Pécsi Figyelő, 1901. január-március (29. évfolyam, 1-75. szám)

1901-01-01 / 1. szám

Illa vnt­­áza­ti é­sszet 5­00 akit . áll­a lit * r­­­ sdikán. Huszonkettedikén ízgyülés volt. Huszonötö­­décy Károly, Budapest első . E hó ötödikén hunyt el In .^yanakkor gyász érte a kereste. ,mann M. Károly alelnök elhuny­­községi közigazgatási tanfolyam első most nyitották meg. Hetediken a ^püspök zarándoklatot vezetett Gyűdre. Tyei gazdasági egylet Siklóson szarvas­­­szemlét tartott e hó kilencedikén. A­ár rendkívüli közgyűlés volt tizenhár­man és rendes huszonnyolcadikán, a mikor f­éljért János gazdasági tanácsost nyug­atok. A kalocsai érsek ötvenéves papi juli­mát tartotta e hó huszonnegyedikén. A Izsaiah Budapestre érkezet­t huszon­ötödikén, színtársulat özv. Kiszay Dezsőré igazgatása alatt első­­kiadását tartotta huszonkilencedikén. A Munkácsy Mihály­ utcában leleplezték a Munkácsy emlék­táblát e hó harmincadikén s ugyanekkor avatták fel a­­Pécsi gőzhajót Mohácson a Dunán. Október: A vármegye urai évtizedek mu­lasztását tették jóvá, mikor az e hó harma­dikén tartott közigazgatási bizottsági ülésén efogadták a gazdasági konvenciós cselédeknek Mende Lajos dr. tiszti főorvos által kidolgo­zott lakásviszony-szabályrendeletét. A főgim­názium ifjúsága hetedikén Gyűdre zarándo­kolt. Nyolcadikén megyei közgyűlés volt . Ugyanakkor temették el Száger Mátyás tűz­oltót, ki a Lakits-laktanyás tűznél halálosan megsérült. A képviselőház a nyári szüret után ugyanakkor tartotta első ülését és a perzsa sah visszatért Budapestre, hogy m­­­ognito itt mulasson napokon keresztül. Csiky Gzigely színpadi írói felléptének huszonötéves vileumát tizenkettedikén ünnepeltük meg. Énekkor halt meg Hidassy Kornél, szem­­­elyi püspök. Október tizenötödikén történt­­galmasrendházban a revolveres rablási dia­s ugyanakkor halt meg Erkel Sán- október tizenhetedikén Krasznay Jenő véd öngyilkossá lett. Az » Uránia* szin­­­tóber tizennyolcadikán kezdte meg elő­­l a pécsi­­színpadon. Híres Ferenc ren­­ingyilkossága is ez időre esik. A Mór­­október huszadikán kezdődtek s ek­kor járt Pécsett Walter Crane, a híres angol festő. Blaháné jubilált október huszonnegye­dikén. Kelemen László és Wajdits Gyula dr. személyében uj kanonokokat neveztek ki ok­tóber huszonötödikén. Ugyanekkor kezdődött a polnai vérvád ügyében a végtárgyalás, Izaray Andor, Pécs volt orsz. képviselője, meghalt október huszonhetedikén. A város háromna­pos közgyűlése kezdődött október huszonki­­lencedikén. November. E hóban ismét a város rend­kívüli közgyűlése volt a bevezető esemény. Az Egyesült­ Államokban Mac Kinley újra el­nök lett nyolcadikon. Erzsébet királyné név­napját kegyelettel ülte meg a Kath-kör és az iskolák. Ugyanekkor történt Vilmos német császár ellen a baltihajító őrült asszony me­rénylete Krüger elnök Európába érkezett huszonharmadikán. Papp Bélát, a szatmári testvér­gyilkost, ugyanekkor akasztották fel. Kubelik Ján november huszonnegyedikén is­mét hangversenyzett nálunk. A megyén huszon­hetedikén rendkívüli közgyűlés volt December. E hónapot a Vörösmarty százéves születési évfordulójának jubileumi ünnepségei vezették be. A Zsolnay szobor vég­rehajtó bizottsága december másodikán meg­alakult. Gönci Józsefet, a berlini rablógyilkos , magyart, hetedikén lefejezték. Tizedikén meg­halt Török József táborszernagy, a csendőr­­ség első főfelügyelője. Tizennegyedikén Mende­­ Lajos dr. megyei tiszti főorvos, nyugalomba-­­ vonulását bejelentette a megye közigazga-­­­tási bizottsági ülésén, Tisza Kálmán tizenha­­­­todikán múlt hetvenéves. A megye urai tizen-­­ hetedikén ez évben utolsó rendkívüli közgyű­lésüket tartották A fillérszövetkezet ugyanek­korra alakult meg. Az állatorvosok államosít­­­lási kinevezéseit tizennyolcadikén publikálták. * Cucor Gergely százéves születési évfordulója ugyanekkor volt. A boerok ismét kezdték verni az angolokat. Tizenkilencedikén meghalt Per­cel Béni. Huszonhetedikén volt a városnak ez évben utolsó közgyűlése, mely két napig tartott. Íme ez az 1900 ik esztendő rövid kró­nikája Bizony bővelkedett szezációkban, szo­morú tragédiákban , node magasztos, felemelő eseményeket is hozott, tarkítván lefolyását a mindennapi históriáknak. Na, tudod, hiába kontráztál — mondja Az enyém mégis­csak többet ér, nem úgy van az ! Ide nézz! Van-e id ? És ez a kvint semmi — kiált­óan Pepi. re már Pista lerakja a kártyát. Ilyen mi nem lehet. Jobb itt fizetni s tovább Majd visszafizeti ő még. alsós tovább járja -re csak Pepi diadalmasan fel­a­­­z össze a másik két alsós vi­­t ennek ? Itt keményen kell atják is a krétát, készek húzni ínte szepegnek.­llnak a fizetéstől. Nem azért ntha volna valamije! De­­semmije. Még csak terce gban. Nek. Füleljetek. Mondok­ak a rémülettől hosszúra e visszaugrott a rendes ták, hogy Dines mitől amar leöblítették egy a. — Mondok egyet és kettő lesz belőle. Ráálltok ? Hogyne, persze rá ? ! — Halljuk, halljuk, meglesz ! — kontráz rá a két megbékü­lt alsós. — Nézzétek, így unalmas. Van egy kis pénzem. Vigabban is lehetnénk ma. Az év utolsó napja van. De előbb majd máshová is betérünk. Várjatok, mindjárt itt leszek — és ezzel hirtelen kifordult az ajtón. Pista és Bandi nem tudták, mire vélni a dolgot. Tanakodtak, várjon mit akar ez a furfangos gyerek. Valószínűleg valami rossza­ságon töri a fejét. Megszokták tőle. Mindig tud valami huncutságot, a­mivel megtréfálja őket. De nem tartott soká. Pepi mindenféle lim-lommal megrakottan benyitott. Nézet, a két diák. — Mi az ördögbe kell ez ? — kiáltanak rá, hozzá jó nagyot röhögve — Csak csendesen ! Nem kell lármázni! Mire való ez a nagy zaj ? Itt van Pista ez a csizma, neked ír Bandi, itt van két nagy sü­veg. Ezt a kenderszakállt is rakjátok fel. A nagy szűrt dobjátok magatokra. Itt egy-egy lámpa. Könyvet is hoztam, így ni, megvan minden De a két diák csak egyre nézett. Nem értették, mire való mindez ? ! Mit csináljanak ezzel a sok cók­mókkal ? Na, de hiszen rájuk is kiáltott Pepi : — Mit látjátok a szátokat, bambák ? ! Húzzátok fel, mert máskép én bujtatlak bele benneteket. Azzal felrántja a csizmát. A másik kettő követi. Magukra vetik a nagy szűrt, kender­szakállt is raknak fel és fejükre nyomják a nagy báránybőr süveget. Aztán mindegyik nagy istállólimpást vesz kezébe, jobb markában meg mindegyik nagy énekeskönyvet szorongat. A­mint készek, Pepi hozzájuk fordul: — Még igyunk egyet, mert künn hideg van. Aztán menjünk. Csak szaporán. Meg is cselekszik. Ha ivásról van szó, nem húzódik a diák. Arra aztán Pepi belefut a lámpába s kifelé indul. A másik kettő utána. Nem merik kérdezni, hova ? Csak baktatnak Pepi után. Félnek, hogy megint rájuk kiált. Végigsurrannak a hosszú utcán. Minden oly csendes. Csak itt-ott hallik ki a házakból a vidám zaj, hangos kacaj. Odább meg a bet­­lehemesek mennek nagy zajjal. Az utca végén lefordulnak a piacnak. Nem beszélnek, csendesen haladnak. Elül Pepi, ■ I O O O A TÖBBI RAKTÁRON LEVŐ ÁRUKON KIVÜÜ fl I A TAVASZI ÉS NYÁRI RUHAKELMÉK,„CRE*^ V I J BÁLI KELMÉK ÉS TAVASZI T**'* J" VÉGELADÁS ’,’ L _ KIS Z VMO-■ J PEGSI FIGYELŐ S S most, hogy elbúcsúzunk tőle, ki is békülhetünk vele. Legyen az utóda igazi bol­dog ujesztendő! Kivágó óra. Cankl Fielitz-féle hangverseny. — Saját tudóajtónktól. — Pécs, 1900. dec- 31. Két név, mely hetek óta izgalomban tar­totta a város közönségét: Cankl és Fielitz. Az elsőt nagyon jól ismerjük, hisz a miénknek mondható s büszkén valljuk ma­gunkénak. Erős, alt színezetű hangjával ná­lunk tűnt fel először a Verdi requiem előadá­sán s akkor egyszerre nevet vívott ki magá­nak, mindenki csak róla, csak gyönyörű hang- * járól beszélt. Elmondhatjuk róla, hogy csak kimitotta ajkait s meghódította városunkat. Elköltözött körünkből s a dilettáns énekesnő­ből művésznő lett s szombaton hallottuk elő­ször énekelni a művésznőt. A másik név Fielitzé. Nem igen hallottuk eddig s ma már ki ne ismerné nálunk nevét s ki ne lelkesülne kompozícióiért. — Az az olasz suit ! De menjünk rendre. Szombaton délután négy órakor a pécsi Nemzeti Színház páholyait s földszintjét fényes, előkelő közönség töltötte meg színültig. Cig­­lányi Béla táblabíró, jeles zenész lankadatlan fáradozásából kifolyólag koncert volt ott, ma­gas színvonalon álló hangverseny, mely a leg­kényesebb müszlést is kielégíthette. A műsor legtöbb számát természetesen Fielitz- féle kompozíciók képezték s sajnos, hogy két s pedig nagyon érdekesne­k igékező szám a szerző betegsége folytán elfáradt, pedig ezekben láttuk volna Fielit­zet, mikor saját szerzeményét adja elő, mikor finom lel­kének gondolatait egész közvetlenül magyarázza meg a hallgatóságnak, mikor a nyomtatott kottákba beleönthette volna érző szivét s an­nak minden érzését. De Fielitz beteg volt s a hangverseny nélküle folyt le. A függöny felgördült s előttünk volt a hatalmas zenekar, mely a helybeli katonazene­karból, a filharmonikusokból s a színházi ze­nekar egy részéből állott. Impozáns kép.

Next