Pécsi Közlöny, 1904. augusztus (12. évfolyam, 78-85. szám)

1904-08-04 / 78. szám

a rendelkezésünkre, s látszólag mi víz­ben szűkölködünk. Ám ez nem egé­szen így áll, mert a város déli ré­szén elterülő síkon egy ölnyire a föld alatt már annyi vizet kapunk, jó puha, ipari célokra különösen igen alkalmas vizet, hogy annyi ipartele­pet itt nem lehet létesíteni, amennyi­nek elegendő az a víz. Más, nálunk kisebb, de sokkal élelmesebb városok határozott ipar­­politikát űznek — de el is érnek eredményeket e téren. Zechmeister Károly dr. Győr vá­ros polgármestere a „Honi Ipar“-ban a következőkben ismerteti Győrnek igazán követésre méltó ipar­po­litikáját . Győr városa a betelepülő gyári vállalatoknak nemrég még telket, adómentességet és feltöltés címén bi­zonyos összegű készpénz-szubven­ciót adott. Ma már a segélyezés utóbbi módját teljesen elhagytuk, mert bebizonyosodott, hogy egyéb helyes rendszabályokkal sokkal na­gyobb eredményeket érünk el. Ilyen rendszabály volt a város területén gyári negyedek létesítése, amelyek szervezésénél mindig az lebegett szemünk előtt, hogy minden gyári vállalat olyan helyre kerüljön, a­hol leginkább megleli a fejlődésére szükséges feltételeket. Ebből a szem­pontból kiindulva, a városban két gyári negyedet létesítettünk. Egyet a Duna mentén, a­hová olyan vállalatok kerülnek, melyeknek sok vízre van szükségük. A másik­ gyári negyed pedig a város­ keleti részében, lesz, hol a város most készül megvenni és gyári czélokra parczellázni körülbelül 500 holdnyi területet. Itt olyan gyá­­­rak lesznek, a­melyeknek nem kell okvetlenül a víz mellett lenni. Meg­említem még, hogy egyéb, a jövőre kiható intézkedésekkel is igyekszünk megkönnyíteni az új gyárak boldo­gulását, így a villamos vasút kör­vasút lesz, a­melyekbe a gyárak bekapcsolódhatnak. A vasutat a város fogja építeni és pengét fog szedni a gyáraktól. Az ilyen intézkedések nagyon segítségére vannak az új gyáraknak, melyek jövőjük alapját akarják le­rakni. A természetadta kincseken kí­vül, melyekkel városunk nagy mérv­ben rendelkezik (így vizünk nemcsak elegendő, hanem puhaságánál fogva bizonyos gyári célokra kiválóan al­kalmas) ezen és hasonló közigazga­tási intézkedések azok, melyek hi­vatva vannak lelket önteni az ide betelepülni akaró gyárakba. Ezekkel értük el azt is, hogy ma városunk — mint büszkén mondhatjuk — egyike a legelsőknek az alakuló ipari nagyvállalatok számát és súlyát ille­tőleg. Most is három új gyár létesü­­lése jelenthető biztosítottnak, még­pedig két papírlemezgyáré és a Grab­­iele linóleum-gyáré. Egyszóval nincs okunk félni e nagyipari fejlődést il­letőleg és remélhetőleg tovább fogunk haladhatni azon az úton, mely a ma­gyar iparállam kiépítése felé vezet. A magyar városok pedig, mint a ma­gyar iparállam predesztinált várai, igaz sikerrel fognak ellentállhatni a külföldi iparok öldöklő versenyének. 17­0­80 tegnapi. Páranyomás 8­6 mm. Relativ nedves­ség 31 e/c. Harmat pont 9­1 °C. Felhőzet 1* Gin. Str.­­ Szélirány s erő E.4 . Csapadék 24 óra — mm.­ Időjóslat, műszerek jelzése nyomán. Száraz, meleg, többnyire derült, zivatar hajlam, asszonyát. De honnan vegyem ezt a szives, ifjút, aki majd belemegy ebbe az összeeskü­vésbe ? . . . Hátha unokabátyám, Paul? Igen, az én Paul unokabátyám egészen jó volna. Sőt szüleimm örömmel fogadnák ezt az el­­jegyzést. Kuzinom ugyancsak szombat es­­ténkint mozdul ki Fontaineblauból, de leg­­alább nem fog sokat alkalmatlankodni. A legnagyobb örömöm telik abban, ha inger­­kedhetem vele és sikerül is mindig feldühö­­sítenem. Ennek következtében állandóan hadilábon állunk egymással. Várjon bele, egyezik-e Paul ? Március 10. Mikor Paul tegnap, szombaton este el­é az ebédhez megérkezett, így szóltam hozzá titokban : — Kedves Paulom, kitűnő ötletem van, jegyezzük el magunkat ! . . . Ijedten pattant fel, ami éppenséggel nem volt hízelgő reám nézve. — És ezt mondod te kitűnő ötletnek? — Nagy oktondi vagy, Paul! Hiszen csak tréfa volna, hogy valaki oda legyen ő se egy kicsit . . . Elmondtam tervemet és igy fejeztem be mondókámat : — A dolog hasonlít a horgászáshoz. Az ember odaerősít a horogra egy kis cink­halacskát. Ha jön a nagy hal és belekap a ki­csibe, akkor erősen megrántjuk a zsinórt és ha a nagy hal meg van fogva, akkor a kicsit megint kibocsátjuk. Azt szeretném, ha te lennél az a kis cinkhalacska. Meg kell vallanom, hogy eleinte nem lelkesedett valami nagyon az ötletért. — Az ötleted nem rossz, — mondta végül — és én egészen tisztában vagyok az előnnyel, amely­­belőle neked jut ki, de nem látom az én előnyömet. Az egész idő alatt ott kell lennem melletted s adnom kell a szeretetreméltót. Ez végül kifárasztja az embert. Aztán nem szeretek táncolni és különben sem értek hozzá, a jegyeseknek pedig sokat kell egymással keringőzniük. — Ó, nem lesz az olyan fárasztó. Nem fogok ingerkedni veled és nagyon nagyon kedves leszek hozzád, majd meglátod . . . — A mindegy. Nagy robot munka volna az, de azért, ha nagy szívességet teszek neked vele és nem tart túlságosan sokáig, mégis megteszem a família kedvéért. De hogy nagy áldozat lesz, az bizo­nyos. Föltéve, hogy eredményesen fogsz horgászni, a visszavonulásom minden esetre szánalmas lesz. Ez nagyon lealázó egy fia­tal emberre nézve ! Nem is szólva arról, hogy jó magam akadok a horgon, ha sem­mit sem fogsz. Jól védekezett, hanem én is megtettem minden lehetőt és ma reggel megtörtént, hogy Paul a dús reggeli és egy pohárka konyak felhajtása után megkérte a kezemet. A szüleim meg voltak lepetve, de a meglepetés kellemes volt. Anyácska az egész világnak kikürtöli a nagy újságot. Március 17. Tegnap, szombaton volt a második pár Boucartéknál. Körülvesznek, gratulálnak s rögtön az első keringőre felkér Alfréd Boucart. Félénken utasítom Paulhoz: — Kérdezze meg a vőlegényemet. Paul pompásan csinálta a dolgát. Töprengett, habozott, végül mégis bele­egyezett. Szokatlan hévvel fogott meg Bou­cart és keringőztünk szakadatlanul, amig a PÉCSI KÖZLÖNY, 1904 augusztus 6. NAPI HÍREK. Pécs, 1904. augusztus 3. Fácr­az­­i város a teorologiai állam jegyzetei. 1904. augusztus 3. d. u. 2 órakor. Barometer (redukált) 765 1 mm, emelkedő. Hőmérsék 27’8 C. Hőmérsék maximuma 29 0 oC. Hőmérsék minimuma Szent Porcinnkula napja. Au­gusztus másodikán a Szt. Ferenc rend a szokott nagy fénnyel ünnepelte meg a Szt. Porcinnkula napi búcsút. Az idén is mint mi­den évben nagy közönség vett részt a búcsún, különösen sok vidéki volt jelen a nagymisén és a délutáni vecsernyén. A Szentségekhez is sokan járultak, hogy a teljes búcsúban részesülhessen­ek. Személyi dir. Bajza István dr. kir. tanácsos pénzügyigazgató ma reggel kez­dette meg szeptember hó végéig terjedő szabadságát, amelyet részben Budapesten részben pedig Zalonika, Di Castelnuovo Dalmáciában fog eltölteni. Mindenkori címe a pénzügy igazgatóság elnöki osztályában Tabak Lajos elnök a titkárnál tudható meg. A katonai brutalitások ellen. Pitreich közös hadügyminiszter szigorú ren­deletet bocsátot ki a katonai brutálisok ellen. A rendelet utasít­ja a katonai parancs­nokságot, hogy legyen gondjuk arra, hogy a felebbvalók emberségesen bánjanak alá­rendeltjeikkel, a legénységet kíméljék, s egyben figyelmezteti a katonai törvényszé­ket, hogy kérlelhetetlen szigorral alkalmaz­zák a törvényt olyanok ellen,­­akik a kato­nákkal kegyetlenkednek. Postások előléptetése. A m. kir. kereskedelmügyi miniszter Csery Is­ván dombóvári és Barla Sz. Sándor paksi posta- és távirdahivatali főnököket a IX. fizetési díjosztályba posta- és táviró főtisztek­ké,­­ Balog Gyula szekszárdi posta- és táviró- segédtisztet pedig a X. fizetési díj­osztályba posta- és távirda segédellenőrré nevezte ki. Gyászrovat: Júl. 28 án hunyt el Tolna­ Tamásiban Bubics Antal, Esterházy herceg nyug. uradalmi főügyész életének

Next