Pécsi Közlöny, 1897. szeptember (5. évfolyam, 99-111. szám)
1897-09-02 / 99. szám
Kt. szeptember 2. utolsó szerdáját szerencsétlennek tartván, kerüli az összecsapást. A maroknyi, de vitéz magyar sereg vérszemet kap, az ősi dicsőség megacélozza karjaikat. Tomory érsek és Perényi rohamra vezetik a lovasságot; 80 ágyú ontja torkából a halált. Ibrahim csatasora bomladozni kezd, a király és két vezére áttöri az ázsiaicsapatot és eléri a szultánt janicsárai között. Már-már győzelmi mámor hangjait halljuk ... De aha lesben álló török csapatok odaivást törnek elő, megtámadva vitézeinket, kik most kétfelé harcolni kénytelenek. Mint a sebzett oroszlán, vívja élet halál harcát a magyar sereg, melynek csatarendjében több száz szerzetes elöl harcol „Jézusért és a hazáért.“ Harminckét magyar nemesből álló kis csapat merész fegyvertényre szánja el magát. Szolimán felé tör, őt élve vagy halva kézre akarja keríteni. Nem a próféta, nem Mehmed, de páncélja menti meg a biztos haláltól; királyunk e közben több nehéz sebből vérzik már . . . A döntő pillanatban ketté válik az anatoliák harcvonala s a meglepett magyar vitézek szemben találják magukat 300 török ágyúval s mögöttük a kipróbált janicsárokkal. Megdördülnek az ágyuk és egy pillanat alatt Ball bég bekeríte hadseregünket. A szpahi lovasság nyilai, mintha felhőszakadás támadna, úgy omlik vitézeinkre, a janicsárok pedig öldöklő golyózáport szórnak reájuk . . . A török ágyuk másodszori megdördülésekor elhull a magyar hadsereg szinejava . . . Alig másfél óra után 22 ezer keresztény vitéz fekszik a mohácsi síkon. Akiket a török fegyvere megkímélt, menekülés közben a mocsarakban és nádasokban lelik sírjukat. Menekül maga a király is, futásában kamarása Zettric Ulrik és Acél István kisérik. Az omló zápor siettetve hozza meg az alkonyat bizonytalan homályát. A budai országút felé tartva, a megáradt Cselepatak rohanó árja útjukat állja. Zettric szerencsét próbál, halálos veszedelem között kel át rajta. Az utána ugrató királyt elhagyja szerencséje, fáradt, kimerült lova s a habokba bukik, maga alá temetve sebekből vérző fejedelmi gazdáját . . . A hű kamarás újra megkockáztatja életét, • kivonszolja a patakból urát, gyorsan feltolja sisakrostélyát, még él ... de pár perc alatt a halálra sebzett kileheli lelkét. A gyász,hirt Zettric viszi meg Buda várába, Mária királynénak, hogy öltse föl özvegysége fátyolét, mely gyászával elborítja az egész országot. Azt kérditek, kik véreztek el? Sokkal könnyebb megmondanom, hogy kik maradtak életben. Hazánk főpapjai közül Erdődy Simon zágrábi, Jozsics Ferenc zenggi és Brodarics István szerémi püspökök ; főuraink közül Báthory István a sánta nádor s a vésznapok kiváló törté- s netirója Batthány Ferenc tótországi bán, Zay Ferenc, Török Bálint, Rátkay Gáspár és Cibak Imre maradtak meg hírmondó gyanánt! Az ország szine-java, reményteljes ifjúsága, délceg leventéi, a pécsi egyetem diáksága, sok száz szerzetes vérével pecsételte meg hűségét Istenéhez, királyához és hazájához! A papság csudákat művelve harcolt, hogy egy szemtanú nemes felkiáltott : »Azóta jobb barátja lettem a papoknak és mindig leveszem előttük kalapomat“ . . . (Vége köv.) „Pécsi Közlöny“ , s még talán három napig sem voltak távol a szülei háztól s íme most egy egész esztendőt kell a zaj s város falai között, idegen emberek társaságában tölteni. Mindenfelé megkezdődtek a beiratások és pár nap múlva darálják az első deklinációt. Szinte megnépesül az utca, rég nem látott könyvcipelő alakok élénkítik a láthatárt. Vége a nagy vakációnak, beköszöntött ismét a hosszú tíz hónapból álló tanulási időszak. Népvándorlás. Az árvíz elöntötte főhercegi pusztákon megindult a népvándorlás és már be is fejeződik. A Duna árjától sújtott pusztákról az uradalom egyéb pontjaira telepítik át a cselédséget, így kiváltkép Izabellaföld-xön, ahonnan egykét kocsison kívül mind elköltözött a lakosság, nagyobb részt Lipovicára. Izabellaföldön ennek következtében az iskolát is bezárták, mert nincs aki látogassa. Ilyen szomorú állapotok uralkodnak most a ma gazdag s szép vidéken. Városi küldöttség Hidasdon. Szept. 5-én Majorossy polgármester vezetése mellett Pécs város tanácsa teljes számban, a törvényhatósági bizottság tagjai közül pedig többen kirándulnak Hidasdra, hogy átadják Kardos Kálmán orsz. képviselőnek, volt főispánnak, a díszpolgári oklevelet. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Gyika Emil budapesti kir. törvényszéki joggyakornokot a szigetvári kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. A mohácsi emlékünnep. Kiegészítésül a múlt számunk közleményéhez adjuk még az alábbi sorokat, melyek a keddi lapból elkésés miatt kiszorultak : Az 1526-iki csatában elesett hősök emlékére épült kápolnában folyt le az aug. 29 iki ünnepélynek egyházi része. Reggel 7-kor Horváth Mihály mohácsi káplán horvát prédikációt mondott, megragadó szavakkal buzdítván az idegen ajkú lakosságot, hogy a közös magyar haza szeretete, mely a mohácsi hősöket s vértanukat teremté, egyesítse ma is az ország polgárait. Utána Liebelt Ferenc tolnai káplán németül tartott remekül kidolgozott s nagy hatással előadott beszédet. A magyar prédikációt dr. Cobor Béla hírneves archeológus, egyetemi tanár tartotta, mély benyomást gyakorolván a hallgatóságra történelmi hivatkozásokban gazdag, vallásos hazafiságtól áradozó, igazán szép emlékbeszédével. A magyar prédikáció után az ünnepélyes nagymisét dr. Cobor Béla mondotta, fényes segédlettel.• Csendélet a falun. Aug. 29-én Maisson esti 10 óra tájban véres verekedést vittek véghez a község egyik korcsmájában a »rekruták.« A szerb rekruták összetűztek a németekkel, de ezek alaposan helyben hagyták a szerbeket. A verekedés egy szerb legényre végzetessé vált, mert annyira eldöngették, hogy életben maradásához kevés a remény. A vizsgálat megindult, a német legények azonban nem igen vallanak. Oroszok Pécsett, Slavijanszky orosz énektársulata egy hét óta vesztegel Pécsett, mert nincs pénzök a továbbutazásra. A társulat egész csöndben Eszékről jött városunkba s itt a szükséges reklám nélkül adott három hangversenyt, persze csekély anyagi sikerrel. Hangversenyeikről meg sem emlékeztünk, mert lapunkat nem értesítették ittlétekről, meghívót be nem küldtek hozzánk. Most a tagok a budapesti orosz főkonzulhoz, Slavijanszky maga a bécsi nagykövetséghez fordultak segítségért, útiköltségért, hogy hazájukba visszatérhessenek a szomorú kudarc után. Míg kérelmök elintézést nyer, addig itt nyomorognak Pécsett. Gyilkosság. Bános hegyháti községben Sebők Jánost fejszével szétvert koponyával, meggyilkolva találták. A hatóság a meggyilkoltnak rokonát, Sebők Ferencet vette gyanúba és le is tartóztatta, de a bűntényt nem sikerült még felderíteni. Egyleti élet. A berkesdi róm. kat. olvasókör alapszabályait a m. kir. belügyminisztérium f. évi 81.256 sz. alatt a bemutatási záradékkal ellátta. Budapest — Berlin. Tegnap, szerdán reggel 7 órakor nyitották meg s adták át a közhasználatnak a budapest- berlini telefonvonalat. Budapesten Szalay Péter miniszteri tanácsos, Berlinben Schäffler K. államtitkár beszélt először az új telefonon. Igen jól lehetett egymás szavait érteni. Az első napon mindjárt élénk forgalom indult meg a két főváros közt, különösen a börze vette igénybe a távbeszélőt. A bünkrónikából. Papp Zsuzsánna oszrói fiatal leányt tegnap a pécsi kir. törvényszék magzatelhajtás büntette miatt hathavi börtönre ítélte. Vásár Maisson aug. 30-án folyt le a nyári országos vásár, eléggé kedvező eredménynyel. Sok szarvasmarhát és sertést hajtottak föl, melyek közül kivált az utóbbiak keltek el és pedig meglehetős jó áron. A borjak is keresettek voltak. Egyáltalán az idei vásár sikere, az előző évekhez viszonyítva, nagyon kielégítőnek mondható. Kiállítási szédelgő. Herceg Sándor a csalásnak egészen új módját találta föl s ezzel igyekszik a hiszékeny emberektől pénzt kicsalni. Egyik helyről a másikra utazik, mindenütt mint a kereskedelmi miniszter teljhatalmú megbízottja szerepel, aki a londoni és párisi kiállításokon a magyar osztály főnöke lesz. S ilyen minőségben különböző ürügyek alatt pénzt csal ki. A kereskedelmi minisztérium most kommünikét adott ki, melyben tud