Pécsi Közlöny, 1895. február (3. évfolyam, 14-24. szám)
1895-02-14 / 19. szám
1895. február 14. „Pécsi Közlöny“ A vadházasságok a plébánia területén ijesztő mértékben szaporodnak, alig félé- éves házasok egymástól önkényüleg elválva, ■■ másokkal kelnek egybe. A plébános tehát a sok intés, kérés és feddés után elérkezzettnek látta az időt, hogy az egyházi temetésnek a kánonok értelmében történő megtagadásával az élőkre is hasson. A meghalt Valter Éva személyében az élőket sújtja, hogy őket az erkölcsi életnek visszanyerje. És ha a nyilvánosság orgánumai, a hírlapok nem értenék félre hivatásukat , akkor nem megrovólag, hanem dicsérőleg kellene nyilatkozniok a plébá- I nos eljárása fölött. De hát kényelmesebb dolog a szenvedélyeknek hízelegni, meg a kát. papon egyet ütni, mint az ár ellen úszni s az erkölcsi sülyedésnek gátat vetni, ... ■■■■■■ ■ 4 Hírek. Pécs, 1895. febr. 14. A királyi családból A magyar király febr. 12-én felséges nejének látogatására Mentonebe érkezett. Az inkognitó megőrzése végett minden intézkedés megtörtént. Erzsébet királyné látogatásokat nem tesz, nem is fogad. Csakis Eugenia excsászárnét látogatta meg, ő felsége a király február végéig marad Mentoneben. — Albrecht főherceg egészségi állapotáról kedvezőtlen hírek jönnek Arco-ból. Az utolsó bulletin szerint az éjt fájdalmak zavarják; köhögés és váladék mérsékelt, hőfok 38’4°, erőállapot kielégítő. A főhercegnél nagy láz mellett heves fájdalmak állottak be, minek következtében az élét nagyon nyugtalanul tölti. Az állapot komoly. — Mária Terézia kir. hercegasszony, Károly István kir. herceg neje, Polában vasárnap, e hó 10-én este 8 óra 15 perckor egy kir. hercegnek adott életet. A kir. hercegasszony, valamint az újszülött kir. herceg, a ki igen erőteljes, a körülményeknek megfelelően jól vannak. Áthelyezés. Palkó József zombai káplán hason minőségben ideiglenesen Báttaszékre küldetett. Kinevezés. Streliczky Antal bajai kir. aljárásbiró, ki mint bírósági jegyző éveken át Pécsett volt alkalkalmazva, törvényszéki bíróvá neveztetett ki Szabadkára. A beteg-pap-segélyző-egyesület évi jelentését közli Görzből. E szerint a társulat vagyona 1894. évi december 31-én 204.000 forintot tett ki állampapírokban, 16.962 frt 99 krt készpénzben. Az évi bevétel 74.850 frt 37 kr, a kiadás 57.887 frt 38 kr. E kiadások megoszlanak a társulat három, t. i. görzi, merani és ikai szanatóriumaiban. A három társházba az 1894. évben felvétetett 51 lelkész és 11 teológus, és pedig 3 a zágrábi, 2 a pécsi, 7 az esztergomi, 1 a nyitrai, 1 a váci, 1 a szepesi egyházmegyékből. A többi ápolás alatt levő Ausztriából és Németországból való volt. — A társulati jelentés köszönetet mond mindazon jóltevőknek, kik az egyesület működését szóval, vagy tettel elősegítették. A Pécsi Dalárda estélye nagy közönséget vonzott tegnap a rebutba. Énekkritikát nem írunk, mert a dalárda úgy énekelt mint mindig, amivel eleget mondtunk. Egyebekben pedig a lányokkal tartunk, kik tudvalevőleg a tánc iránt érdeklődnek különösen. A katona zene ütemeire annyian forgolódtak a teremben, amennyien csak elfértek, sőt ezen felül is még néhányan, minek következtében a párok közbe-közbe összetorlódtak mint a Dunán a jég. Ha az éveket a farsangi hangulat szerint lehet osztályozni (és miért ne lehetne ?), akkor az idei esztendő csakugyan jó. A tegnapi mulatságon is kifogástalan tánckedv volt észlelhető. Különben mi, mielőtt a farsangról jogérvényes ítéletet mondanánk, bevárjuk a végét. A farsang ugyanis a mi tapasztalataink szerint annál jobban sikerült, minél több a beteg lány farsang után, kik légzőszervi bántalmakban, köhögésben, náthában, és szívbajban szenvednek. — A farsang másik hőmérője pedig az, hogy hány lakodalom esik majd májusra. Aminek magja a farsangban elvettetik, annak a zöld farsangban ki kell hajtania. Az a sok enyelgés, kurizálás, nevetgélés, a szemek beszélgetése, a széles jókedv csak akkor igazi, ha előbb-utóbb is házasság a vége. A négyest 70 pár táncolta. A leányok közül a következők neveit jegyeztük föl: Bedő Ilona és Panna, Schönherr Erzsike, Jilly Olga és Böske, Szentgyörgyi Azella és Melinda, Szommer Mariska, Beberics Gizella, Rozinger nővérek, Cziglányi nővérek, Mestrits nővérek, Rozgonyi nővérek, Eizner Julcsa, Kisaszszondy Antonia, Petrovics nővérek, Bachmayer Julis, Weidinger Etel, Eötvös Ilka, Schwarc Sára, Jilly Veronka (Mágocs), Schuth Mari (Villány) stb. Hercegi mint bencés Érdekes és ritka ünnepély folyt le hétfőn a prágai Emaus-templomban. Ugyanis Schönburg hercegnek, az osztrák felsőház alelnökének fia, ki eddig százados volt a 13. számú ulános ezredben, szerzetesi fogadalmat tett és belépett a bencések közé. Az ünnepélyen a herceg családján kívül az arisztokrácia számos tagja volt jelen. Fuchs Anna temetése a tegnapi erős szélvihar és csikorgó hideg dacára impozáns volt. A részvét megható módon nyilatkozott meg, hisz egy bármennyire is kedvelt, rokonszenves teremtésnek mást úgysem adhatunk végső útjára, mint kísérletünket, meg egy néma fohászt. Barátnők, rokonok és a fiatal urak közül is az is-imerősök szép számban siettek tiszteletük adóját leróni. Akik annyiszor gyönyörködtünk az alig 20 éves leány szeretetreméltóságában, üde személyiségének egyszerű, természetes kellemeiben, megindulva álltuk körül a hófehér koporsót. Virág volt ő, arra teremtve, hogy mások örömüket találják benne ; de amint kelyhe kinyílt, fagyos dér érte, s földre konyult, még mielőtt színpompáját teljesen kifejthette, mielőtt a nap aranyos sugarai a szirmokon ragyogó harmatcseppeket felszívhatták volna. Virágok közé temették , édes testvérei közé. A koszorúk, melyekkel eltakarták, át vannak adva az enyéiszetnek, mert ők a szimbólumai az elhunyt leány sorsának. Polgári iskola Mohácson. Most érkezett az értesítés Mohács elöljáróságához, hogy a városnak ama határozata jogerőre emelkedett, melylyel Mohács fölajánlotta az ott tervezett állami polgári fiú- és leányiskola létesítésére még Eötvös Lóránt közoktatási miniszter által kívánt pénzösszeget és telket. A mohácsiak bíznak benne, hogy az idegen ajkú vidéken a nemzeti missziót teljesíteni hivatott iskolát még a jelen év folyamán felállíthatják. A szükséges költség már együtt van. Új olvasókör alakult Mária-Kéménden, melynek alapszabályai jóváhagyva még nincsenek, de egyelőre, hogy a klubéletet megszokják, már helyiséget béreltek és újságokat járatnak. Segély az ipariskoláknak. A kultuszminiszter saját tárcája terhére az 1894-95 iskolai évre a pécsi iparos tanonciskola és az iparos segédeket tovább képző tanfolyam részére 900 frt, állami, a mohácsi tanonciskola céljaira 600 frt, a mágocsiéra pedig 200 frt, a vármegyei iparalapból fizetendő segélyt engedményezett. Hófúvás. A tél második és bővített kiadása mindig cifrábban csinálja a dolgát. Tegnap és ma az összes vonatok egykét órai késéssel érkeztek Pécsre, és ugyancsak próbára tették a publikum türelmét, mely hiába várta a rendes időben az újságokat és levélküldeményeket. Alakuló tejszövetkezet. Mária- Kéménden Friesz György kezdeményezésére egy tejszövetkezet fog legközelebb megalakulni »Első Báránya megyei Tejszövetkezet« címmel. A földmivelésügyi minisztérium kiküldött szakértője a napokban érkezik meg az alapszabálytervezettel és üzletrenddel. Zsaroló korcsmáros. Még a múlt év január közepén Milkovics Mihály siklósi korcsmároshoz Vasdinynyei Gyula drávaszabolcsi molnármester állított be és bort kért. A csapláros a felszólításra fülét sem billentette. Mikor a vendég újra rendelte a bort, a korcsmáros kirukkolt, hogy ő bizony nem hoz semmit, mert a régi cech sincs lekvittelve. Erre aztán lárma lett, harc és háború. Vasdingnyei megmutatta erszénye tartalmát, volt ott sok ropogós bankó, de ő nem fizet, »mért bánnak úgy az emberrel.« A korcsmáros zálogot akart az adóstól, lehúzta róla kabátját és kilökte. A szégyenletes módon kidobott molnár bepörölte a pécsi törvényszéknél Milkovicsot, kit zsarolás címén e hó 8-án 20 frt bírságra ítéltek azon elvnél fogva, hogy a maga ügyében senki sem lehet bíró. Szobatűz volt tegnap este a Felső- Vámház utca 10. számú házban. A tűzoltóság rögtön a helyszínen termett és elnyomta a tüzet. A ház özv. Kaufmanné tulajdonát képezi; kára nincs, mert az »Első Magy. Bizt. Társ.«nál minden biztosítva volt. Tolvajok, Bán József és Fekete István patacsi legények avval mulattak esténként, hogy összefogdosták másoknak kakasait, csirkéit és egyéb házi madarait s azokból pénzeltek. Nagy riadalom támadt e miatt a menyecskék közt, kik reggelenkint azonnal észrevették a róka által elvitt szárnyasok hiányát. Végre megso k.