Parallel, 2005-2017 (1-35. szám)

2011 / 22. szám

Turnai Tímea A KÉPÍRÓ SZÍNHÁZA a grafikai és látványtervezésen át a művészi megvalósításig, a natúr papírvilágtól a színpadi álmokig Bagossy Levente Volt már szó festőművész alkotókról, színpadi mesterekről, tanítványokról, a látványtervezés kiemelkedő iskoláiról: nos, mindezek kortárs esszenciája, a képírás mesterének több évtizedes munkája, és sajátos papírvilága Bagossy Levente színpadi művészetében érvényesül. Ahogy korábban Korach Mór találmányait, színpad-megújító törekvé­seit jártuk körül naplója segítségével, s tettük egyértelművé munkásságának korabeli jelentőségét, úgy a kortárs magyar színház látványára Bagossy Levente kísérletei, sajátos ötletei, egyedi képi világa lehetnek különös hatással. Bizton állíthatom, hogy amit a látványtervező létrehoz, színpadra álmodik, igazi összművészet: a színházi plakáttól, az arculattervezésen át a látványterv megvalósulásáig és az örökkévalóságnak dokumentált különleges makettekig. Bagossy színpadi papírvilága, formái és mindezek iskolateremtő megvalósulásai különös kapcsolatot hoznak létre a színház alkotói és nézői között. Nemcsak színpadra álmodja az író, rendező gondolatait, de makettjeiben, plakát­jaiban, bábjaiban meg is jeleníti a múló pillanatot, rögzítve az élményt különös színházi tárgyaival. Nem egyszerűen egy színpadi tervezőt ismerhetünk meg személyében és munkáiban, hiszen ő tervező-grafikus, szerkesztő, díszlettervező, látványtervező, báb- és makettkészítő, a kellékek művészi megálmodója is egyetlen személyben. A Magyar Képzőművészeti Egyetemen, tervezőgrafika-szakon diplomázott 1996-ban. Ebben az évben mutatták be a Kecskeméti Katona József Színházban Georg Büchner Leonce és Léna című darabját Bagossy László rendezésében. Levente az előadással máris elnyerte a legjobb díszletnek járó díjat a színikritikusoktól. A mesterképzőn 1998-ban diplomázott, mint díszlet- és jelmeztervező. De eddigre már közel húsz színházi előadás tervezőjeként is megis­merhettük. Tervezett Pécsen, Kecskeméten, a göttingeni Egyetemi Színpadon, a budapesti Bárka Színházban. Olyan rendezők mellett kezdhette pályáját, mint az ifjabb és idősebb Bagossy László, Lendvai Zoltán, Zsámbéki Gábor és Máté Gábor. Az arculat kialakítójaként évek óta találkozhatunk munkáival a Pécsi Országos Színházi Találkozó plakátjain, honlap­ján, sapkáin, jelvényein és egyéb kiadványain. Legismertebb munkája, a POSZT plakátja a deszkák alól kikandikáló kislánnyal, méltán nyerte el a nagyközönség és a szakma elismerését. Csak honlapján több mint harminc különböző előadáshoz találhatunk rendkívül figyelemfelkeltő színes, humoros plakátokat, melyekben sokszor groteszk látás­móddal egyesíti a klasszikus mű és kortárs megvalósításának esszenciáját, gondoljunk csak Shakespeare Vízkereszt című drámájának mosóporos zacskóba ágyazott reklámplakátjára. Művészi plakátjait is számos kiállításon láthattuk már a Balassi Intézet, a Bárka Színház, a pécsi Művészetek Háza kiállításain, Zágrábban a Gavella Színházban is. Sokan nem tudják, hogy színházi munkái mellett az Ellenfény című szakmai folyóirat tervező szerkesztője is. A Jászai Mari-díjas tervező díszletei, látványtervei is számos hazai és nemzetközi elismerést vívtak ki, különös tekin­tettel a szakmai elismerésekre: az 1996-os első, látványos sikere óta, melyet a Leonce és Léna előadása hozott, a Színikritikusok díját kaphatta meg 2005-ben, 2008-ban, és 2010-ben is. A POSZT 2005-ben és 2008-ban a legjobb díszlet díjával jutalmazta. Az elmúlt 15 év látványtárából kiemelném Térey János Asztalizene című drámájából a Radnóti Színházban bemutatott előadás díszletét, melyhez a szűk,„irodalmi szín­pados" adottságokat átgondolva, négyszintes teret álmodott, a szereplők játéka így e négy szinten zajlott. Az előadás létrehozói 2008-ban nem­csak a legjobb díszlet díját, de a legjobb új magyar dráma elismerését is megkapták a színházi szakmától. A tér strukturálásának egy másik sajátos megoldására láthattunk tőle példát a Vígszínház előadásában, melyben éppen

Next