Parlando, 1991 (33. évfolyam, 1-6. szám)
1991 / 1. szám - Honegger, Arthur: 1991 - Mozart év: Vallomás Mozartról - Kedves Tamás: A magyar zenészképzés alternatívái
2 Előkészítő Tagozat Azok a politikai törekvések, amelyek a kultúra demokratizálását kívánták erősíteni, a zeneiskolák hálózatának gyors bővülését eredményezték. Sok tanárra lett szükség - amit a felszámolt konzervatóriumok jelentős részben biztosíthattak volna. A Zeneakadémia nem vállalhatta fel az ugrásszerűen növekvő igények kielégítését, ezért a reform teremtette Zeneművészeti Szakközépiskolákban tanárképző (!) tagozatok jöttek létre. Ezt a különleges helyzetet, hogy középfokú intézmény képezzen 3 év alatt szaktanárokat a 102/1966 MK 18/ MM sz. utasítás szüntette meg azzal, hogy a szaktanárképző évfolyamait - tanárállománnyal együtt - a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola szervezetébe integrálta. A mai szervezet megértéséhez még egy változást szükséges említeni, amelyet az Elnöki Tanács 1971. évi 20. sz. törvényerejű rendelete regisztrál. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolát egyetemi rangra emelte. A főiskolai szintű tanárképzés helye lett a Zenetanárképző Intézet hat tagozata. Leegyszerűsített vázlat szerint az alábbi rendszer jött létre: Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola egyetemi rangú, ötéves képzés, művész, középiskolai tanár és kamaraművész diplomát ad rendkívüli tehetségeket képez, tízosztályos főiskolai besorolású, hároméves képzés zeneiskolai tanár és általános iskolai énektanári diplomát ad a középfokú zenészképző iskola 4 éves és zenei érettségit ad a 14-18 éves korhatártól eltérő tanulók középfokú képzését biztosítja alsófokú zenei nevelés és zenészképzés intézménye, előképző és hat osztályos a képzési idő Ez a piramishoz hasonló rendszer áttekinthető és sok vonatkozásban jól funkcionáló struktúra. A 60-as évek közepétől azonban a mennyiségi és minőségi változások folyamatosan sajátos tendenciákat alakítottak ki. 1. Kétszeresére növekedett a szakközépiskolák száma! Kérdés maradt: Hogyan lehet megfelelő mennyiségű egyetemi végzettségű fiatalt kiképezni és letelepíteni a vidéki városokba? 2. A négy intézményi szintre tagolt zenészképzés partikuláris érdekek kialakulását és érvényesülését is lehetővé tette. Pl. több helyen a tanári óraszám kitöltése a felvételiztetést befolyásoló tényezővé vált. Megjelentek olyan tendenciák is, amelyek csak a versenyek alapján való értékmérést tették uralkodóvá. Ennek ellenkezője is divatos jelzővé lett több zeneiskolában: a feladatuk zenét szerető emberek nevelése, nem versenyeken való babérok hajszolása, vagy beiskolázási siker Zenetanárképző Intézet Tagozatai Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Szeged Szakközépiskola (Szakmai tagozat) Zeneiskola