Parlando, 1972 (14. évfolyam, 1-12. szám)

1972 / 1. szám - A Nemzetközi Zenei Tanács moszkvai üléséről

A Nemzetközi Zenei Tanács moszkvai üléséről Az UNESCO védnöksége alatt működő legmagasabb szintű zenei szervezet a Nem­zetközi Zenei Tanács (Conseil International de la Musique) múlt év októberében tar­totta 14. közgyűlését, majd ezt követően 7. kongresszusát Moszkvában. A közgyű­lésen, amelyen Yehudi Menuhin elnökölt, 53 tagország küldöttei vettek részt, jelen voltak továbbá a CIM-hez tartozó nemzetközi zenei társaságok képviselői (pl. ISME, a Modern Zene Nemzetközi Társasága, Jeunesses Musicales, Zenei könyvtárak szer­vezete, Fesztiválrendezők stb.) és számos megfigyelő valamennyi földrészről. A CÍM végrehajtó bizottsága néhány tagjának mandátuma lejárt. A közgyűlés a megüresedett helyek egyikére Sárai Tibort, a Magyar Zeneművészek Szövetsége fő­titkárát, a CÍM főtitkári posztjára pedig dr. Ladislas Mokry szlovákiai zenetudóst választotta meg. Ily módon a szocialista országok pozíciója a Nemzetközi Zenei Ta­nácsban rendkívüli módon megerősödött. A közgyűlést háromnapos kongresszus követte. Az előkészítő bizottság, melynek élén B. Jarosztovszkij, moszkvai professzor állt, a tematikát a következőképpen ha­tározta meg: a népek zenekultúrája, tradíció és aktualitás. Ezt a főtémát — alté­­mákra bontva — kerekasztal-konferenciákon dolgozták ki és vitatták meg a részt­vevők. Párhuzamosan öt szekcióban folyt egyidejűleg a munka, mindegyikben előre elkészített előadások és koreferátumok hangzottak el, s a hozzászólók felkérésére is előzetesen gondolt az előkészítő bizottság. Szinte lehetetlen felsorolni valamennyi elhangzott előadás címét, a kongresszus valamennyi aktív résztvevőjének nevét. ízelítőül íme néhány adat: Az első szekciót Zofia Kissa vezette. A témát — Tradíció és újítás — maga a ne­ves lengyel zenetudósnő bontotta ki. Ebben a körben tartott főreferátumot dr. Ma­­róthy János „Osztálytradíciók a mai zenekultúrában” címen, s az itt folyó vitának volt résztvevője mintegy harmincadmagával dr. Zoltay Dénes. A második szekcióban J. K. Nkeita, ghánai zenetudós elnökölt. Ebben a munka­­csoportban a következő előadások hangzottak el: A. Daniélou (Franciaország) — Tra­díció és újítás a világ különféle zenekultúráiban; W. Meilers (Anglia) — Az európai népzene a jelenkori zeneszerzők műveiben; N. Menon (India) — Modern irányzatok az ázsiai és afrikai zenében; L. Danilovics (SzU)) — Nemzeti és nemzetközi vonások a szovjet zenében. A harmadik szekció élén Constantin Regamey svájci zenetudós állt. A főtémáról — a különféle zenekultúrák hozzájárulása a világkultúrához — R. Malipiero (Olasz­ország), I. Martinon (SzU), J. Orego-Salas (Chile), Tran Van Rhe (Franciaország) és T. de Leeuw (Hollandia) tartottak egyenként félórás referátumot, a negyedik kerek­asztal résztvevői S. Balaszanjan (SzU) irányításával a nemzeti tradíciók fejlődéséről és a szovjet köztársaságok ez irányú tapasztalatairól értekeztek­ és vitatkoztak. Az ötödik szekció a zenei neveléssel foglalkozott. Itt F. Callaway az ISME elnöke vállalta az irányítást. A négy főreferátum a zeneoktatás különböző területeit érin­tette. D. Kahalevszkij (sajnos beteg volt, előadása magnetofonszalagról hangzott el) „A zeneszerzők nevelése és a jelenkori zene” c. referátumában hosszan szólt azokról a nehézségekről, amelyekkel a zeneszerzés-tanárnak a mai zenei irányzatok­ ellent­mondásokkal terhelt korszakában meg kell birkóznia. A második referátum szerzője , VI. Protopopov (SzU) a jelenkori zene módszereiről beszélt. A szovjet zeneszerzői iskola arra törekszik — mondotta — hogy a fiatal muzsikusokba belenevelje a hall­gatóság iránti felelősségérzetet és tudatosítsa bennük­, hogy műveikkel a nép nemes esztétikai ideáljait kell szolgálniok. 2

Next