Pécsi Figyelő, 1878 (6. évfolyam, 1-52. szám)

1878-01-05 / 1. szám

lani, váljon mik a czéljai és hogy mikor és minő feltételek alatt hajlandó békét ütni ? Angolország a békejegyzék vissza­utasítása esetére actióba lép és képes lesz ár­on hét alatt 150.000 embert küldeni a harcztérre. A porta hivatalos tudósítást vett, mi­­sz­e­nt Oroszország a következő feltételek alatt hajlandó fegyverszünetet kötni: Ha­­t irig.i­­itas Ázsiában; Dardanellák a megnyi­­tása ; Oláhország függetlensége és Bolgár­­országra vonatkozólag a conferentia pro­­grammjának elfogadása; Szerbiát és Montenegrót érdeklő kérdések későbbi al­kudozásokra hagyatnak. A porta dervisek által mozgalomba akarta hozni az egész mohamedán népsé­get úgy Európa és Ázsiában, minek követ­keztében azok rettentő számban vonulván a harcztérre, az orosz hadsereget minde­nütt vasövvel vennék körül és úgy tennék tönkre. Anglia kérelmére ez azonban egy­előre függőben maradt. A porta meg akarja várni előbb Anglia munkálkodásának gyü­mölcseit. Franczia-, Olasz- és Spanyolország kormánya közt élénk sürgönyváltás észlel­hető, melynek czélja egy franczia-olasz­­spanyol-román coalitiót hozni létre, mely­­n­k feladata lenne Románia függetlenítése, de mégis a török szultáni protectorátusa (?) alatt. Francziaországból Don C­idest kiutas­sították, mivel egyetértett Izabella király­nővel, ki meg akarta akadályozni Alfonso ház­asságát, de másrészt e kiutasítás a sp­ayal kormány kérelmére történt, miután az értesült, hogy D­on Carlos Francziaors­sz­­gban­ oly tevékenységet fejtett ki, mely kép­es lett volna nyugtalanságot kelteni. Oroszországban a czár visszaérkezése a"­ Urnával a nemesség hódolati feliratot i­ntézett a czárhoz, mely isten áldását kí­vánja a mostani halom dicső befejezésére. A czár megköszönte e hódolati feliratot. A sz.-pétervári hivatalos lap közli azon hősök (?) neveit, kik a plevnai győzelem alkalmával kitüntetvén magukat, valamely rendjellel diszíttetnek fel. Az angol hivatalos lap. jan. 2-tól közli Elliot lord bécsi, és Layard-nak konstantinápoli nagyköveti kin­eveztetéssel tudta, hogy kit a família főügyésznek Pécsn­­k.) Egy-két lényez­­gy elintézése után a tisztujitás vette, kezdetét­­ pedig az­zal, hogy alispán úr szót emelt. Szép be­szédében először is köszönetét fejezte ki a megye közönségének azon szíves támo­gatásért és bizodalmáért, meyben az őt hivatalviselésének ideje alatt részesítette. Kinyilatkoztatta továbbá, hogy úgy ő, mind tiszttársai e napon a híven teljesített kö­telesség nyugtató tudata és tiszta lelkiis­merettel lépnek vissza hivatalaiktól s hogy minden hivatalos eljárásukban mindenkor a megye közönségének érdekeit tartották szem előtt. Ezután meleg érzelemmel mond köszönetet a főispán úrnak a megye kor­mányzásában kifejtett bölcsességéért, igaz­­ságszeretetéért s a tisztikar minden egyes tagja iránt atyailag tanúsított nemesszivű­­ségéért. Végezetül továbbra is atálja ma­gát a megye közönségének jóindulatába. Az ünnepélyes szónoklatot zajos éljenzés követte. A zaj lecsillapultával alispán az ősi szokás szerint a megye pecsétjét, az irattári és pénztári kulcsokat átadta főis­pán úrnak. . Alispán úr beszédére a főispán úr vá­laszolt, kiemelve először is, hogy a sajná­lat fájó érzetével venné az alispán úr és tiszttársai leköszönését, ha nem volna ki­látása a jelenlegi tiszti kar nagyobb részé­nek újból való megválasztására. Fölötte örvend azon kedvező körülménynek, mely szerint a megye közönsége közt általán azon vélemény uralkodik, hogy a jelenlegi tisztviselőknél alkalm­asabbakat nem lehet megválasztani. Beszédet szokott éljenzések­kel fogadták. Ezzel megindult a választás. Alispánnak egyhangúlag Jeszensz­ky Ferencz úr lett megválasztva, ki is meg­köszönvén a közönségnek általános s újó­lag nyilvánult bizalmát, Ígéretet ten annak a jövendőben való kiérdemlésére is. (Hosz­­szas éljenzés.) Főjegyzőnek egyhangulag Frank József választatott meg. 1- ső aljegyző: Jamnitzky Jenő. 2- ad aljegyző: Kerese Gábor. 3- ad aljegyző: Devecsery Ákos. Tiszti ügyész: Németh Ignácz. Főpénztárnok: Mihálovics Athanász. A főszámvevői állásra két jelölt lévén, szavazásra bocsájtatott a választás. Horváth Károly volt főszámvevő 67, Gye­­nes Kletus Ir-od mérnök pedig 201 szavazatot kapott s igy utóbbi nyerte el az­ állást. Árvaszéki elnöknek Jeszenszky Géza, ülnöknek: Nyers János 2-ad ülnök­nek : Sey László, árvaszéki jegyzőnek: Je­szenszky Gyula, közgyámnak: Gerdenita József, ellenőrnek Galamb Gyula választat­tak meg egyhangúlag. Az alszámvevői állásra szintén 2 je­lölt volt: Horváth Károly és Náray Gyula. Előbbi 69 utóbbi 127 szavazatot kapott s igy Horváth ezen állástól is elesett. A pécsi járásban szolga­bíróvá: Forray Iván, segédszolgabiróvá Szél Károly, a siklósi járásban szigbiróvá Antal Pál, segédszlg. Németh György, a baranyavári járásban szlgbiróvá Mayer Béla, segédszlg. Sinkovits Pál, a mohácsi járásban szgb. Sey La­jos, segédszlgbiró Polgár Jenő, a pécsváradi járásban szgb. Kiss Aladár, segédszgbiró Máté Ödön, a hegyháti járásban szgb. Radocsay segédszgb. Polgár József. Szt.-lőrinczi járásban szgb. Trixler Ká­roly, segédszgb. Bartasság Imre lettek. Főorvos: Dr. Hölbling Miksa. Járásorvosok, pécsi: Dr. Mendl Lajos, siklósi: Dr. Troll József, dárdái: Dr. Jelasich Károly, mohácsi: Dr. Rónay József, pécsváradi: Dr. Szendey János sásdi: Dr. Kugler Lipót, szt.-lőrinczi: Dr. Rammeshoffer Sándor. Állatorvos: Thaller Gusztáv. Tiszteletbeli aljegyző: Spiesz Győző, joggyakornok: Benyovszky Manó. Tiszteletbeli ügyészek : Danitz Antal, Rök Lajos. Tb. alszámvevő: Jankovics Nándor. Tb. szolgabiró: Kajdácsi Antal, tb. segédszolgabiró: Csima Lajos, Mihályi Károly. Tb. főorvos: Dr. Mendl L., Dr. Kug­ler L. Tb. járásorvos: Dr. Brenner Aladár Siklóson, Dr. Verderber Emil Dárdára, D.­ Weiszmayer Lipót Mohácsra, Dr. Petra­ J. Villányra, Dr. Rosenbaum I. Baánra. Tb. állatorvos: Stein Ferencz (Mágocs) Fodor József (Siklós), Henk Antal (Szt.­­Lőrincz.) A választás befejezése után a megvá­lasztott tisztviselők a közgyűlés szine előtt letették a hivatalos esküt, kevéssel ezután pedig testületileg tisztelegtek a főispán úr­nál. Mint e referadából látható, csak 3 jelölt Ugye bocsájtatott szavazásra, a töb­biek mind a kijelölő bizottság kijelölésé­hez megfelelőleg, egyhangúlag lettek meg­választva, s így ennek tulajdonítható az, hogy a tisztújító közgyűlés csak 2 órát vett igénybe. (Mellőzve a már előre megállapított és közgyűlésiig a Mungók serege által meg­­éljenzett tisztújítás egyes részleteit, csak azon megjegyzést koc­káztatjuk, hogy lel­kiismeretlenség volt, egy családapát, egy értelmes, buzgó és lelkiismeretes tisztvise­lőt, min­t a megye alig egy-kettőt képes felmutatni, néhány év előtt biztos helyéről a főszámvevőségre becsalogatni, és most minden ok nélkül kenyerétől megfosztani. — Ezen tett minden jobbak szemében megbotránkozást és kárhoztatást keltett. Szerk.) ___ A háború. Plevna eleste óta a harcztéren kevés nevezetes esemény merül fel. A törökök a Balkán déli oldalán levő védvonalaiknak védelmi állapotba helyezésén fáradoznak. Szulejmán pasa már megérkezett és az ed­digi m­unkálatokkal meg van elégedve. Szófia, Drinápoly stb. mindmegannyi Plevna lesz. A segélycsapatok a harcztérre vonul­nak. Az oroszok csak nagyon lassan ha­ladhatnak előre, azonban egy részük már megérkezett a szófiai síkságra, s itt leg­közelebb ütközetet várhatunk. A balkáni hadsereg Garkó tábornok vezérlete alatt. A dunai várak czernirozása csiga­lábon halad. A szerbek körülfogták Nist, Piotot és Ak-Palánkát. Nis parancsnokává Ned­­sib pasa neveztetett ki. Muktár pasa oda hagyta Erzerumot; beszélik, hogy Muktár pasát a kurd Izmail Ilakki pasával fogja felváltani. Erzerum elestének híre valótlannak bizonyult. Fegyverszünet és békekötésről is szál­long a hír, melyről azonban külföldi ro­vatunkban van szó, itt még csak azt hoz­zuk fel, hogy Wrede herczeg az osztrák­­magyar kormány diplom­atiai ügyviselője az osztrák-magyar kormány megbízásából kijelentette Belgrádon, hogy Ausztria-Ma­­gyarország eleve kifogást tesz minden oly kísérlet ellen, mely Szerbia actiójának oly irányt ad, hogy az Ausztria-Magyarország érdekeit érintené, és a­mi valamely Bosz­niában v. Herczegovinában előidézett há­borús vagy forradalmi tény által történnék. Ennek következtében a szerb kormány azon forma szerinti biztosítást adta, hogy a Drina hadsereg parancsnokai utasitva let­tek, Bosznia felé minden támadástól tar­tózkodni. A Milán detronizatiójára vonat­kozó irat már készen van s legközelebb közzé fog tétetni. A pécsi ügyvédi kamara vá­lasztmányának alakulása. A deczeraber 30-ra kitűzött választási napon a pécsi ügyvédi kamara jelenbeni 176 tagja közül csak 76-an vettek részt a választásban, a­mi nagyon is mutatja, hogy a kamarai tagok ez intézményt a jelen ügyvédi rendtartás adta megszorított hatáskörrel csak új és fölös adótehernek tekinti. Személyesen szavazott -14; szava­zatát bekü­ldötte 32, melyekből azonban kettő érvénytelen volt. A választás ered­ménye következő: Elnök: Erreth János, 46; alelnök : Bubreg Antal, 53; titkár: Pleininger Ferencz, 56; ügyész: Fekete Mihály, 71; pénztárnok: Szakváry Emil, 64 szóval. Választmányi tagok: Danitz Antal 48; Haksch Emil 67; Maléter Ru­dolf 52; Likel János 70; Kissfaludy Ist­ván 65; Németh József 53; Grünhuth Ig­nácz 39; Haidekker Károly 54 szavazat­tal. Póttagok: Deutsch Lipót 48; Kerese Kálmán 66; Plainer Lajos 55; Szuly János 51 szavazattal.­ ­ A Somogy megyei tisztujitás. Somogymegye bizottsága deczember 2- án tartotta élénk mozgalom mellett tiszt­­ujitási közgyűlését. Megválasztattak: Alis­pánnak kikiáltatott Csépán Antal. Főjegy­zőnek felkiáltással Maár Gyula. Első aljegy­zőnek Gabsovics Károly. 2-ik aljegyzőnek Trombitás Mihály. Főügyészi állomásra Szabó Kálmán és Bárány Gusztáv közt a szavazás megtörténvén, szavazott összesen 340. Bárány Gusztáv nyert 212, Szabó K. nyert 128 szavazatot s igy Bárány 88 szó­többséggel megválasztatott. Alügyésznek Gruber János 100 szótöbbséggel lett meg­választva. Pénztárnoknak Svastics Imre. Főszámvevőnek Madarász Andor felkiál­tással választatott meg. 1-ső alszámvevő­­ségre Bogyay Márton választatott meg 82 szavazattöbbséggel. Szolgabirák kaposvári járásra közfelkiáltással Gosztonyi Lajos. Szigetváriba közfelkiáltással Igmády Bene­dek, N. Atádiba közfelkiáltással Tallián Gyula. Csurgóira Simon Gyula és Matolcsi József jelöltek közül felkiáltással Simon Gyula. Lengyeltótira kijelöltettek: Baán Gáspár és Éhn Sándor, szavazás alá ke­rülvén ez állás, Éhn Sándor 61 szavazat­többséggel lengyeltóti szolgabiróvá válasz­tatott. Igaliba egyhangúlag Svastics József, Tahiba, Kacskovics Károly és Kazay Gyula jelöltek ki, Kacskovics Károly egyhangú­lag szolgabiróvá választatott, miután az illetők visszavették szavazási kérelmöket. Kaposvári segédszolgabiráknak: Dr. Kacs­kovics Kálmán, Csonka Gyula, Paál Far­kas, Mérey Lőrincz jelöltek közt, szavazásra bocsátatván. Kacskovics Kálmán 2-ik Csonka Gyula. Szigetvári járásban 1-ső segéd Fe­­nyősy Ödön, 2-ik Szakáll Vincze. II. Atádi járásban 1-ső segéd Stadler Mihály, 2-ik Somogyi Gyula. Csurgói járásban segédsz. Erdőssy József. Marczaliban segéd Bajzáth Ignátz. Lengyeltótiban segéd Színi László. Tahiban Horváth Gábor. Igaliban Bogyay Viktor. Árvaszék. Közfelkiáltással elnök Miklós Gyögy, 1-ső ülnök Bosnyák László, 2-ik Mihályfy István, 3-ik Dr. Andorka Elek, 4-ik Kapocsfy Béla, jegyző Somogyi Lajos, pénztárnok Hadászy Lajos, szám­vevő Zánkay Zsigmond, könyvvezető Ke­mény Alajos, közgyám Gáspár Pál, főorvos Paray János, állatorvos Wachszman Lap. Mohácsi levelek, in: Mohács, 1877. dec. 31-én. Kedves Józsim! Meg van a kutya bőre! tehát most már ha nem is omnibus numeris avatott készültséggel, de még­is a hivatás holmi kenetével leszek hyerophantod. Nem fo­gom a saisi kép fátyolát fellebbenteni, ma­radjon az az istenség titka, én maradok az emberi gyarlóságnak mindnyájunkon uralkodó rideg, de jó akaratául a sérel­­metlenségig decomponálható nyomása alatt, az előttem ismert igazságok körvonalai között, az ígéret örökké váltakozó földjén. Folytatom tehát megkezdett rajzaimat, s mit dec. 1 -ki levelemben ígértem, be­váltom. Mielőtt még­is a volt úrbéresek ez évben megindult sorakozásának, ügyük érdekében tett intézkedéseiknek történelmét előadnám, utóbbi levelemnek az úrbérisé­­gek után járó legelőilletmények különvált elidegenítését tárgyazó kérdésére fogok ha­tározott felelettel szolgálni. Az igazságügyi ministernek 1874-ik évi ápril 15-én 10864 sz. alatt az e. f. törvényszékekhez intézett rendeletében vi­lágosan kimondatik, hogy a munkálódó mérnökök feladata pusztán a birói hatá­rozatokkal megrendelt uj birtokállapotnak tényleges keresztülvitelére van szorítva, s működési körükből az egyes birtokosok között magán úton létrejött birtokváltozá­soknak a tagositási földkönyvben való feltüntetése s az ekként szerzett birtokoknak az uj birtokos részére kihasitása, s előbbi birtokátok­ egyesítése ki van zárva. Szórni szóra ez foglaltatik a ren­deletben. Sőt az is benfoglaltatik, hogy a tör­vényszékek vannak megbízva avval, hogy a mérnököket ily birtokcsempészettől el­tiltsák, a végrehajtó bírákat e rendelet megtartására utasítsák. Evvel is illustrálni akarom, hogy a mohácsi per eddigi végrehajtásában a leg­nagyobb és legérzékenyebb visszaélés az volt, hogy maga a működő mérnöik, ma­guk az úrbéri hetes a végrehajtás folyat a 25—30 s női­ben 40 ftért, apróbl­b mennyiség­ben összevásároltak ■ jogosultaktól váron legelőbeli jogokat,1) azokat nyeres változó alkuszdijak mell -• eb­ben eladták pénzes ember­ei ' ;t egy­i­s­ben megtartották maguknak az 187­­­6-iki egyezség III. pontja alapján a no­­rocskai Ó-Dunánál megváltoztatásival, iperes uradalom által a völ úrb rét kö­zönségnek átengedett 800 hó­d kémén fá­val borított, és jó fekvésénél fogva már magában legjobb földminőségű e­lőlegelőt a működő mérnök által mindes­a­­ályozás, minden sorshúzás, vap­­­sultak meghallgatása beleegyezése ,­kr a hitelesítés és birói birtokbavezetés­d maguknak önkényleg kihasítottak, közel 80,000 értékű keményfát letaroltak, eladtak,­­az eladási és pénzfelvételi ok­mányokat mindenki megtekintheti Bánfay Simon pécsi k. közjegyző okirattárának 1877-ik évi 11-ik száma alatt) ezen a hi­telesítésig közös legelőről a volt úrbérese­ket kitiltották,­­ illetményeiket 1875 ik év óta privatizálják, — még a volt úrbé­resek zöme a folyó évben sem kapta meg és használhatta illetményeit. Ezen törvényes intézkedéseknek, az 1871. Lilr. törvény 56. §-nak szándékos mellőzésével jöttek létre a sziget gyep- és erdőlegelő legértékesebb területein a mű­ködő mérnöknek legalább 200, Goócsnak legalább 308, Funtáknak legalább 60, a Stajevicsek mindegyikének legalább 200, összesen állítólag több mint 400, Freund Samunak 350, Keglevicsnek 508, kemény faerdővel is borított holdakból álló tago­­sitott birtokaik, melyek minden előlegesen készült s megvitatott a jogosultak belee­gyezésével törvényesített kiosztási tervezet nélkül belekerültek utólagosan a földkönyv­be, a mérési térképekbe, s fognak becsem­­pésztetni a hitel telekkönyvekbe is. És e pontnál azt is meg kell jegyez­nem, és ezt kiválóan ajánlom figyelmembe, hogy épen e napokban adatok merültek fel arra nézve is, miszerint az ily jogvá­sárlások térméreteit alig fogják a helyszí­nének tényleges méretei minden részben igazolhatni. — Lesz idő, midőn részletek­ben fogom az adatokat közölni. Annyi bizonyos, hogy midőn 1. évi augusztusban 10 mohácsi lakás jelenlété­­ben nevezett urak erdőcsőszei az említett erdőbirtokok helyzetei iránt megkérdeztet­­tek, egy közel 60 hold erdőterületre nézve, melynek akkor egész szomszédi kerületei már kiosztva voltak, azt nyilvánították, hogy annak még nincsen gazdája. Meglehet, hogy azóta már annak is találkozott gazdája. Különben e tárgyra annak helyén visszatérek. Ezt előre kellett bocsátanom, hogy megalapítsam állításom hitelét előtted, hogy begyőzzem, miként nem személyek ellen, hanem tárgyi igazság érdekében szóllalok fel. Most pedig visszatérek elhagyott fo­nalamhoz. Megírom, mi ébresztette a mohácsi li­­béreseket jogaik védelmére. Ha tárgyamhoz nem tartoznék, nem említenék neveket, mert — miként mon­dom — semmi dolgom a személyekkel­­. évi február 15-én főispánunk el­nöklete alatt Mohácson a város­házán ve­gyes ülés tartatott mohácsi, szekcsői néhány egyén, a bellyei, szekcsői s a kissztapári kamaai uradalomnak küldöttei közbejöt­tével. Megtudtuk, hogy Bajától Bezdáiig, a nagy Duna bal partján a mohácsi Margit­­sziget vízmentesítése érdekében védgáztár­­sulat alakult. A mohácsi nagyközségi elöljáróság­i képviselő testület üléseinek jegyzőkönyveit betekintvén, azonnal reá akadtunk a véd­­gáztársulat-alakulás titkas keletkeznének nyomára. Perczel Miklós főispán és Dr. fischer Kálmán urak haszonbérben bírják a pécsi püspöki uradalomtól ugyanazon az igei 7000 hold közös legelőt, mely a folyanatban !) Ily vásárlások legnagyobb részbei a mű­ködő mérnök közvetítésével keletkeztek. I Íme ide zárjuk két példányát — több száz közül — ily jog s illetve földcsempészetnek. Másolat 50 kros bélyeg. Nyilatkozat melynél fogva alólirott a mohácsi úrbéri elkü­lönlés alkal­mával egyesektől vásárolt dunán-innen, vagyis réti legelő illetőségi jogomból, egy holdra terjedő jogot átadtam 1468-ik sz. a. Mikó Ferecznek, il­letőleg eladtam 120 írtért oly formán, hiogy ezen egy hold a Mikó Ferencz többi saját illetőségéhez csatoltassék. A fennebbi 120 irtot mai napon fel­vettem, a mit ezennel nyugtatok. Kelt Mohácson, márczius 31-én 1877. Szlamay mérnök, Mikó Fe­rencz vevő. Itt van egy másik: Számadás: 1000 írtról, mely össeget alól­irott Keglevics úrtól nyugta mellett átvettem a részére vásárlandó földekre, mely összegről ezennel számot adok; vettem Balatinácz Pététől 1 holdat, Mangróf Györgytől 3 **/. holdat, Balatnácz Ivótól 6 */. Kovácsics Györgytől ®°/. Gagza­látótól 6 h. */. Baray Mártonnétól 8 holdat, Kis Jánostól 2 holdat, összesen: 27 hold ¥t/. Ennek vételére 9­3 frt 40 kr. Megszerzési alkuszdij 3 frtjával 51 frt 72 kr. Múltkorról visszamaradt 50 frt — kr. 2 fuvar 6 frt — kr. Ladikbér 1 frt 20 kr. 2 napszámos bére 4 frt — kr. dunai révésznek 40 kr. Összesen: IKK­ frt 72 kr. A fentebbi számadás kiegyenlittetett Mohács, ápril 9 én 1877. Szlamay. E nyilatkozatoknak a pénzügyészség nyomába jővén, tárgyalás alá vétettek, de ezalatt f. évi augusztusban e nyilatkozatok ujabb szerkezettel tömegesen kicseréltettek. Melyik az igazi e kettő közül, az illetők gondja, de annyit tudok, hogy azok bekeblezése nem alkalmasak, mert tkvben ily jogok nem léteznek. Commentárt sem írok, és csak azt jegyzem meg, hogy a működő mérnök hatáskörével ily el­járás meg nem fér. pfiji lias--.§ i b a henp' s.csapontjiri «*= Al.já| jáT IqtV fti i !. Vn i m hói;1 k ' -i •. nethit« Vailgsit*.: s y h:: •/.!"" . ménytt vállalatot, vagy a technil dászati kivitel elé komoly ne­m fognak gördilni; — a szekcsői’­lasztmány nevében, mely nem­­ után 1869 óta Szekcsőn nincs úr­­ közötti rendezetlen viszony) a jegyző Freitag Ferencz, a bíró András úrb. választmányi tagok hivatták a mohácsi úrb. választma mohácsi és szekcsői szigeti hittől., vében csatlakozzanak a védgáttá..­A mohácsi úrb. választná egyedül a legelőelkülönzési per vitelére nyert 1865-ben felhatalma. nov. 11-én 5 tagból álló ülésébe hívást csakugyan elfogadta, beáll gáttársulatba, anélkül hogy a sz­­okásokat meghallgatta voln, mohácsi sziget legnagyobb részi fele, mely képezi egyedül a vá­r alatt levő úrbéri pert, haven­­­tok­ a szigeti birtokosok kp megbízta Goócs Gyula ügyvéde Pál úrbéri választmányi tagok!) Ezek tehát a jogosultak feláa nélkül, bitorolva 23,722 cat. 11 többség képviseletét, 22,222 c.L fokmennyiséggel megalakította ősi margitszigeti védgáttársulat. 1­lést tartottak az 1871 : XXX ellenére a jogosultak meghivi választmányukat megválasztot nőknek, pénztárnoknak jó­szot­tak, alapszabályaikat megallt általános és részletes tervezett miniszteri jóváhagyás és az vény 12. 11. szerénti eljárás terjesztették fel, h­ mem a me által foganatositották a '2-i eljárást a miniszteri jóváb ‘V 1. évi nov. 12-én a megúju­tl által, végleges jóváhagyáse^ tették fel. Szakember az első patt', hogy a védgáttársulat cz^leg ‘ 8ultaknak az 1871 : XXI 3-i §-a szerént elrendelt közgmnesi­­ hivását megkerülni. az Ily úton szerettei ^olna a.A&Y­ . uradalom haszonbérlői s érdektárA Kö­­zel 1 millió írttal járó terhei.,­egy örökös és drága szolgalmat Mohács és zekekő nyakába akasztani — anélkül hog­y két városnak a keskeny folyamágyái el szűki­­tett Duna rohamos árvize elleni levédé­séről intézkedtek, vagy csak emlést tet­tek volna,­­ kivéve annyit, hogy a ké város maga gondoskodjék 60 vagy 66 eze útba kerülő biztosságáról. A dolgok ezen állásában történ­, hogy Brand ügyvéd a f. é. március 24-ki m­o­hácsi képviselő testületi közgyűlési inter­pellálta a bírót, van-e tudomása ezen két gáttársulat alakulásáról, s ha van, miképe voltak a szigeti birtokosok képvisve ? miután azt jelentette, hogy tudomása va­n hogy a mohácsi szigeti birtokosokat úrbéri választmány két tagja Goócs Stajevics Pál urak, — ő pedi­g mint öt tag képviselték, s hogy ő a jogosultak — miután a védgáttársulat kérdése ne tartozik a polit. község hatáskörébe, • megkérdezendő kivánjuk-e a véd­gátépíté s kik által fogják magukat kép — Ezen birói, illetőleg elnöki­­ , közgyűlés tudomásul vevén, uó, bírót, hogy a,z eredményt jelent, legközelebbi közgyűl^'-f \ Ezen határozat el) ,en Kei | 'i8lp , jegyző (a törényellen‘ oser °V , társulat 2800 ,\rt évi fizetés­­tárnokának, Go­th­osnak 8égi‘„ urodalmi mérnök (•.''* gbdgtp* f ményező püspöki urocu’dmi­s ( pen érdekelt totum faeta) m­i­­a­viselők a megyei közigazgatási­g fellebbeztek. A közigazgatási bizottság ■ maga Perczel Miklós főispán­i gátak építéséért első vonallal püspöki bérlő elnökölt, f. évi m . 355/580 közgyűlési sz. alatt hoz­gozatával a választott képv­­trsu betett határozatát, azon in.akt ezen kérdések megoldása nev­­ biró és képviselő testület határöré semmisítette. Ily előzmények közeptte a kezdetben 511, utóbb 129­ moh­a­szekcsői szigeti birtokos 4habi­­ atyám részére, hogy a védett törv. -• nek alakulása ellen a jogostak in­gatása érdekében tegye mi a töi 1/ 4 lépéseket. Ugyanezen alkalomma mozgalom a mohácsi arbéi­tásánál felmerült visszaélési­­ ez irányban teendő törvényi tételére szövetkezett 86 njh részéről is. Ezek nevében sürgős két tett be­f. évi ápril 25-én K3 a pécsi kö tszékhez, melyre* 86 panaszos, ahogy az áltila [yp \ cO| ,l­ jzla ke| * ez árosi | / m P lit i / m Ü Baranyamegye tisztujitása. E hó 3-án szokatlan élénkség volt me­gyeházunkban. Nem emlékszünk egyhamar esetre, hogy ennyi biz. tagot láttunk volna együtt. Mintegy 270-en voltak jelen. A nagyteremben nemcsak a biz. tagok nagy száma volt feltűnő, hanem a karzat is zsú­folásig volt tömve, melyen a megye és a város szépei is szép számmal voltak kép­viselve. Néhány perczc­el 10 óra után belépett az alispán, ki miután lelkes éljenzéssel fogadtatott , felkérte a közgyűlést, hogy egy bizottságot menesszen a főispán úrért. Egy kis várlatra megérkezett főispán úr s elfoglalva székét indítványozta, hogy a mai gyűlésre jegyzőül Danitz Béla , gy­észül pedig Kisfaludy Pál urak válasz­nak meg. (Elfogadtatott.) § után jelentést tesz főispán úr a hei­lster azon leiratáról, melyben az ő közönségét arról értesíti, hogy az khez szervezni kívánt (e lapokban edször említett) állásokra vonatko­znak egy 800 frt. évi fizetéssel ja­­almazott ellenőri, egy 800 frtos aljegyzői egy 300 frtos dijnoki állás rendszeré­­letét hagyja helyben. Az itt nagyon sz­ükségesnek állított alügyészi állást ifjé­ig azt jegyzi meg a belügyminiszer,­­ annak „szükségességét nem látja be“ a feliratban hivatkozott Tolname­­- ügyészi állást szintén nem hagyta ■Ä.­Bizony pedig szükséges itt egy a belügyminiszter nem

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék