Pécsi Közlöny, 1895. február (3. évfolyam, 14-24. szám)

1895-02-14 / 19. szám

1895. február 14. „Pécsi Közlöny“ A vadházasságok a plébánia területén ijesztő mértékben szaporodnak, alig félé- é­ves házasok egymástól önkényüleg elválva, ■■ másokkal kelnek egybe. A plébános tehát­­ a sok intés, kérés és feddés után elérkez­­­zettnek látta az időt, hogy az egyházi te­metésnek a kánonok értelmében történő megtagadásával az élőkre is hasson. A­­ meghalt Valter Éva személyében az élő­ket sújtja, hogy őket az erkölcsi életnek visszanyerje. És ha a nyilvánosság orgá­numai, a hírlapok nem értenék félre hiva­tásukat , akkor nem megrovólag, hanem dicsérőleg kellene nyilatkozniok a plébá- I nos eljárása fölött. De hát kényelmesebb­­ dolog a szenvedélyeknek hízelegni, meg a kát. papon egyet ütni, mint az ár ellen­­ úszni s az erkölcsi sülyedésnek gátat vetni,­­ ... ■■■■■■ ■ 4 Hírek. Pécs, 1895. febr. 14. A királyi családból A magyar király febr. 12-én felséges nejének láto­gatására Mentonebe érkezett. Az inkognitó megőrzése végett minden intézkedés meg­történt. Erzsébet királyné látogatásokat nem tesz, nem is fogad. Csakis Eugenia excsászárnét látogatta meg, ő felsége a király február végéig marad Mentoneben. — Albrecht főherceg egészségi állapotáról kedvezőtlen hírek jönnek Arco-ból. Az utolsó bulletin szerint az éjt fájdalmak zavarják; köhögés és váladék mérsékelt, hőfok 38’4°, erőállapot kielégítő. A főher­cegnél nagy láz mellett heves fájdalmak állottak be, minek következtében az élét nagyon nyugtalanul tölti. Az állapot komoly. — Mária Terézia kir. hercegasszony, Ká­roly István kir. herceg neje, Polában va­sárnap, e hó 10-én este 8 óra 15 perckor egy kir. hercegnek adott életet. A kir. hercegasszony, valamint az újszülött kir. herceg, a ki igen erőteljes, a körülmények­nek megfelelően jól vannak. Áthelyezés. Palkó József zom­­bai káplán hason minőségben ideiglene­sen Báttaszékre küldetett. Kinevezés. Streliczky Antal bajai kir. aljárásbiró, ki mint bíró­sági jegyző éveken át Pécsett volt alkal­­kalmazva, törvényszéki bíróvá neveztetett ki Szabadkára. A beteg-pap-segélyző-egyesület évi jelentését közli Görzből. E szerint a társulat vagyona 1894. évi december 31-én 204.000 forintot tett ki állampapírokban, 16.962 frt 99 krt készpénzben. Az évi be­vétel 74.850 frt 37 kr, a kiadás 57.887 frt 38 kr. E kiadások megoszlanak a társulat három, t. i. görzi, merani és ikai szana­tóriumaiban. A három társházba az 1894. évben felvétetett 51 lelkész és 11 teológus, és pedig 3 a zágrábi, 2 a pécsi, 7 az esz­tergomi, 1 a nyitrai, 1 a váci, 1 a szepesi egyházmegyékből. A többi ápolás alatt levő Ausztriából és Németországból való volt. — A társulati jelentés köszönetet mond mindazon jóltevőknek, kik az egyesület működését szóval, vagy tettel elősegítették. A Pécsi Dalárda estélye nagy közönséget vonzott tegnap a rebutba. Énekkritikát nem írunk, mert a dalárda úgy énekelt mint mindig, amivel eleget mondtunk. Egyebekben pedig a lányokkal­­ tartunk, kik tudvalevőleg a tánc iránt ér­­­­deklődnek különösen. A katona zene üte­meire annyian forgolódtak a teremben, a­mennyien csak elfértek, sőt ezen felül is még néhányan, minek következtében a párok közbe-közbe összetorlódtak mint a Dunán a jég. Ha az éveket a farsangi han­gulat szerint lehet osztályozni (és miért ne lehetne ?), akkor az idei esztendő csak­ugyan jó. A tegnapi mulatságon is kifo­gástalan tánckedv volt észlelhető. Külön­ben mi, mielőtt a farsangról jogérvényes ítéletet mondanánk, bevárjuk a végét. A farsang ugyanis a mi tapasztalataink sze­rint annál jobban sikerült, minél több a beteg lány farsang után, kik légző­­szervi bántalmakban, köhögésben, nát­hában, és­­ szívbajban szenvednek. — A farsang másik hőmérője pedig az, hogy hány lakodalom esik majd májusra. Aminek magja a farsangban elvettetik, an­nak a zöld farsangban ki kell hajtania. Az a sok enyelgés, kurizálás, nevetgélés, a szemek beszélgetése, a széles jókedv csak akkor igazi, ha előbb-utóbb is há­zasság a vége.­­ A négyest 70 pár tán­colta. A leányok közül a következők ne­veit jegyeztük föl: Bedő Ilona és Panna, Schönherr Erzsike, Jilly Olga és Böske, Szentgyörgyi Azella és Melinda, Szommer Mariska, Beberics Gizella, Rozinger nővé­rek, Cziglányi nővérek, Mestrits nővérek, Rozgonyi nővérek, Eizner Julcsa, Kisasz­­szondy Antonia, Petrovics nővérek, Bach­­mayer Julis, Weidinger Etel, Eötvös Ilka, Schwarc Sára, Jilly Veronka (Mágocs), Schuth Mari (Villány) stb. Hercegi mint bencés Érdekes és ritka ünnepély folyt le hétfőn a prágai Emaus-templomban. Ugyanis Schön­­b­u­r­g hercegnek, az osztrák felsőház alelnökének fia, ki eddig százados volt a 13. számú ulános ezredben, szerzetesi fo­gadalmat tett és belépett a bencések közé. Az ünnepélyen a herceg családján kívül az arisztokrácia számos tagja volt jelen. Fuchs Anna temetése a tegnapi erős szélvihar és csikorgó hideg dacára impozáns volt. A részvét megható módon nyilatkozott meg, hisz egy bármennyire is kedvelt, rokonszenves teremtésnek mást­­ úgysem adhatunk végső útjára, mint kísé­­r­letünket, meg egy néma fohászt. Barátnők,­­ rokonok és a fiatal urak közül is az is-i­­­merősök szép számban siettek tiszteletük­­ adóját leróni. Akik annyiszor gyönyörköd­­­­tünk az alig 20 éves leány szeretetremél­­tóságában, üde személyiségének egyszerű, természetes kellemeiben, megindulva áll­tuk körül a hófehér koporsót. Virág volt ő, arra teremtve, hogy mások örömüket találják benne ; de amint kelyhe kinyílt, fagyos dér érte, s földre konyult, még mielőtt színpompáját teljesen kifejthette, mielőtt a nap aranyos sugarai a szirmo­kon ragyogó harmatcseppeket felszívhat­ták volna. Virágok közé temették , édes testvérei közé. A koszorúk, melyek­kel eltakarták, át vannak adva az enyé­­i­szetnek, mert ők a szimbólumai az el­­­­hunyt leány sorsának. Polgári iskola Mohácson. Most érkezett az értesítés Mohács elöljáróságá­hoz, hogy a városnak ama határozata jog­erőre emelkedett, melylyel Mohács fölaján­lotta az ott tervezett állami polgári fiú- és leányiskola létesítésére még Eötvös Ló­ránt közoktatási miniszter által kívánt pénzösszeget és telket. A mohácsiak bíz­nak benne, hogy az idegen ajkú vidéken a nemzeti missziót teljesíteni hivatott is­kolát még a jelen év folyamán felállíthat­ják. A szükséges költség már együtt van. Új olvasókör alakult Mária-Ké­­ménden, melynek alapszabályai jóváhagyva még nincsenek, de egyelőre, hogy a klub­életet megszokják, már helyiséget bérel­tek és újságokat járatnak. Segély az ipariskoláknak. A kul­tuszminiszter saját tárcája terhére az 1894-95 iskolai évre a pécsi iparos ta­nonciskola és az iparos segédeket tovább képző tanfolyam részére 900 frt, állami, a mohácsi tanonciskola céljaira 600 frt, a mágocsiéra pedig 200 frt, a vármegyei iparalapból fizetendő segélyt engedmé­nyezett. Hófúvás. A tél második és bővített kiadása mindig cifrábban csinálja a dol­gát. Tegnap és ma az összes vonatok egy­két órai késéssel érkeztek Pécsre, és ugyancsak próbára tették a publikum tü­relmét, mely hiába várta a rendes időben az újságokat és levélküldeményeket. Alakuló tejszövetkezet. Mária- Kéménden Friesz György kezdeményezé­sére egy tejszövetkezet fog legközelebb megalakulni »Első Bárány­a megy­ei Tejszö­vetkezet« címmel. A földmivelésügyi mi­nisztérium kiküldött szakértője a napok­ban érkezik meg az alapszabálytervezettel és üzletrenddel. Zsaroló korcsmáros. Még a múlt év január közepén Milkovics Mihály siklósi korcsmároshoz Vasdinynyei Gyula dráva­­szabolcsi molnármester állított be és bort kért. A csapláros a felszólításra fülét sem billentette. Mikor a vendég újra rendelte a bort, a korcsmáros kirukkolt, hogy ő bi­zony nem hoz semmit, mert a régi cech sincs lekvittelve. Erre aztán lárma lett, harc és háború. Vasdingnyei megmutatta erszénye tartalmát, volt ott sok ropogós bankó, de ő nem fizet, »mért bánnak úgy az emberrel.« A korcsmáros zálogot akart az adóstól, lehúzta róla kabátját és ki­lökte. A szégyenletes módon kidobott mol­nár bepörölte a pécsi törvényszéknél Mil­­kovicsot, kit zsarolás címén e hó 8-án 20 frt bírságra ítéltek azon elvnél fogva, hogy a maga ügyében senki sem lehet bíró. Szobatűz volt tegnap este a Felső- Vámház utca 10. számú házban. A tűzoltó­ság rögtön a helyszínen termett és el­nyomta a tüzet. A ház özv. Kaufmanné tulajdonát képezi; kára nincs, mert az »Első Magy. Bizt. Társ.­«nál minden biz­tosítva volt. Tolvajok, Bán József és Fekete Ist­ván patacsi legények avval mulattak es­ténként, hogy összefogdosták másoknak kakasait, csirkéit és egyéb házi madarait s azokból pénzeltek. Nagy riadalom támadt e miatt a menyecskék közt, kik regge­­lenkint azonnal észrevették a róka által elvitt szárnyasok hiányát. Végre megso­­ k.

Next