Parlando, 1991 (33. évfolyam, 1-6. szám)

1991 / 1. szám - Honegger, Arthur: 1991 - Mozart év: Vallomás Mozartról - Kedves Tamás: A magyar zenészképzés alternatívái

2 Előkészítő Tagozat Azok a politikai törekvések, amelyek a kultúra demokratizálását kívánták erősíteni, a zeneiskolák hálózatának gyors bővülését eredményezték. Sok tanárra lett szükség - amit a felszámolt konzervatóriumok jelentős részben biztosíthattak volna. A Zeneakadé­mia nem vállalhatta fel az ugrásszerűen növekvő igények kielégítését, ezért a reform­­ teremtette Zeneművészeti Szakközépiskolákban tanárképző (!) tagozatok jöttek létre. Ezt a különleges helyzetet, hogy középfokú intézmény képezzen 3 év alatt szaktanáro­kat a 102/1966 MK 18/ MM sz. utasítás szüntette meg azzal, hogy a szaktanárképző év­folyamait - tanárállománnyal együtt - a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szerveze­tébe integrálta. A mai szervezet megértéséhez még egy változást szükséges említeni, amelyet az El­nöki Tanács 1971. évi 20. sz. törvényerejű rendelete regisztrál. A Liszt Ferenc Zenemű­vészeti Főiskolát egyetemi rangra emelte. A főiskolai szintű tanárképzés helye lett a Ze­netanárképző Intézet hat tagozata. Leegyszerűsített vázlat szerint az alábbi rendszer jött létre: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi rangú, ötéves képzés, művész, középiskolai tanár és kamaraművész diplomát ad rendkívüli tehetségeket képez, tízosztályos főiskolai besorolású, hároméves képzés zeneiskolai tanár és általános iskolai énektanári diplomát ad a középfokú zenészképző iskola 4 éves és zenei érettségit ad a 14-18 éves korhatártól eltérő tanulók középfokú képzését biztosítja alsófokú zenei nevelés és zenészképzés intézménye, előképző és hat osztályos a képzési idő Ez a piramishoz hasonló rendszer áttekinthető és sok vonatkozásban jól funkcioná­ló struktúra. A 60-as évek közepétől azonban a mennyiségi és minőségi változások folya­matosan sajátos tendenciákat alakítottak ki. 1. Kétszeresére növekedett a szakközépiskolák száma!­­ Kérdés maradt: Hogyan lehet megfelelő mennyiségű egyetemi végzettségű fiatalt kiképezni és letelepíteni a vidéki városokba? 2. A négy intézményi szintre tagolt zenészképzés partikuláris érdekek kialakulását és érvényesülését is lehetővé tette. Pl. több helyen a tanári óraszám kitöltése a felvételiz­tetést befolyásoló tényezővé vált. Megjelentek olyan tendenciák is, amelyek csak a verse­nyek alapján való értékmérést tették uralkodóvá. Ennek ellenkezője is divatos jelzővé lett több zeneiskolában: a feladatuk zenét sze­rető emberek nevelése, nem versenyeken való babérok hajszolása, vagy beiskolázási siker Zenetanárképző Intézet Tagozatai Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged Szakközépiskola (Szakmai tagozat) Zeneiskola

Next