocsis Kálmán lab­darúgásban, Tóth József tor­nában, Csapó László kézi­labdában, Moldvai Sándor sakkban, Gáti László termé­szetjárásban, Budai József az ifjúsági labdarúgócsapatban és tömegsportban elért ered­ményeiért kapott oklevelet. (1964. július) MUNKAVERSENY A szocia­lista cím odaítélése egy-egy brigádnak, a termelési tanács­kozás feladata. Az értékelés­nél elsődleges szempont a vál­lalások teljesítése. De hely­telen, ha sablont állítanak fel és egyenlő mércével mérik a kollektívák munkáját. A szo­cialista cím is célját veszti, ha nem következetesen, a va­lódi eredmények és hiányossá­gok nyernek reális, alapos ér­tékelést. (1964. november) A KISZ üzemi bizottság ja­vaslatára vállalták a gyári fiatalok, hogy társadalmi mun­kában elvégzik a kultúrház belső felújítását, beleértve a berendezését is. (1964. no­vember) EGY ÉS MÁS Ha a feleség otthon szótlan és kedvetlen, az azt jelenti, hogy nem talál­ja meg a férj által eldugott prémiumot. Ha mosolyog és kedves, ak­kor megtalálta. Ha pedig nagy ügybuzga­lommal tevékenykedik és fér­jének ágyba viszi a reggelit, már el is költötte. A televízió olyan, mint a ci­garetta : nem lehet leszokni ,róla. Balzac szerint „a házasság tudomány". Ezért vonakodnak a férfiak erre a pályára lép­ni. Ha egy szurkoló azt mond­ja: - Engem nem érdekelnek a csapatok és a futball , mérget vehetünk rá, hogy ki­kapott a csapata. So­kkal többet tudok annál, mint mások gondolják, ám sokkal kevesebbet, mint én gondolom. Ü. .... 2 - PAPÁI TEXTILMUNKÁS - 1989. március KRÓNIKÁSOK A lapot, indításától, közel 23 évig Horváth­­ István szerkesztette. Hosszabb időn át volt a szerkesztőbizottság vezetője Szabó Lászlóné­­ vegyészmérnök, illetve Rozsnyai Jánosné, sze­mélyzeti előadó. Az újság készítésében közreműködő szer­kesztőbizottsági tagok: Babos János, Bara­nyai Lászlóné, Csubák Tamásné, Egyházi Jó­zsefné, Erdélyi Gyula, Gáti László, Görög­i Lászlóné, Horváth Imre, Kerekes Lászlóné,­­Kiss Sándor, Radics Tiborné, Reider Erzsébet, Surányi Vera, Stark Ferenc, Szabó András, Szabó Józsefné és Vadász János. Terjesztők: Asbóth Ilona, Baumann István­ná, Berecz Sándor, Berkes Lászlóné, Biber­­ Ferencné, Boglár Istvánná, Csapó Sándorné,­­Cserköly Lászlóné, Dolgosné Bányai Ágota,­­Erdély Györgyné, Horváth János, Karcsics Andrásné, Kiss Jenő, Márkus Gáborné, Páhi­­ Lászlóné, Rákóczi Istvánná, Szabados Gézá­mé és Szili Antalné. (Fotó: Babos J.) A cár beavatkozásával el­tűnt Görgey makacs remény­kedése, a Béccsel való ki­egyezés lehetősége, Kossuth, Szemere és mások hite az angol-francia támogatásban. S szinte egyik napról a má­sikra közel 100 000 jól felsze­relt harcossal múlta felül az ellentábor az életre-halálra küzdő magyar csapatokét. Görgey nem küldött segít­séget a győri sáncok védői­nek, az ötszörös túlerő győz­te le őket. Saját pozícióját erősítve - seregeket magához vonva - készült a Haynau­­val történő leszámolásra. El­gondolásait a kormány elé tár­ta ugyan, de Kossuth és Mé­száros volt hadügyminiszter el­lenezte a tervet, amely ki­hagyta számításából az élel­met és újoncokat „szállító" Alföld védelmét. Elküldték tehát a közvetítő­ket a kormány parancsával, miszerint Görgey az­­„ III. és VII. hadtestek 27 000 har­cosával azonnal vonuljon Pest­re, s „foglalkoztassa" az orosz fősereget, amíg a Vetter, Gu­­yon-, Wysocki- és Kmety-had­­osztályokból alakuló 30 000 fő­nyi déli sereg tönkreveri Jel­lasics bánt, s beveszi Titelt. Görgey megígérte, hogy három hadtesttel lemegy az Alföldre, ám alig távozott el a küldöttség, levelet írt Kos­suthnak, s abban már arról beszélt, hogy július 3-án csak akkor tud indulni, ha három portyázó dandára és a Kme­­ty-hadosztály megérkezik hoz­zá, Pesten át Komáromba. Jól tudván azt, hogy ez a „levo­nulás" az orosz fősereg me­netirányától is függ, elhúzód­hat. Nem csoda, hogy e levél megérkezésekor Csányi László főkormánybiztos felkiáltott: Görgey áruláson töri a fejét! S jogosak kérdései: miért fon­tos neki bevárni az összesen csak 5000 főnyi, három szá­guldó dandárt? Kmety serege még Esztergomon át sem ér­kezhet Komáromba július 3- ig, tette hozzá, végül kijelen­tette: mindez csak ürügy le­het az elvonulás késleltetésére - Görgey áruló! Kossuth július 1-jén fosztja meg Görgeyt a fővezérségtől , helyére Mészáros táborno­kot nevezi ki­­, s levelet ír Wysockinak, Kmetynek, utasít­va őket, hogy ne engedelmes­kedjenek Görgeynek, menjenek a Bácskába, Jellasics ellen. Pár nappal később, július 4- én, tisztjei kívánságának meg­felelően, Görgey visszakapja vezéri tisztét. Mivel július 6-ig sem jelent meg Vácott a ko­máromi támogatás, a Jellasics ellen induló IX. hadtestet ren­delte vissza Görgey Nagykő­rösről Ceglédre, Kossuth elle­nére ! Görgey július 2-án, a fején megsebesült — Wysocki és Kmety tábornokot nélkülözte­­, de azért július 11-én újabb csatát vívott Haynauval, me­lyet Klapka irányított, majd veszített el. Ezt a győzelmet tehát Kossuth hiúsította meg, a tábornok viszont Jellasics megsemmisítését, Titel bevé­telét, s azzal az Asbóth-féle 12 000 főnyi tartalék hadtest felfegyverzését­­ a zsákmány­ból! Ilyen előzmények után vil­lant még egyszer magasba a szabadság lángja, a déli fron­ton. Jellasics jól tudta, hogy elszigetelt állásban van, gyors támogatást aligha várhat. De azt is, hogy a hős Guyon csa­patai állnak előtte, s továb­bi erősítésre várnak. Ezt megelőzve, éjszakai támadást készített elő a dán; 12 000 emberével (15 zászlóalj, 23 lovasszázad és 79 ágyú) júli­us 13-án indult Hegyes felé, az éj leple alatt. Guyon 8000 emberrel ren­delkezett, a délről Hegyes felé vezető úton helyezte el (Szeg­hegyesen) az 5. győri zászló­aljat, 8 ágyúval. Attól délre (Feketehegyen) a pécsi 8. zászlóaljat, és 4 huszárszáza­dot sorakoztatott fel, ugyan­csak 8 ágyúval. Magát He­gyest a Wasa-zászlóalj, a bá­csi és szegedi önkéntes zászló­aljak, meg a 30. honvéd zászlóalj védte 26 ágyúval, s az arcvonal jobb szárnyát a 8 huszárszázad képezte. A magyar sereg vezérkara időben értesült a bán szándé­káról, poharazgatva, de ébe­ren várakozott. S amikor a horvát csapatok Hegyes kö­zelébe érkeztek, a parancs szerint sorra szálltak a ma­gasba a védők tűzjelei. A támadók megzavarodtak, bár még puska sem dördült, árulást kiabáltak, cselt, de vezérük rohamot parancsolt. A védők, s az ágyúk kartács­zápora meghátráltatta a tá­madókat. Ezután Guyon Szeg­hegyesre rendelte a 30. zászló­aljat, hogy a győri 9. zászló­aljjal együtt oldalba támadják a horvát sereg egyik dandá­­rát, mellyet elölről a szegedi önkéntesek szorongattak. Köz­ben egy másik dandárjuk is újra rohamra indult (a harma­dik tartalékban maradt), ám a Vasa-zászlóalj és a bácsi nemzetőrök visszavetették. Mivel Feketehegyről már a horvát tüzérséget fenyeget­ték a huszárszázadok, Jella­sics átrendezte a balszárnyat, s a német vértesezred vissza­szorította ugyan a magyar lo­vasokat, de közben Guyon 8 század huszárt küldött a meg­gyengült balszárny ellen és győztek! Ágyúdörgés hallat­szott délről, amely előhada ér­kezett, Jellasics hétszázas vesz­teséggel hátrált az Al-Duna mögé, s csak Görgey késleke­dése mentette meg a teljes pusztulástól. Kossuth hiába várta a ko­máromi sereg helyett a IX. hadtestet - 12 ezer emberét küldte az orosz fősereg ellen! H. I­ A szabadságharc utolsó diadala - a hegyes­ csata!

Next