Pécsi Hírlap, 1889. január-június (3. évfolyam, 1-52. szám)
1889-01-03 / 1. szám
Ill évfolyam. Előfizetési árak: ész évre . . . 6 írt — kr. lévre .... 3 „ — Negyedévre . . 1 „ 50 „ -gy hóra . .. ■ — „ 50 „ Egyes számára 8 kr. Kiadóhivatal: OTT, Széchenyi-tér 12-ik szán (Nádosy-féle ház)rá az előfizetések és a lap tétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Pécs, 1889. január 3-án. Pécsi Hírlap Megjelenik hetenként kétszer: csütörtökön és vasárnap. 1-8. szám. Szerkesztői iroda: PÉCSETT, Széchenyi-tér 12-ik szán, hová a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Kéziratok vissza nem adatnak. Hirdetések a kiadóhivatalban vétetnek föl. Előfizetések elfogadtatnak még valamennyi könyvkereskedésben. Egyes számok kaphatók : Böhm Manó (fő-utcza), Weidinger N. utóda Damján,I. (Széchenyi-tér), Engel Lajos (fő-utcza), Hochrein József (Széchenyi-tér) papír, és könyvkereskedéseiben, ifj. Rézbányay János fűszerkereskedésében (Szigeti országút), a dohány főtőzsdében (főutcza) és a vasúti tőzsdében. Mindezen helyeken előfizetések is elfogadtatnak. Az olvasóközönséghez. Két év óta áll csak főn e lap s mégis a közönség már úgy hozzászokott, mintha tizenöt éve szolgálná a közvéleményt. Ez összeszokást a közönség s a lap közzé tette a gyakori érintkezés, a lap vezetését átlengő szellem, gondolkodásmód, fölfogás, mely ugyan azonos olvasóközönségünk szellemével, gondolkodásmódjával és fölfogásával. Ez a szellemi, lelki rokonság t ártotta f.1 két évig a lapot s fogja föntartani — bizonyosak vagyunk benne — továbbra is. Eddigi olvasóközönségünknek, mely a lap szerkesztésével úgy is meg volt elégedve, nem tartjuk szükségesnek bővebben ajánlani lapunkat, ajánlja az önmagát; azoknak, akiknek a semmi kötelezettséggel nem járó mutatványszámot megküldtük, csak annyit ajánlunk figyelmébe, hogy olvassa el azt, az beszél helyettünk is. A társadalom szolgálatában álló lap irányczikkei azoknak tárgyilagos, de ahol kellett szigorú hangja, mulattató, szórakoztató tárcza czikkei, a hét eseményhalmazához mérten nagy számú, gyors újdonságai, érdekfeszítő olvasmányokkal dicsekvő „Csarnok“ rovata, művészeti és irodalmi, valamint törvényszéki rovatai, közgazdasági czikkei, sőt néha még a szerkesztői üzenetei is érdekesek, melyekről meg kell jegyeznünk, hogy azok nem úgy gyártódnak, mint ahogy egynémely fővárosi lapnál ez ma már valóságos cultus. Mind e fölsorolt rovatok érdekességüknél fogva fölötte kedveltek is s nem egy család van előfizetőink között, kik csupán egy-egy ügyesen szerkesztett rovat kedvéért járatják a „Pécsi Hirlap“-ot. Lapunk ezentúl is szórakoztat, tanít, mulattat, cseveg, tudósít, mint eddig. Mai számunkkal egy nagyobb szabású regény közlését kezdtük meg a CSARNOK“ rovatban. Vidéki gazdáink a közgazdasági rovatban minden héten egyszer föltalálhatják a legújabb gabona-árjegyzéket, mely a hét végén megtartott gabonavásár alkalmával hivatalosan állapíttatott meg. Ezenkívül a „Pénzügyi értesítődben a budapesti értéktőzsdéről s egyéb gazdasági és pénzügyi viszonyokról nyernek gyors értesítést. A „Pécsi Hírlap“, mely hetenkint kétszer jelenik meg, lőfizetési ára : egész évre......................6 frt, félévre..........................30 negyedévre . . . . 1 frt 50 kr. egy hóra....................— „ 50 kr. Az előfizetési összegeket kérjük a „Pécsi Hírlap“ kiadóhivatalához (Pécs, Széchenyi-tér 12. sz.) küldeni. Teljes tisztelettel a „PÉCSI HÍRLAP“ szerkesztősége és kiadóhivatala. A farsang. Itt állunk már a farsang küszöbén, a mulatozás zajos saisonja előtt, amikor ifjú örege egyaránt majdhogynem kötelességnek ismeri: mulatni, mulatni jól, igazán, tele szívvel, jó kedéllyel, mert a tiszta örömmel eltöltött mulatság jól esik testnek-léleknek egyaránt. Az idei farsangot jó hosszúra szabták a kalendárium-csinálók — kedveskedni akarván a mulatni vágyó emberiségnek, hanem a messze kirugó farsang daczára sem mutatkozik — legalább eddig — valami nagy kedv a bálozásra. Általában, évek óta köztapasztalat az, hogy a hajdan nagy hírű, elmaradhatatlan fényes tánczvigalmak lassacskán elmaradoznak, sőt egyeseknek még az emlékük is elmosódott. A zajos, nagy pompát kifejtő, pazar fényű bálok helyébe mind sürüebben furakosznak a kisebb „koszorúcskák,“ melyek — igaz, nem is nyújtják azt a magasabb élveket, melyek egy-egy bálnak a legnagyobb vonzó ereje és speczialitása, — csupán csak a táncz istennőjének hoznak áldozatot, mig a kedély, a szivélet nem kap maga elé annyi és oly kitűnő alkalmat a kifejtéshez, mint a „nagy bál“-on. De mi ennek az oka ? Ha társadalmi átalakulás volna ezen, a kedély nemesítésére kétségen kívül fontos tényező lassanként való leapadásának oka, úgy bizonyára érdekes annak feszegetése, már csupa tanulmányból is ama társadalmi átalakulást illetőleg. Csakhogy nem ily magasan fekvő ok szünteti meg lassanként a fényes tánczvigalmak divatját; az ok magukban a rendezett vigalmakban rejlik : nem volt igazi létjogosultságuk, vagy helyesebben: nincs már létjogosultságuk. A hajdan öt vármegyére szóló megyebál kihalta nagyon is észrevehető módon jelzi a megyei élet lazulását s a végenyészet felé hajlását — és viszont, vagyis a megyei élet lazulásával meg kellett szűnnie a megyebáloknak is, melyeket csupán az akkor mindent föntartó, ősi összetartásnak szükségérzete tudott megteremteni. ezeket az álmokat dobos Baranyainak, ki nem is késik a megfejtéssel s mint egy második egyptomi álmoskönyv, — pletykál imigyen : 1 • ll • - — "1 i TgggBur - -r mn-T — A „Pécsi Hírlap“ tárczája. Baka-hiuság. A körszoba falai nyirkosok, szögleteiben szállást vett a pók. Ni, ni, milyen csudás jégvirágok rakódtak az üvegtáblára s ha egy-egy odatévedt napsugár szint ad nekik, hogy ragyognak ! A kályha sem sokáig tartja magában a meleget, kurta csöve van, talán azért. Mint didereg szegény Balázs Flóra még a téli takaró alatt is pedig be van pólyázva jól, nem látszik csak az orra, mely farkasszemet néz a polcz alatt függő, hószinre mosott „bródzsák“-kal. Sokat mosta azt nyolcz hét alatt a fiú — s a „zupás őrmester“ egyszer sem állíthatta tisztátalanság miatt raportra. Most már csünghet a zsák, szabad kézre van bocsájtva . Balázs Flóri nem nyúl bele s tudni sem akar róla, hogy a két csomag komisz-dohánynak, melyet a szombati osztáskor kapott, hire nincs, hamva sem. Valahol ott tévedt el az a dobos kezén, kinek a dohányapritáshoz akarta s hozzá való szerszáma is vagyon. Az is nyög, együtt kerültek ide a Flóri gyerekkel s nem kapnak bajba, — megmaradnak békés egyetértésben együtt. Balázs Flóri álmodik az otthonvalókról ; adja, veszi álmában a csákót, meg a cselét s örül, hogy kihizlalhatja e két jószágot formás, sokat nyomó gőböllyé. Aztán néha újból nádoztatja a házat, galambbúgót is kerít az udvarra, a tűzfalra meg fölpingáltatja: B. F. gyalogos a 3 ik századtól. S nem ritka az az eset sem, Balázs Flóri elindul a fölvég felé s összetalálkozik egy formás, mosolygó arczu kis leánynyal, ki éppen most az alvégre igyekszik. A Szűcs Magdus az persze, hisz a pillantásáról is megismeri Flóra. Mintha ölelni akarná: már ajkán érzi a csókját; — de a kis teremtés húzódik, fél a délczeg baka gyerektől, kinek melléről levirit a piros lövész bojt. — Nem ismersz Magdus? — szabadságra jöttem, rövid szabadságra; én vagyok a te Flórid, a kiért könyed hullt, a ki után annyi sóhajtásod szállott. Szűcs Magda a fejét rázza, kezet sem ad, szót sem szól, csak megy tovább. Apránként, hébe-kórba el-elmondja Flóri ( — Nincs is az másként, rokon ; ökröket adott el, pénzt árult az öreged, — hejd, a szűk esztendejét, srófolhatnál tőle profuntédesitésre egypár garast. Nyújtsd elébb csak pipád, nem jön még az ezredorvos, rácsiholok itt a pokrócz alatt, hogy a mennybéli magasság rúgja szét ezt az ispotályt! S míg agyarai közt lábatlankodik a pipa, vigaszképen oda szól néha Balázs Flórinak is. — Ház, galambbúg, tűzfal, pingálás, század — suvix. — A Magda, az valami, — hanem már jegyben jár. Balázs Flóri megcsóválja a fejét. — Nem lehet az, apám , hazudik az álom; itt van a levélben: „nem választhat el még a halál se tőled.“ — Annál jobb, öcsém, bundás, hanem most súlyba a kereplővel, mert hát jön az öreg. Dobos Baranyai iszonyúan nyög, azt hiszi ő az egyedüli beteg s neki dukál csupán „mádi cziha“ (mediczina). S mégis Balázs Flóri az első, kihez oda